Az első nap
Délután öt órakor ingerült zápor verte a házakat és az utca kövezetét. Egy külföldi kolléga, aki mellettem ült az asztalnál, elővette óráját. „Ca y est, cette fois” – mondta halkan. „Ca y est, cette fois” – ismételték magukban mások is ezt a nehezen fordítható, tömör mondatot, mely élesen és félreérthetetlenül közölte, hogy „most az egyszer csakugyan bekövetkezett”. Tovább »
87. nap – november 26.
Úgy éreztem, megőrülök, ha még egy napot a Dogubayazit nevű porfészekben kell eltöltenem, ezért aztán, a lelki egészségem érdekében elindultam délnek, Caldiran, illetve Van felé. Nagyon mehetnékem van már Iránba, de még nem indulhatok el, mivel nincs egészségbiztosításom, Dogubayazitban pedig nem találtam biztosítót, amelynél megköthetném. Tovább »
György Attila – akkor pályakezdő szerkesztő, ma már József Attila-díjas író – adta Daczó Katalin beszélgetés-sorozatának a Megyecsinálók címet. Telitalálat volt a címadás, ugyanis az eredetileg a Csíki TV számára készült interjú-sorozatban a szerkesztő-riporter az 1968-as csíkszeredai utcai megmozdulások főszereplőit kereste fel és szólaltatta meg. Tovább »
(feljegyzés: 89 december, Székelykersztúr)
akkor mintha eldőlt volna minden
minden amire felelet máig nincsen
úgy kezdődött hogy Tovább »
ajánlom neked, Vasile
a vadvirágok között ülünk
az évszakok áthaladnak
és én,
megtanultam:
a barátságod
egy teljes virágzású rét
Nagyapám nem volt főpincér, ő kocsmatulajdonos volt, mármint tulajdonosa volt egy nagyobbacska pincének, ahol a pult előtt elfért öt asztal, de ahogy öregedett nagyapám, ez a csehó egyre növekedett, és egyre szépült, ez hetven éves korában így hangzott: „és akkor bejött a vendégfogadómba maga Jókai Mór…”, Tovább »
Bözödi György (1913–1989. nov. 25.) szociográfus, író, történész, költő. A Székely bánja c. szociográfiai munkájáért 1939-ben Budapesten Baumgarten-díjat kapott. Ismertebb regényei: Romlás I-II, Nyugtalan pásztorok. Jelentősebb történelmi munkái: Erdély szabadságharca (1945), Gábor Áron 1848-49-es tevékenységéről szóló tanulmányai. Költeményeinek egy része 1979-ben jelent meg a Nap és árnyék c. verseskötetben. Tovább »
Fehér Illés műfordításaiból
Osztozkodás – Podele
Osztozkodunk
Keresztbe és hosszába,
Kampósan, minden irányba,
Középen, végről,
Lefelé, felfelé, Tovább »
Hiába akarok
önkéntes véradó lenni
a vérközpontban már
elutasítanak Tovább »
Tájkép
Nagy vizek és nagy zenék hullámainak örök spiráljai futnak egymásba, sok színárnyalatban, a fehértől a sötétkékig. Tengerek és szimfóniák végtelen mozgása, színhullámok észrevehetetlen átmenetei. Ismeretlen és láthatatlan partok, elmerült határvonalak. Casals még játszik valahol, okos és bátor latin arca a hangszer fölé hajlik a félhomályban, szemét félig lehunyja, álmodik harmonikusan és öntudatosan. Tovább »
Alagút
Az alagút szájánál tölgyfák fogadtak
Elindultam a nagy sötétben
Csak sejtettem, hogy felettem: táj van
Mire kiértem homok és cserje fogadott Tovább »
Vizes viccek
1934-ben 3475 vízvicc volt forgalomban.
Íme néhány:
— Mi van a vízzel?
Mire a gyanútlan egyén megkérdi: — Milyen vízzel?
— Ami a fejedben van. Tovább »
86. nap – november 25.
Megérkeztem Dogubayazit városába, innen már csak egy napi járóföld a határ. Ezt a rövid távolságot nem fogom elsietni, hamar letudni, annak ellenére, hogy Iránban valamelyest normalizálódni látszik a helyzet, szombaton már működött az internet. Ahmet iráni kapcsolatai azt javasolták, ne siessek az indulással, várjak még néhány napot. Törökország leghidegebb vidékén járok, Agriban egy alkalmi ismerős mutatott egy két évvel ezelőtt készített felvételt, melyen a hőmérő mínusz 42 fokon áll. Tovább »
nem volt nekem a magyarság
soha egy piaci áru
könnyű futás az ég alatt
ezer lépés rövid távú Tovább »
Idővel mindent beszereztünk:
a mosógépet s hozzá a csavarót,
meg a demineralizált vízet,
hogy ne károsuljon a vasaló. Tovább »
Már nem egyszer
vetették a szememre:
csak magadról írsz
a saját érzéseidről
fájdalmaidról Tovább »
Amikor az évek
igazolnak téged,
boldog vagy, úgy érzed,
tiéd mire vágytál: Tovább »
A történelemben régen is előfordult, hogy különböző országok települései partneri kapcsolatokat létesítettek egymással, de csak a II. világháborút követően vált általánossá ez a gyakorlat. A cél egyértelműen az volt, hogy az emberiség mindmáig legnagyobb világégésének tanulságait levonva, a nemrég még ellenfelek ismerjék meg alaposan egymást, megakadályozandó az ismerethiányból fakadó ellenségeskedések felújulását. Tovább »
az érzékeny lelkű ráhangolódik
különösen a közelebbállókra
úgy hívják – empátia
de csak egyszerű gyengeség Tovább »
Olyan szép még sohse voltál,
legalább is nekem nem.
Hajad bársonyát kerestem
minden égrenyíló foltnál. Tovább »