várakozni kötött kék kesztyűben
várakozni szikrázó szürke sapkában
várakozni posztó télikabátban
várakozni traktornyomot hagyó
barna bakancsban Tovább »

Mézarany és hó,
vaníliás levegő
téli ünnepen.

Az RMDSZ felépítését illető sarkalatos kérdéseknek is megvolt a nagy súlya: az, hogy a bukaresti operatív központ lett a szervezetet működtető reális belső hatalmi központ – amelyet a román központi hatalom melletti jelenlét indokolt –, végül is azzal járt, hogy a szervezetben a belső demokratizmus lehetősége, a különböző területi központokban és vidéki szervezetekben folyó vita, tervezés és projektkészítés háttérbe szorult, a régi képpel élve, az udvar lassan fontosabb lett, mint a királyság, és ezzel leépült a kezdeményezés, az alkotó-műhelyek háttérbe szorultak (a megalakuló platformok a velük kapcsolatos ellenérvek és ellenérzések miatt soha nem tudták betölteni a sokféleség, az alternatívák megjelenítésének a reális szerepét). Tovább »

Szabó Zoli és társai dala gyorsan népszerűvé vált a Facebookon. Az alábbi videóra kattintva

meghallgathatod!

https://www.facebook.com/1618660718399081/videos/218994055680443/

vannak olyan csendek hogy hallom amint kígyóként vedlik fenn az éjszakai ég igen azt a súrlódó hangot hallani amivel megszabadul régi önmagától olyan órákban amikor elvileg csak pár vaksi szerelmes bámul felfelé és kevés a valószínűsége hogy kilesik amint egy-egy érdes felhő között hagyva cafatait tovasiklik vannak olyas csendek hogy látni vélem ahogy lehajlik hozzám fáradtan és cseppet sem éhesen…csillagszemében magam nézem

régi karácsonyok ideje
versek szállingóztak a földre le
tapadtak mint apró hópihék
ha elkapnám őket
tenyérmelegbe rejtve
elolvadnának Tovább »

(tréfás dal pánsípra és lantra)

Alig tűnt fel egy messzi kanyarban,
máris hátán képzeltem magam

büszkén, úrnői tartással, éppen
ahogy ülni szoktak egy bővérű ménen – Tovább »

milyen világra születtél
fenekestül felforgatták
háborgás itt cunami ott
hivatalosan karácsony Tovább »

Félve veszem naponként kezembe a lapot, amelynek első cikkét mindig-mindig Henri Rochefort írja. Hiszen emberek vagyunk, nem élhetünk örökké, s egy napon Henri Rochefort márki nem ír cikket, ami azt jelentené, hogy meghalt. Ám nincs baj, Párizst elöntheti a Szajna vagy az öröm, de Rochefort haragszik. Alig van szebb figurája ennek a kornak, mint ez a rakoncátlan zseniális publicista. Tovább »

színes üveges
fenyőfát vettem észre
hatvan éve már Tovább »

1989. december 23-án, Balla Zsófia révén ért el Gáll Ernő meghívása, hogy vennék részt a következő napon, az egykori Igazság szerkesztőségében tartott értelmiségi összejövetelen. A jelenlevők arra méltattak, hogy bekerüljek a frissen megalakult Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács választmányába. A későbbiekben aztán az arculattervezés egy részét bízták rám, nagyon zavart viszont az, hogy mindenki mindent csinált, ugyanazt. Tovább »

1918. január 18.

– Azt mondja a Tisza, hogy a békét csak a felmentett újságírók meg felmentett hadimunkások meg felmentett politikusok akarják olyan nagyon, meg még esetleg a katonák is, szóval általában az emberek, de ezen kívül aztán igazán senki, csak ezek a bujkálók, akik kivonják magukat a háború alól, és nem akarnak harcolni. Tovább »

Farkas Árpád: Dúdoló

Havazás lennék, lengőn áldó,
gyűrött arcokra, földre szálló,
vigasztaló-nagy csöndes ének,
lélegzete a mindenségnek. Tovább »

Mese, mese, mátka…

A fűz a vízen áthajolt.
Szép zöldhajú szűz mátka volt,
vállán veréb ült, néha tíz.
Alant suhant, rohant a víz, Tovább »

Forrás: NDTV.com

A világ népessége 2019 elejére, biztos becslések szerint több mint 7,67 milliárdra nő. Ez a Német Világnépesedési Alapítvány előrejelzése, amit a mellékelt ábra is illusztrál. Legalább is hangulatilag. Mert a földgolyón meglehetős összehúzódás következik majd be – sok jó ember kis helyen is elfér alapon, ugyanis azt mondják, 83 millióval leszünk többen, mint tavaly ilyenkor. Ha tetszik, ha nem… (CsG)

Múltamra nézek –
elengedem, legyen hát
mikulásvirág.

Adyról Patroklos ürügyén Áprily Lajoshoz

Patroklos arcán furcsa, torz mosoly.
Achillész pajzsát testéről letépték.
Vérszalagozta corpus. Ez a mérték…
Évszázados harc. Véres és komoly. Tovább »

(Naplójegyzet 1997 karácsonyáról). Nincsenek nálam, itt, Rómában, feljegyzéseim, sajtóanyagaim, naptáraim, naplóim az 1989-es és 1990-es esztendőről. Itt vannak azonban a Scanteia, a központi román pártlap utolsó megjelent példányai. Cinzia – akkoriban az II Manifesto kelet-európai tudósítója – gyűjtötte össze őket; döbbenettel olvasom ma is az akkori sajtóhíreket, a tv-programot – szörnyű, pusztulásszürke életünk emlékeztetőit. (Két regény is idézi ezt a szürkét: a Richard Wagneré meg az Ágoston Vilmosé.) Emlékeztetőül tehát: 19-én, 20-án és 21-én – hogy kiváló költőnk, Mircea Dinescu szavait használjam – népünk legagyonlőttebb (más fordításokban: leginkább agyonlőtt) fia (később persze kiderült, hogy nem agyon-, hanem szitává lőtte a három katona, mint egy zombit, mindegyikük egy teljes tárat eresztve belé meg a feleségébe), tehát a legagyonlőttebb azokban a napokban éppen Iránban tartózkodott. Kiderült utóbb, hogy az iráni vezetés, aki Akbar Hashemi Rafszandzsani elnök, valamint Ali Akbar Velayati külügyminiszter, valamint az iráni titkosszolgálat is ex-ünk tudomására hozták, rosszallólag, hogy most már igazán ideje lenne hazamenni és valamit tenni a lakossággal (lövöldözni beléje). Tovább »

DIRO ARITONANG (sz. 1957, Indonézia)

A Krakatau dala

a rakata
a rakata
a rakata
a rakata a tengeren úszik Tovább »

A lengyelországi Plaszów náci koncentrációs tábora „a halál előszobája” volt: onnan vitték a női foglyok tízezreit a megsemmisítőhelyekre, mindenekelőtt Auschwitzba és Bergen-Belsenbe. Hetvenkét esztendővel ezelőtt, 1944 nyarán Magyarországról oda hurcolt zsidó nők ezreinek tragédiája teljesedett be a dél-lengyelországi tájon.  Tovább »

1918. január 1.

Na, csakhogy itt vagy! Mi? Hogy mért állok itt az előszobába kalapba és kabátba, hogy hová sietek? Te talán nem tudod, hogy ma Szilveszter-este van? Hát ha tudod, akkor meg mit csudálkozol? Vagy talán úgy gondoltad a dolgot, hogy mezítláb és hajadonfőtt megyek át Budára, daróccsuhát húzva a nyakamra, mint Gergely pápa, mikor Kanosszát meglátogatta? Ugyan, hadd el, bánom is én, hát Kanossza látogatta meg Gergely pápát, mit zavarod össze a dolgokat, nem arról van most szó – én itt arról beszélek neki, hogy Szilveszter-este van, ő meg Gergely pápával jön nekem!! mit csinálsz? leveted a kabátod? Tovább »