Nászta Katalin: h u – m o r z s á k
(utódaimnak 😊)
isten őrizzen attól
akinek nincs humora
amit, ha magyarázni kell
elvész a humora Tovább »
(utódaimnak 😊)
isten őrizzen attól
akinek nincs humora
amit, ha magyarázni kell
elvész a humora Tovább »
A CSIGA
(Részlet)
Egy évvel a szülei halála után aztán beütött a mennykő: a kerepesi temetőben szónokolt volna a kegyelmes úr, s beszéde előtt halotti csend volt a temetőkertben. Ekkor a közelből váratlanul idehallattszott egy gyermek éneke: „Csiga-biga, gyere ki! Ég a házad ideki!“ Tovább »
Nem tudom már, hol álltam
Két rozsdás sín között
Talán Kolozsváron
Vártam a csodára
Amikor észbekapva
Léptem fel a peronra Tovább »
Világra – ellenzőkkel.
Ne kérdezd, mikor
Majd hozzád érek,
Az út szélén milyen fák,
Virágok voltak.
Én csak az utat látom
És időnként, néha-néha
Üzeneteket küldő
Felhők árnyékait,
Amiket nem értek.
Nászta Katalin fordítása
Naplójegyzet 2021. november 14-én…
Kosztolányi döbbenetes vallomása a „bácskai metropolisról”, Szabadkáról, ahol a bor és a kedély fészkében érzékeli a szomorúságot és a kedélytelenséget.
Az Élet című újságban 1910. szeptember 18-án kérdezi, hogy a bácskai metropolis miért „a világ egyik legszomorúbb, legbetegebb és legsápadtabb városa”. A dátum nem kerülheti el a figyelmünket, jóval Trianon előtt jellemezte Szabadkát ilyképpen, tehát nem lehet minden balsorsot Trianonra hárítani. Tovább »
Ágak, ti ködben gubbasztó szárnytalan madárhad,
ösvényeinkre ne vessetek ma árnyat.
Tovább »
Tusnádfürdő a Székelyföld egyik legkisebb városa, és egyike a legszebb fekvésű üdülőtelepeknek. Története egybeesik a húszadik század történetével, annak meghatározó fordulatai jelentős mértékben befolyásolták az üdülőtelep sorsának alakulását is. Köztudott, hogy a városka a vasút megépülésének köszönheti gyors fejlődését, azáltal, hogy könnyen megközelíthetővé vált – az akkoriban felfutó Málnásfürdővel együtt – átvette a hagyományosan közkedvelt környékbeli gyógyfürdőktől, Előpataktól és Uzonkafürdőtől a vezető szerepet. Tovább »
Állok a régi dombon,
semmi sem változott,
csak talán a fűzek
ott lenn, a patakparton
lettek kicsit öregebbek. Tovább »
látod
nem félek
idegenben
egyedül
csak ülök
egy fapadon
és nem érzem hogy
valakihez
tartozom
és így egész világ
az otthonom
Magamra lőttem eleitől fogva –
ha más puska nincs, biza elég sokba
kerül ez az embernek. Áthajlok fölöttem,
hogy szennyvizemet a fejemre öntsem. Tovább »
Azt hittük, hogy minden rossz és reménytelen, utóbb kiderült, hogy az volt az aranykor. /jd/
Forrás: szerző FB-oldala
Tudtad, hogy az angyalok is
szkájpolnak egymással?
Egyébként miért hozott volna
tokot az egyik,
a távolitól kapott
fakardnak-
s akkor a nagy vízről
még nem is szóltam.
Forrás: szerző FB-oldala
szádban a mákos
tekercs aromájával
telnek perceid Tovább »
1.
egyre súlyosabbnak érzem
a szavakat
nem merem kimondani mind
ami bennem
azt hiszem igy vagyunk sokan
őrizzük lovainkat Tovább »
ezen a karácsonyon
rám súlyosodott minden
isten a fiát várta és
nem volt ott hogy segítsen Tovább »
A régmúltban egy gyermek született
a barmok között, s megfeszíttetett:
Isten fiának mondotta magát,
amikor felnőtt. Bámulom a fát, Tovább »
évek óta
a karácsony előtti becsomagoláskor
meggyújtok egy illatos füstölőt
keletebbit betlehemnél
hogy emlékeztessen az előző évi
pat-suli csomagolásra*
Budapest, 2021. XII. 24.
____________________________________________________________________
*Szőcs Géza ki nem állhatta az illatosító pálcikákat. „Mester, ne gyújtsa meg — mondta a bátyámnak — Olyan szaga van, mint egy katonatiszt feleségének.„