Fülöp Kálmán: Partitúra

Üresség, tompa
tudathasadás,
bizalom nélküli
valami Tovább »

Klasszikusok kézfogása: Áprily Lajos

Két város

Kolozsvár, Enyed

Egyiknek eget vert a kedve,
harangozott, tombolt, dalolt.
A másik ült a nagy homályban,
és a harangja néma volt. Tovább »

Gergely Tamás: Fény

– Oltsd le azonnal!, sziszegte Vadmalac a komájának, mikor az beléptekor felgyújtotta a villanyt.
A koma meg volt lepődve, mert igaz ugyan, hogy számára idegen lakásban járt, mégsem volt az teljesen idegen, hiszen a mentorához naponta benézett. Tovább »

Balázs Ödön: Gyimesközéploki portré

Nagy László Mihály: Fából vaskilincs

D. Zs. sebész főorvos a város felét már megműtötte, mindenki túlélte, sokan viszont a műtét után mondogatják: jó-jó, de… nőzik, iszik, bulizik, pedig nyugdíjas, műteni piásan is bejár…
Zsiga bácsit mindez hidegen hagyja. Tovább »

Interviú és környéke

Egy spanyolos barátom közölte velem a szomorú hírt: megszűnt az Interviú spanyol folyóirat. A kezdeti félmilliós példányszáma lassan húszezer alá kopott, ezért döntöttek bezárásáról. 1976 óta volt az egyik legnépszerűbb és legszínvonalasabb spanyol hetilap – sokat olvastam magam is. Franco halála után elsőként hozta el az erotikát a bigottan prűd spanyoloknak, címlapjain – olvasócsalogatónak – (fél)meztelenkedő spanyol celebekkel (nőkkel főként, de néha férfiakkal is). Tovább »

Szente B. Levente: Hozzád…

hozzád utazom ismét
újra és újra ezt megteszem –
te – ki nekem vadon nőtt virág
lettél és voltál szép holdfényszerenád Tovább »

Cseke Péter: Portrék a rács mögül (12)

Budapesti Állatkert, 2017

Farkas József György: Magyar rabok – Kufstein

Ausztriában, Salzburgtól Innsbruck felé, nagyjából félúton magasodik Kufstein vára, a magyar történelem egyik rosszemlékű helyszíne. Tirol tartomány határán már messziről feltűnik a városka jelképévé is vált kufsteini vár. Először 1205-ben említik egy oklevélben a regensburgi püspökök tulajdonaként, később megosztották a bajor hercegséggel, véglegesen 1814 óta van osztrák kézben. Tovább »

Para Olga: Két apeva*

1.

ó
tőled
elválni
lehetetlen
halhatatlanom

(2017. december 11.) Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (164)

Hajócsavar az óbudai hajógyárban, 1940

Ezüst híd-Srebrni most: Enesa Mahmić verse

Fehér Illés műfordításaiból

Szigetek – Ostrva

Ismét vihar
Ott a kikötőben lánc csörög
Figyelmeztet
Menekülni nincs hová. Tovább »

Tóth Mónika: szívem halk zokogása

elhagytál
szó nélkül
bús őszi levelek hullnak
sír a Barbie arcú Ég
langyos szívem csupa
halk zokogás

Blőd Lí / Hát Trump hol halászik? (Avagy a vizák jól járnak)

Válaszol: Stegbauer Tibor
Kérdez: Gergely Tamás

Azt írod, a Kim Dzsong Un marka jelentéktelen, a Trumpé annál nagyobb. Hogy fognak ezek, kérdem én, kezet fogni?

Ha a szeretett vezér markában tartott márkát érted, akkor ki foglak ábrándítani. Ezt a már lefutóban lévő trendet már nem is lehet terméknek nevezni, morálisan annyira megkopott, hogy a kutyának se kell, és még elfekvő áruként sincs nyilvántartva. Tovább »

Hegedűs Zsolt: Tengerparton

Még több fotó a szerző blogján: http://azhfoto.blogspot.ro/

Ketten egy szigeten / 2.

Szemelvények egy baráti beszélgetésből
Helyszín: Csíkszereda, Merkur szálloda, 207-es szoba. Időpont: 2014. november 15.


DC (Dan Culcer): Gondoljunk a Húsvét-szigetek történetére… Mielőtt fölfedezték volna őket, a sziget lakossága két táborra oszolva ellenségeskedett egymással. Majd a semmiből felbukkanó európaiak járványokat, idegen szokásokat és minden egyéb bajt hoztak a szigetlakókra, nyomukban csak úgy hullottak, mint a legyek. Függetlenül attól, hogy azelőtt melyik táborba tartoztak… Tovább »

Cselényi Béla: 1568. I. 13.

isten letekint
hatalmas torda vára
szelleme árad

Budapest, 2018. I. 13.

Fekete Vince. Az ántivilág vége

1.

Nem volt váratlan a halála, öt hónapja volt fekvőbeteg,
öt hónapja pelenkázta, fürdette, forgatta a felesége
az ágyban, és szinte havonta be kellett feküdnie vele
a kórházba egy hétre, kettőre. Tovább »

Bölöni Domokos: Megújulni

Az em­ber foly­ton úgy érzi, hogy va­la­mi megint nin­csen jól.
Amíg hall­gat vele, va­la­hogy el­van. De ha mon­da­ni kez­di, bajt hoz a fejére. Ha va­la­mi nem stim­mel, oka le­het, és ez rop­pant veszélyes. Tovább »

Cseke Péter: „Ide-oda vándorlunk, és nincs sehol hazánk már…”

1997-ben, a kitelepítések 50. évfordulóján Dorogon, a Templom téren megbékélési emlékművet avattak. Alkotója Árvai Ferenc szobrászművész. Szövege: „Ide-oda vándorlunk és nincs sehol hazánk már – 1947-1997” a kitelepítettek vagonjainak feliratát, továbbá a kitelepítés és az emlékműállítás évét idézi. (Építész: Puchner Ferenc.). A második világháború után a város félezer német lakosát erőszakkal kitelepítették, elhurcolták. Az emlékmű nekik állít emléket.

B. Tomos Hajnal: Figyelmeztetők

Ott fekszenek fekete öltönyükben,
nyakukon a soha nem viselt csokornyakkendővel
csont-mereven,
csak hajuk nő selymesen, zölden
s mikor kaszálni jön a temetőőr,
hiányos fogsorukkal elharapják nyelvüket, Tovább »

Márton Károly: Temetés után

Egy magányos padon vártalak,
És többször tárcsáztam a számodat,
De válaszhívásod elmaradt.
Sötét fátylat terít az alkonyat.

Ady Endre beszól… (33)

…Németországban most egy Gobineau-liga azért küzd, hogy Gobineau-t elismertesse a franciákkal. Csodálatos, páratlan látványosság. Német emberek állanak össze s küzdenek egy halott francia franciaságáért. Német emberek akarnak bejuttatni egy francia lelket a dicsőség Walhallájába, a francia irodalom Panteonjába. Csodálatos, páratlan, szép és nagy látványosság ez. Tovább »

Vasile Dorolţi: Káfé bár – sztriptízzel

Még több fotó a szerző blogján: http://vasiledorolti.blogspot.ro/

Kölcsönsorok: Mihai Eminescu

Mi a szerelem? / Ce e amorul?

Mi a szerelem? Alkalmak
Sora, hosszú fájdalomra,
És nincs oly könnyáradat,
Amitől csillapodna. Tovább »

 
Verified by MonsterInsights