(lányomnak)

A kócos John, ő juttatta eszembe
azt a cseresznyés fehér ruhát,
mit húgomtól kaptam, talán emlékszel,
de nem hiszem, mert kicsi voltál még, Tovább »

Zártkörű város ez – hol pocsékolják az időt s a bort
a mannát osztogató komornyikok?
A szűz szerteszét szórta a galambokat,
túrós máléval táplálja őket,
hogy csorba ne essék a feddhetetlenségen. Tovább »

Mentorát furcsa pózban találta annak az otthonában: oldalára feküdve a padlón nyúlkált be az ágy alá.
– Elgurult valami?, kérdezte tőle, hogy jelezze, hogy megérkezett.
Vadmalac a kérdést viccnek vette, röhögött is egy sort ott helyben, azaz fekve, amit komája inkább röfögésnek vélt. De végül magyarázat is érkezett: Tovább »

Szemelvények egy baráti beszélgetésből
Helyszín: Csíkszereda, Merkur szálloda, 207-es szoba. Időpont: 2014. november 15.

(Beszélgetők – Cseke Gábor és Dan Culcer – régóta barátkoznak, több mint ötvenöt éve; s régóta nem találkoztak – jó pár éve megvan már; miközben virtuálisan állandó kapcsolatban álltak. Fordították egymás munkáit, nyílt levelek révén véleményt cseréltek, közös könyvet szerkesztettek, de egy amolyan igazán jót és tartalmasat, élőben, csak most volt alkalmuk beszélgetni. Tovább »

(Kultikus sci-fi regény)

Dolfi

Xanax, Éden legámulatba ejtőbb városa. Nem baki, tényleg ismét itt vagyok, méghozzá parlamenter minőségben, ugyanis most ennek nevezett ki a leendő Germánia elnöke. Hiába, ő már csak ilyen: az egyik pillanatban kinevez, a másikban lefokoz, felépít, lerombol… Tovább »

az ablaküveg öntéshibája
kínai jelekké torzította
a szemközti ház vakolatát Tovább »

szenvedjük egymást e létben
párnába fúlt sóhajok
perceg a fában a féreg
széklábban rúgás sajog Tovább »

Dodeskaden*

Az állomások bolondjaival mit csináltatok?
Kiknek nyelvük nem volt rongyból, legalább.
Kenyeres zsákok, izzadság, szivarok
és a ringyó, cinkos hallgatás. Tovább »

…Madame Thèbes, a híres párizsi jósnő, nem rendkívüli asszony. Csak ravasz, konok és ügyes. A jóslásaira sem voltam kíváncsi. Fölösleges lonis-jaim sincsenek: Madame Thèbes-nél lealkudhatatlanul húsz frank legalább is egy szeánsz. Elmentem mégis. Meg akartam látni a hírhedt műhelyt, szimbólumát az ember örök hazugság-éhségének. Tovább »

Vadmalac idegesen járkált fel-alá az odújukban, az ágyban fekve maradni már nem volt képes. Sikerült persze felébresztenie Malackát.
Füléből lógott ki a zsebrádió hallgatója, azon folytak belé a hírek. Malackának ezt mondta:
– Hat vészlövést adtak ki, meglátták őket egy hajóról, de nem találják a bajba jutottakat. Tovább »

2003. január 3-án portálunkon közzétettük a Garabonciás (Wandering Magicians) együttes előadásában Csutak István szerzeményét Flor Vasziljev udmurt költő Egy perc c. versére (Rab Zsuzsa fordításában).  Azóta sikerült megszerezni a dal szövegét is, mely önmagában is megrázó olvasmányélményt nyújt.

Egy perc —
nem több, csak szellőlebbenés.
Még száz lépéshez is
kevés. Tovább »

Levetett ingben, fehérben
szerelemszagú múlt,
a test lengén suhog. Tovább »

Caligula helytartója a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban

Vannak darabok, amiket nem lehet elrontani. Székely János* erdélyi gondolkodó színdarabja is ilyen.
Azért nevezem így ezt a kiemelkedő szerzőt, mert olyan témára adta fejét-szívét-tollát ezzel a színdarabbal, ami nem hagyhat közömbösen senkit, aki érteni szeretné a világ dolgait és benne a sajátját. Tovább »

Minthogy a medve télen sem nagyon alszik, a medvekérdés pedig az utóbbi években a Székelyföldön és különösképpen Hargita megyében ennél is éberebb, az össze-vissza kapkodás láttán ezelőtt másfél esztendővel írtam egy szöveget a maszol.ro-ba, az egykori Romániai Magyar Szó világhálós utódjába, amelyben felhívtam a figyelmet, hogy a megvilágosodásért nem kell túl messzire menni, csak ide a szomszédba, Brassóba kellene átugrani. Tovább »

hever a cica
gyömöszöli a kölykét
cserge szaga leng

Budapest, 2018. I. 11.

Egész nap hideg őszi eső esett. Micsoda március! Barna és lucskos a bulvár. Grogot iszunk és várjuk a királynőket, Sarah Balmadier, Leclinf és Germaine Luzeux kisasszonyokat. Ma mi-carême van tudniillik és kegyetlen az ég a párizsiakhoz. Tovább »

Haj­na­li fél hétkor fel­har­san a csa­ta­kiáltás: Réunion! Érte­kez­let. Min­den­ki a Főte­rem­be siet. Fel­so­ra­koz­nak a ro­va­tok, élükön a káplárok­kal, izé, a ro­vat­ve­zetőkkel. Je­lentést tesz­nek a pa­rancs­nokságnak. Be­mu­tatják szak­területük az­na­pi kínálatát. El­mondják, miről ír(ná)nak a hol­na­pi újságba. Tovább »

Félszárnyú

Nézd – az ég kékjét
Milyen nehezen hívja
Elő a Nap. Hideg. Neonos. Tovább »

Az Unitárius Egyház szerepkörei (1945–1965) / Pál János munkája

– Egy friss egyháztörténeti mű margójára –

Pál János 1978-ban született Baróton. 2002-ben történelem szakon diplomázott, 2005-ben lelkészi képesítést, 2015-ben doktori fokozatot szerzett a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen egyháztörténelemből. Jelenleg a Homoródszentmártoni Unitárius Egyházközség lelkésze. Kutatási területe: az Unitárius Egyház 20. századi története. Tovább »