Legalább ötven éve kutatom, kik lehetnek a pipinyákok.
Most már tudom, kik azok a pipinyákok! Ne feszítsük a húrt, megmondom:

Tovább »

Egész életemet a rácsos olvasók tették tönkre,
akik tűzkutyáikkal minden könyvbe beleavatkoztak,
kezdetben minden imperialista volt és kulák,
illetve kommunista és proletár,
aztán lett minden iróniátlan és önelégült szövegiségű,
nem beszélve az intertextualitásról mint a megváltás tudományáról,
később jött a romaellenesség és a nőellenesség,
a négerellenesség és a mindenellenesség,
és végig itt voltak az erdélyiség rácsai
a gyökértelenség és a románbarátság vádjaival –
komisszárok kerülgettek egész életemben,
korlátolt cenzorok, vérben forgó aktivisták,
a haladás és a maradás felkent papjai és papnői,
a szabadságcsapatokból lett halálcsapatok.

Forrás: szerző FB-oldala

Há most mán kijózanodtam, s elmondhatom, hogy vót.
A dolog azzal kezdődött, hogy van ez az összejöveteles tiltás, s nem szabad mindenkinek bémenni a korcsomába.
Mongyuk, mióta Mári elment, mán nem es esik jól ott a féldeci, olyan fájin korcsomáros nem es lesz többet, most valami városi cinkát hoztak, az ki se tudja becsülettel tőteni a sert, semmi hab nincs a hálbába, aszongya a leánka, hogy így csinálják a jó helyeken, hát mennyen akkor ő jó helyekre sert csapolni, met annál semmi se élvezetesebb, mint amikor az ember jó nagyot húz a hálbából s osztán a bajuszáról letöröli a habot. Na, szóval mostanság nem járok annyit a korcsomába, s a koma se, met az es habosan szereti a sert. Ezétt úgy döntöttünk, szilveszterezni se menyünk oda, hanem há béülünk hezzánk, a zasszonyokot átkülgyük hezza, s osztán mindenki a maga dolgával legyen el. Tovább »

Vadmalacnak újévi fogadalma volt, hogy léket vág a tó vizébe, és megfürdik, legalábbis egyszer alámerül a hideg vízben.
Jó az állítólag a vérkeringés szempontjából, ő maga úgy fogalmazott, hogy: ”megpezsdül tőle a vérem”.
Ki is ment, azaz magával vitte Malackát, hogyha mégis bajba kerül, legyen, aki segítse, Kismalacnak a kezébe nyomta a fényképezőgépet, hogy a nagy eseményt örökítse meg. Léket nem kellett neki vágni, mert előtte megtették mások, viszont…
Na ez az. Amikor a négyzet alakú vágást megpillantotta, megtorpant Vadmalac. Elnyargalt a közeléből azt kiáltozva, hogy otthon felejtette a… törülközőjét.

Forrás: Lenolaj.hu

Közelképek sora fut,
mint töltésen ácsorgó előtt
a kivilágított fülkék:
anyókorú házikedvencek,
lilarózsás torták
és foghíjasan nevető unokák.
Ismeretlen ismerősök osztják
eltájolódott időérzékük magányát,
mintha osztani lehetne
a beltér hörgő embóliáját,
s világgá szórhatnák
menekülésük botorkálását. Tovább »

Ez a vers utolsó sora
Ez a vers egyetlen sorból áll

Forrás: szerző FB-oldala

A Rózsavölgyi Szalon bemutatója

A szívvel és humorral írt darab képes elhitetni velünk: a dolgok jobbak lesznek…
Minden történetnek van egy eleje. És itt pontosan a kezdet a lényeg, ahogyan Danny és Laura megismerik egymást, miután már összeismerkedtek. Laura lakásavató bulija után, kora reggel ők ketten maradnak a „romokon”. Körülöttük mindenhol rendetlenség. De önmagukban is rendet kell tenni a közös takarítás során. Danny elvált, az anyjával él együtt. Önbecsülése alacsony. Laura kemény karrierista – legalábbis elsőre annak tűnik. Szigora a magányát és a bizonytalanságát fedi. A Kezdetben két idegen megküzd saját magával, hogy elkezdjék a közös történetüket. Danny és Laura egyaránt odaadják magukat reményeiknek és tökéletlenségüknek. Szépen lassan engedik, hogy „régi énjük” leváljon róluk.
A mű ősbemutatója pár éve volt a londoni Royal National Theatre-ben.

Tovább »

józsef attila idegsejtjei
elágaznak
viszik a gyenge áramot
pontosan
szépen Tovább »

Csepp vagyok a tengerben ,
felhő az égen,
virág a mezőn,
csillag az éjszakában..
Soha nem leszek
különleges bármennyire is igyekszem.

Olyan kicsi lett hirtelen minden
Távoli utak, országok váltak
Semmivé
Égi tájakon, földi romokon
Lett szívverésünk
Senkié Tovább »

Beh boldog voltam…

Milyen boldog sivatag voltam:
nem érdekelt, csak az oázis.
Vágott vihar, mégis felépült
a homokvár is.

Milyen boldog vulkán: aludtam,
éltettek álmok,
körülöttem nyíltak-virultak
vulkánvirágok. Tovább »

Valamikor azt hitte a tahó,
hogy ki porában embert sejtett,
ki az emberbe velőt rejtett,
őt és minden bőrben lakót,
csali ellen is felvértezett. Tovább »

Vannak különleges képességekkel fölruházott emberek a városban, akik időnkint teljességgel kivirágoznak. Főleg olyankor, amikor valamit meg kell számolni.
Ezek a különleges képességekkel fölruházott emberek ezekben a napokban éppen virágoznak. Mert olyan időket élünk néhány napig, amikor mindent meg kell számolni. Széles papirokkal járják az utakat ezek a virágos emberek. Úgy mennek a széles utakon, széles papirossal és széles mosollyal. A keskeny utakon is végig bandukolnak botladozva, valamivel keskenyebb mosollyal, hunyorogva. Nézik a házszámokat. Tovább »

Sziszeg a kovakő,
pattognak szerte a szikrák,
hunyorognak a köszörűsök,

jéghideg lábfejek,
repedezett sarkak között
karbonszálból épül a lélek. Tovább »

A Borrrsika megtudta, miért szakított Dévaj Apolka Durrbele Sándorral, a flaszteres szentatyával!

Külpolitikai szakértőnk: Ha nem lesz háború, annak örülhetünk, ha lesz, attól búsulhatunk. Exkluzív!

Breaking news: Az ellenzék felfedezte, hogy az ukrajnai magyarok mindenütt ott vannak, kivéve Ukrajnában. Tovább »

CERUZAHEGYEZŐ

„Mr. Molnár, én önnek nagy tisztelője vagyok. Minden darabját megnéztem, éppen ezért engedje meg, hogy figyelmeztessem ’A jó tündér’-nek egy abszurd mondatára.”
„Tessék!”
„A darab hőse, az ötvenéves ügyvéd nem álmodhatott gyerekkorában ceruzahegyezőgépről, mert ezt a gépezetet sokkal később találták fel, mintegy nyolc-tíz év múlva.”
„Honnan tudja ezt ilyen pontosan?”
„Én vagyok a feltaláló.” Tovább »

A szó most a tiétek / C’est votre tour

A fiú hitte: ő pacsirta;
A lány: világ-tükör volt.
A fiú fújta, ahogy bírta,
A lány csak hallgatott. Tovább »

királyok jönnek
koromfekete bólé
fölöttük az ég

Budapest, 2022. II. 7.

Mindig csak a valóság érdekelt?
Hagy végre el a szimbólumokat!
Csak a tisztát, egyszerűt énekeld!
A hamis ámít. És mesét lopat. Tovább »