BARNA DÓRI ÉS A DRÁMAÍRÓ Szegény Barna Dóriról, most, hogy elment a legfőbb főszerkesztő elé, kötetszámra beszélik az eseteket. Még színháziak is, pedig nem volt úgynevezett színházi ember. De a színházaknak gyakran tett megfizethetetlen szolgálatot. Temérdek fiatal és ismeretlen ember kereste fel mindig verssel, novellával, effélével, nagyon szigorú és egyenes volt. Az antitalentumot mindenütt üldözte. […]

Kertünk felett felleg rohan,szél rázza már a tört hidat.Vizedről, játékos fiam,hozd el már kis hajóidat. Vitorláid gyanútlanulvesztükbe mért indítanád?Ártó, hideg viharba fúla sugaras robinzonád.

BARTHA JÁNOSHORVÁTH ISTVÁN ÉS A KERETLEGÉNYEK Már megkezdődött az istentisztelet a bethleni református templomban, amikor egy idegen férfi lépett be halkan, és leült az ajtó melletti padsorba. Sokan tették fel maguknak a kérdést, ki fia-borja lehet, de utána nem sokat törődtek jelenlétével. Ott ültem a szemközti padsorban, nem tudtam levenni a szemem róla, mert nagyon […]

(képsor a rendszerváltásról) 1. Pizsamában ődöngött mindiga város utcáin,merev, ködös tekintettel,akárha egyetlentávoli pontot figyelne.Mondják róla,hogy embert ölt,még akkor, mikor elszabadult a tébolys a nomenklatúristákfejvesztve menekültek.Ő elvágta egyikük torkát.Ha kérdeznéd, csak azt szajkózná,egy pontba meredő tekintettel,hogy ismét megtenné,újra és újra,csöpp tétova nélkül.

mindenütt kerestelekmár fény sem gyúlszemembenmindenhol voltamcsak tégednem találtalakcsalódásazt hittem te vagyés mindenkibentéged láttalakcsalódásmégsemte voltál azmár nem gyúl fényszemembennem is kereslektudom hogy senkinincs olyan mint te

Elég sokat törtem a fejem azon, hogy egy szokatlanul hangzó román kifejezést hogyan fordítsak magyarra. Dacopatie – ez az a szó, amelyet próbáltam így is, meg amúgyis értelmezni és végül úgy gondoltam, legjobb, ha az orvostudományt hívom segítségül, hiszen ami ott „patie”, az elsősorban betegséget jelöl. Nevezzük tehát a „dacopatia”-t dákbetegségnek – döntöttem el, és […]

Eltelt egy hét. Idő: 1989. december 15, 12 óra körül. A Timotei Cipariu utcában, itt lakott Tőkés László tiszteletes, mintegy 200 főnyi tömeg tolongott. A lelkész lakását, illetve a templomot rendőrkordon védte a tömegtől, a házon belül a hívők, akik meg beljebb nem eresztettek senkit sem. Filmbeillő jelenet, filmeztek is a… szekusok – figyelt fel […]

az ősz muzsikáls ez a zenepont illikszíneiheza lehulló levéltáncol a szélbenkiszáradt pocsolyaszavát hallatjakérges fák térde

citromsárga trikózöld nyakkal kézelővelvékonylaposszűzkeménycitromízű rágógumiédes-savanyú

játszik az ember a színekkela formákkal a szavakkalmíg azok hagyjákmajd fellázadnak halálosan megunják*hova fussak a világ előlanyu ölelj megkiáltja némáns kétségbeesetten tolja el hogy nekieshessen

Parti Nagy Lajos születésnapjára Parti Nagy Lajos, aki ma hatvankilenc éves – nocsak! -, pontosan úgy él az emlékezetemben, mint aki az égből pottyant. Nagyobb döbbenetet akkor se kelthetett volna annak idején, elsőéves koromban, amikor csak harminchét volt. Gondolják csak el: mindenki a „tartalmas”, „küldetéses”, „üzenetes” verseket írta vagy falta – a mondanivalót el ne […]

Ajta szülötte,világ szerelmes tekinteteszirteken megtört tengeri tajtéktűnékeny, akár a vízhab– elmentél, mégis itt vagy!

Bogár araszolt karomon,fényesen piros,fekete pöttyökkel,akár anyám egykori kendője-emlékszem, nevettem,jól esett a sokujjú cirógatás,mint váratlan, baráti látogatás.Kostolgatta bőröm,nagyokat szippantott harmat-illatából,aztán tovább kószált,akárha ébredő nyári mezőnegy kiváncsi szellő-fülemhez közeledvevalamit súgott is nekem,gyöngéd, sejtelmes szárnysurrogásvolt csupán, de értettem,mert virág voltamazon a nyári reggelen.

Chiş századós kimerülten, porosan roskadt estefelé az asztalhoz. Lánya, Victoria sajnálkozva nézett szálas, pakompartos apjára.– Elfáradtál?– Zűrös napom volt – válaszolta a férfi anyanyelvén, románul. – Ha ez így megy tovább, nemhogy az öreg-, de még nyugdíjkort sem érem meg.– Miért, mi történt? Lopás, közlekedési baleset vagy megint összetörtek egy-két lokált valahol?– Ez is, az […]

Jó hír mindenkinek, akit érdekel: mától kezdve /okt. 10/működik az Új magyar etimológiai szótár internetes változata (egyelőre béta verzió), és ingyen használhatja mindenki! Aki tehát kíváncsi rá, hogy egy-egy szavunk honnan ered, vagy hogy mikori az első ismert írásos előfordulása, beírhatja a keresőbe, és ha benne van a szótárban, megtudhatja, mit mondanak erről a szakemberek. […]

a Viktor és Viktóriamelynek cselekménye az 1989-es temesvári események idején játszódik

Kerested erdőn, bérceken,fiatalságtól részegen.Álmodtad és tudtad, hogy él,különb madár a többinél:elorzott minden drága színt,smaragdot, türkizt és rubint,szikrázóbb, mint a gyurgyalag,begytollán bíboros szalag,a kékcsókánál kékje szebb,a jégmadárnál ékesebb.Véredben él, álmodban ég,egyetlenegy gyönyörüség.S míg mohón űzte két szemed,futott, futott az életed…

Cervantes nyomán szabadon) (27.) CSALÓDOTT A SZEMÉTDOMBON Fene tudja, én csak egy vén girhes ló vagyok, egyesek szerint se eszem, sőt még érzelmeim sincsenek, de én megsajnáltam a gazdám. A volt gazdám, hogyan fogalmazzak? Kié vagyok most tulajdonképpen?A lovagot nem valószínű, hogy látom még az életben, a katalánnak nem kellek, még szép, hogy a vágóhídra […]

„Tizenhárom fodor van a szoknyámon, / Azt gondoltam, férjhez megyek a nyáron, / De látom én már, nem lesz semmi belőle, / Tizenkettőt levágatok belőle.” Ez a népdal jutott eszembe, amikor rátekintettem a naptárra. Tudom, a mai nem egy olyan nap/október 6-a/, amelyen okunk volna, vagy illene énekelni, hiszen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése […]

Ivan Petunin emlékére Hátrahagyott levelében az áll, hogy nem tudott embert ölni.Ha ölni kell, inkább magát.Ha ölni az élet követelménye. Forrás: G.T. FB_oldala

2022. szeptember 20. Ülök 2122-ben a táj pörsenését eltüntető nyíres suttogó fái alatt, Közép-Kürüc csillogó vizű mesterséges tava partján, amelyen az akkor már eltűnt egykori Gyilkos-tó (Viridis Kft. által bérbe adott) csónakjain tölti idejét a boldog gyergyószentmiklósi, aki előrelátó őseinek köszönhetően egy takaros bányavárosban nőtt fel, ahol porszívóval takarították már 75 éve a fasorok között […]