Az Erdélyi Krónika című történelmi portál, a rendszerváltás évfordulóján Fodor János illusztrált tanulmányát közli a korszak kolozsvári eseményeiről. Összeállításában egyebek mellett olvashatjuk:
„A későbbi katonai vizsgáló bizottság szerint 26 halott és 84 sebesült civil áldozata volt a december 21-i kolozsvári tüntetéseknek. December 21-et követően nem történtek hasonló lövöldözések, a katonaság is visszavonulásra kapott parancsot, a lakosság azonban továbbra is izgalommal követte a fejleményeket a „terroristákról” terjedő híresztelésekről. Tovább »
A harmadik Petőfi
A birtokunkba került naplórészletek itt megszakadnak. Nem tudjuk, hány oldalt tépett ki az elnyűtt füzetből valaki, a lapok nincsenek megszámozva. Még kevésbé tudjuk, miért tépte ki az illető, és ki lett légyen a füzet megcsonkítója. Csak annyi bizonyos, hogy a feljegyzések öt év múlva folytatódnak. Szó szerint adjuk őket közre, és az olvasóra bízzuk a történet kiegészítését. Tovább »
Hol bolyong, tekereg
elveszett jele?
Helye üresen kong,
mert eltűnt a VELE. Tovább »
Jólesett nekünk azt látni, hogy sokan rájöttek már arra, hogy nem mindig bagatell dolog, amit a nem gondolkozó tábor általában csekélységnek hisz. Hajh, sok minden másképpen volna ebben az országban, ha rájönnének arra, hogy nem minden értéktelen, kis dolog, mert a dédapáink is annak tartották, s nem minden szent, nagy és sérthetetlen, csupán csak azért… Tovább »
Akivel nem élsz együtt, hogy naponta, hetente találkozhassatok, olyannak marad meg emlékezetedben, amilyennek utoljára láttad. És ha alkotó éveinek teljében „hagytad” el őt, akkor így is őrzöd meg őt. Még a halála sem tudja ezt a képet kitörölni. Számodra most is ugyanolyan fiatal. És egy kicsit nem is halt meg. Tovább »
Mikor a komája belépett, Vadmalac éppen az ujjait számolta. Azaz a két patáján számolt, egy is elég lett volna. Arra próbált visszaemlékezni, melyek voltak életének igazán boldog évei. Eljutott ötig, Malacka segítségével a féltucat kilett, ám ott megakadtak.
Komája is ajánlott, de azt hosszas elemzés után elvetették, ugyanis Vadmalac a világ állását is beszámolta a ”jó” évbe, nemcsak a magánéletét. Tovább »
Az olasz főváros Gianicolo-dombján áll Türr István (1825–1908) mellszobra. A bajai születésű, regényes életű katona az 1848-i európai forradalmak „elzúgta” után az olasz függetlenségpártiak oldalán bukkant fel, a piemonti hadseregben őt bízták meg egy magyar légió felállításával is. Giuseppe Garibaldi közvetlen környezetében 1859-től küzdött Itália egyesítéséért és szabadságáért. Tovább »
Megöregedett a Föld:
tengereit felsebzik,
tömegek tapossák, lepisilik
s ő csak nézi. Tovább »
Gyárfást mindenki Gyafinak hívta, sulis korában ragadt rá ez a bece.
A sörgyár szomszédságában lakott, ahol 4,50 helyett 2 lejbe került egy-egy sör, de a szabály az volt, hogy kriglibe töltötték, s ha valaki el akarta vinni, üvegbe vagy edénybe kellett töltenie. Méghozzá személyesen. Tovább »
odakint fagy ropog
a nap delel
házon a kémény jól szelel
a gólyafészek most telel
lakója talán afrikában
kelepel
ha iszik értelmiségi
ha iszik introvertált
ha iszik emlékezik
merengőn idillikusan Tovább »
a próféták idegesek
a próféták idegesek
kinek van most mersze
kőbe vésni bármit Tovább »
Évszak-versek (amelyekre a Négy évszak című zeneműve épült)
A tél
Fekete felhőkből jönnek keményen
a szörny-szelek s szigorúan morognak,
a percek lépte koppanó az éjben,
a végtelen fagy fogakat vacogtat. Tovább »
1974 tavaszán a Korunkban olvastam a Zuhanások (Oratórium három hangra) című hosszú verset, és úgy megérintett, hogy a sűrű színházi elfoglaltságom ellenére hamar megtanultam kívülről, és foglalkoztatni kezdeti egy Hervay Gizella-est gondolata. Az előadás gerince a Zuhanások poéma lett volna, de válogattam a Virág a végtelenben, a Tőmondatok, az Űrlap és a Kobak könyve című kötetekből is verseket, meséket, és úgy ítéltem meg, hogy igazán szép anyag állt össze, amit nemcsak a temesvári Állami Magyar Színházban, hanem a romániai magyar középiskolákban és kultúrotthonokban fogok előadni. Tovább »
szült macska-asszony
hazátlan halál
halál szült halált
megöltél anyám! Tovább »
…Kedves emlék lehet mindannyiunknak az első cigaretta emléke, de ugyan ki ne sóhajtotta volna el már közülünk:
– Bár a számba dugták volna az első cigaretta tüzes végét, bár később ittam volna az első pohár pezsgőt, s bár ne siettem volna úgy az első csókkal… Tovább »
Arcomra fény hull,
S behunyom szemem:
Fényt a sötéttel
Így ütköztetem.
vinne a láb
de
lelkem tiltakozik Tovább »
Ibrányi naplója
Lapozgatunk Ibrányi Kázmér naplójegyzeteiben, amelyek sajnos, csak igen hiányos és megrongált állapotban jutottak kezünkbe.
1850. január 10. Felletár Józsi, úgy látszik, egészen jól fordít. Legalábbis a verseknek a foglyok közt igen szép sikere van, Józsinak több példányban kell lemásoltatni a verseket, mert elnyüvik őket. Egy örménynek támadt az a gyakorlati ötlete, hogy áruljuk a versek darabját két kopejkáért. Tovább »