hogy magyarázzam el istennek
a cirádát hogy ő is megértse
nekem könnyebb kockáktól búcsúznom
fehérektől
feketéktől

Budapest, 2019. XI. 9.

Tornácon az éj
pókfonálon holdsugár.
Illan a résen –

Az üveghegyek tetejéről
alákúszik lassan az utolsó sugár:
erőtlen-fáradt, mint levitézlett királyság. Tovább »

Középkorú, taplósapkás ember érkezett, hátán ormótlan nagy batyuval, és fapapucsokat szeretett volna árusítani. Ki is rakta őket méret szerint a híd gyalogjárójára, ő pedig föl-alá sétálgatott mellettük. De hát ez itt nem ment. Jóformán kinevették. A meredek oldalakon, a hullámzó ösvényeken, köves utakon, udvarokon, púposra döngölt nyári konyhákban fapapucsnak nem sok hasznát vehették. Tovább »

a tragédiám
hogy megszülettem
nem egyszerűen embernek
hanem ettől az anyától
ebben a családban Tovább »

Vadmalac kérdi: ”Anyám, Apám hol van?”
Malacka enyhíteni szeretné párja fájdalmát, hát ezt feleli:
„SA Nap mögött. A halottak ott foglalnak helyet.
Vadmalac kérdi: ”Miért nem látom őket?” Tovább »

77. nap – november 16.

„Aki 30 felett van, sose kerüljön 30 alá” – mondta, jobban mondva írta ma reggel egy barátom viccelődve, a napi, kilométerben kifejezett teljesítményemre célozva. Meg is felelek ennek az irányelvnek, bár három napja hűléssel küszködöm, ami – nagy meglepetésemre – a teljesítőképességemet nem befolyásolja. A jó tanácsokat előre is köszönöm, gyógyszert pedig szedek. Tovább »

Bodor Ádám-est a Magyarság házában

Két friss benyomás ért, amit fontosnak érzek. Egyik egy fordító, másik egy író részéről. A műveikről írtakról nyilatkoztak. Hogy kit mennyire érdekel. Az író volt a szimpatikusabb. Nem fogok végső konklúziókat levonni ebből, de megállapíthatok valamit. Egyszer én is megírtam, nyilatkoznak az irodalomtörténészek olvasmányélményeikről, hiszen ebből élnek. Utána arról faggatják az írót, mi a véleménye arról, amit róluk nyilatkoztak? Nem tudunk meglenni egymás nélkül. Tovább »

elteltek azok az idők
amikor a szerelem még mezítláb
tornacipőben aztán bakancsban
fekete bőrben farmerben Tovább »

kora reggel
az esőfelhők
első cseppje
a zöld teámban

A szó hatalma avagy az első nap tanulsága / Puterea cuvântului sau lecţia primei zile

Egyszóval hagyd el fukarul nyitott lelkedet,
miután megbizonyosodtál, hogy a fény kialudt.
Ébredj minden reggel egy másik őrültek házában,
ne hagyd, hogy a holtak házának miazmája
bekússzon az emlékezetedbe. Tovább »

gyermekeim már
angolul veszekszenek
te mit még csinálsz*

Budapest, 2019. XI. 11.
____________________________________________________________
*Ce mai faci? [csé máj fács] (román). Jelentése: Hogy vagy? (szó szerint <‘Mit még csinálsz?’>, más változatban: „Hogy még vagy?”).

Egy marhakereskedő sürgönye

„Holnap minden disznó a vasúton, én is. Előbb jönnék, de a személyvonat nem visz ökröket. Marha drágább, vigyázzon. Ha ökörre van szüksége, gondoljon rám!”

Színházi élet, 1930/02

Valaki hegedűből rázza
csöppenként a fáradt leveleket,
akárha búcsúzó madár
el-elhaló sóhaját – Tovább »

A pesti Duna-korzón álló Shakespeare-szobor alkotója, Mészáros Andor (1900–1972) szobrászművész és építész voltaképpen nem ide szánta ezt a térplasztikáját. Fogadott hazája, Ausztrália egyik városa, Ballarat közösségi háza előtt áll 1960 óta a szobor eredetije, ott emlékezteti az arra járókat a drámairodalom nagy alakjára. Tovább »

(B. Á. hatás)

kicsidenként
úgy 10 éves ciklusokban
érteni kezdte ő is
a széljárás mindig változott
ha lemaradt sem vette észre
mi fogyott el Tovább »

Ünneplem Piccard professzort

Az egész világ ünnepli Piccard professzort, a sztratoszféra hősét. Mit tagadjam: én is ünneplem. És mit tagadjam: nem tudnám pontosan megmondani, hogy miért ünneplem. Ezzel nyilván így van az egész világ, lelkesednek érte, és nem tudják pontosan, hogy miért. Valószínűleg azért is, mert 16 500 méter magasságban járt, magasabban, mint bárki előtte, de ez tulajdonképpen csak sportteljesítmény volna, nem sokkal több, mint egy pilóta óceánrepülő rekordja vagy valamelyik sportember olimpiai teljesítménye. Tovább »

…Nem mondhatom azt, hogy részt vettem a most huszonöt éves Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár valamennyi rendezvényén, de azt igen, hogy legalább tizenötön ott voltam és most is ott, pontosabban itt vagyok, hiszen a Nemzeti Színház egyik félre eső termében fogalmazom meg mai jegyzetemet, amelyet nem a könyveknek, hanem annak a folyóiratnak szánok, amelyet igen nagy példányszámban, ingyen osztogatnak a belépőknek. Tovább »

„Ma gyásznap van, ma sírhatunk!”
(Ady Endre)

„Sokasodnak a halottaim”
(Kányádi Sándor)

egyetlen nagyszülőm tata (1952)
kilenc éveskén itt hagya

követte őt édesapa (1980)
és az áldott csehi mama (1990) Tovább »

falun ébredni

falun ébredni
mú- és kotkodácsillat
wau gí-gá-gá

Budapest, 2019. XI. 2.

az ejtegető iszkolása

álom

a lépcsők akár az almahéj
elvékonyodnak hézagosak
a felvonó is majdnem összeprésel Tovább »