Mire mondtam a múltkor, hogy nem tudunk beszélgetni? Nem őszintén vagy őszintétlenül, színvonalasan vagy színvonaltalanul, hanem egyáltalán? Például éppen arra a mentalitásra, amely szerepet játszott Molnár Bea halálában. Hogy a nő lássa be, hol a helye. Hogy menjen férjhez és szüljön, de legalább egy élettársa legyen. Hogy a férfiak viselik a kalapot. Hogy ha nem […]

az egérárpa apró horgaia tenyér érdes bőrébe akadnakkőtörmelék között rézsútos árnyékereje van a napnaküres peron rozsdás síneksáros keréknyomoksúrol a félérett kalászérzem tehátvagyok

August Sander szakácsa a torontói Ontario szépművészeti múzeum fotótörténeti galériájának faláról tekintett le rám először a maga elégedettségében, otthonos díszletei közül. Azonnal megkapott az 1928-ban készült portré mesteri kompozíciója, tonalitása, egész rálátása mestersége lényegére, s a múzeumlátogatás után, az ottani benyomással a szívemben nekiálltam a fotós munkássága után kutakodni.

Magyarország, vidék, ötvenes évek. Egy irodalmi forrásmű, melynek tatalmai sem egylényegűek, története is visszafogott, mire mehet ilyenkor. Ráadásképpen az irodalmi szöveggel vállalt jelentéktelenség és a megvallott prózapoétikai felhang teljes hiánya kiált ránk Mészöly Miklós kötetéről, mely Jelentés öt egérről címen jelent meg (a címadó elbeszélés először 1958-ban!). A jelzésnélküli objektivitás tárgyszerű abszurditása, amely „jelentésbe” komponálja […]

Széles kitekintésű, nagy távlatokat átfogó körökben – mondjuk ki nyíltan: a csillagászok körében – a Világegyetem átlagos sűrűségét vitatják. Azonban számunkra se közömbös az, hogy milyen új helyzet jön létre a Világegyetem sűrűségében. Mert ha ezen a téren kedvezőtlenül alakulnának az események, úgy a felelősség kizárólag a Világegyetemre hárul.Amennyire a pillanatnyi erőviszonyokat fölfoghatom, két ellentétes […]

A történelmet sokféleképpen kutatják. De a legérdekesebb talán annak a vizsgálata, hogy a családok, egyének életében miként talál úgymond mikrotörténelmi visszhangra a különösképpen mifelénk többször is átírt makrotörténelem. Ennek legfontosabb eszközei a különböző naplók, visszaemlékezések, életírások. Nem véletlen, hogy az utóbbi esztendőkben, a beszűkülő könyvpiac ellenére, oly sok hasonló kötet jelent meg, és a hét […]

Kicsit távolról kezdem, igyekszem viszont rövidre fogni. A hetvenes években a Brassói Lapoknál az volt szokásban, hogy egy lapszámban egy szerkesztő egyetlen cikket irhatott alá. A többire álneveket kellett fabrikálni, jómagam feleségem családnevét a fiam keresztnevével társitottam. A Palkó Zsolt szignó Brassóban még senkit sem zavart, Kolozsváron viszont, ahol apósom-anyósom városszerte ismert pedagógusok voltak, szerényen […]

Az én uram jó ember volt. Szép ember. Nem alacsony, nem magas. Nem kövér és nem sovány. Mégsem olyan átlagos ember, mint sok más. Így, ránézésre semmi különös nem volt benne. Hacsak mélyebben nem nézett valaki a szemébe. Aki mélyebben nézett a szemébe, csak az vette észre, kacag a szeme. Az én uramnak valósággal kacagott […]

KÉZ Ha Jézus megjelenne Köztünk, hogy meggyógyítsa a tengernyi sebet, melyet a kereszténység évszázadai okoztak, aligha bírna megbirkózni a feladattal. Mihelyt az útjába akadó legelső betegasszony fejére tenné gyógyító kezét, nyomban letartóztatnák „szexuális zaklatás” vádjával. Molnár Miklós Forrás: BD FB-oldala

Hogy mikor lesz az emberből költő és mikortól minősül annak, hogy ez milyen rangot jelent s jelent-e igazi rangot – nem tudom. A lelkület, az indulat, mi egy embert arra indít, hogy valahogyan kifejezze, ami benne dúl, szólni akar – ez választja ki, ez indítja arra, hogy ne tartsa magában, ossza meg, tárja ki, adjon […]

– Nem jó, ha az ember fennhéjázó, beképzelt, vagy tudálékos. Mint amilyen te vagy, Fiúka! – mondja a vízszerelő mester a segédjének. Hason fekve a konyhában. – És amikor én a tízes kulcsot kérem, ne a nyolcas kulcsot nyomd a kezembe. És nekem ne mondd többé, hogy a nyolcas kulcsnak tízes a külvilága. Mi bajod […]

Randa szokásom megnézni a születés- és névnapokat a világhálón (a halálhíreket nemkülönben), s hát ma, május 19-én éppen Ivó napja van (és Milán is, azt hanyagolnám), valamint április 25-én dettó, de talán kevésbé, na és azt is írja a Mindentudó, hogy az Ivó név rokonai idegen nyelven az Ives, Yves, Yvo, meg hogy a név […]

Kosztolányi kezdte, én folytatom, de másképp. A szélliberális Fiatalkorában fiatal volt. Tizenöt évvel ezelőtt még Esterházyval ment hazafelé, szívószál termetére rogyott a válla, kese haja alól értelem villogott a szemekben. Ma már sóhajtozva bizonygatja a tévében, hogy mindenben Diktornak van igaza, csak neki volt igaza, sőt, csak neki lesz, s még sőtebb, csak neki lehet. […]

Bogdán Zsolt egy Ariel, aki a szenvedést is meg tudja mutatni. Úgy összegyúrta Bartis Attila novelláit, mint az agyagot, amely az egyik legfontosabb kellék a színpadon, s ami hol fényképezőgép, hol egy elhunyt feleség haja, hol egyszerűen — agyag, amelybe beleállhatnak a különféle botok.

Hajlamosak vagyunk leegyszerűsíteni, beskatulyázni a dolgokat, fogalmakat. Így például a hazai magyarságot is felosztottuk tömbmagyarságra és szórványmagyarságra. A tömbmagyarság alatt elsősorban a székelyföldi magyarság értendő, de ide tartozik a partiumi tömb is: s tömbben élők alatt azokat a közösségeket értjük, amelyek számbeli többségben vannak egy-egy településen, közigazgatási egységben. Szórványnak tekintjük azokat a közösségeket, amelynek tagjai […]

Kedves Emberek, ha már úgyis csak illúzió, amit érzékelünk, kifejlesztettem ennek praktikus alkalmazását az önmegtartóztatás gyakorlására. Vegyünk egy tábla sima csokit és együk úgy, hogy képzeljük bele a darabos vagy egész mogyorót. Ezt a műveletet végezzük addig, míg 100% nem érezzük a mogyorós csoki ízét. Amikor az ízlelés már zökkenőmentesen megy, vegyünk egy maréknyi mogyorót […]

Dráva jó szüleim, nem ittam alkoholt, nem vettem Bo-drogot, de Marcal az önvád, és ezért írok e folyóiratban, akkor is, ha néha Zagyva az egész, mert Ipoly nehéz hallgatni, mint beszélni folyó ügyeinkről, ha híd akarsz lenni, taposnak majd rajtad, ezt olvastam, és hogy Tisza vizet öntsünk végre a pohárba, mert túl sok a közhelyes […]

1895-ben megszületett a film. Ez olyan pontosan és csaknem olyan komoran hangzik, mint egy megmásíthatatlan történelmi dátum. A különbség csupán annyi, hogy ezúttal csak hosszas viták után dőlt el, mikor is történt valójában.

Az én falumban óriási hagyományai vannak az interaktív, humán találkozóknak. Amikor például Magyari Pista és az én apám találkoztak, soha nem mentek el egymás mellett szótlanul. Megfigyeltem, Magyari Pista mindig megelőzte az én apámat az interaktív, humán cselekedetével. Már jó messziről megkérdezte apámtól, na, hogy vagy Ferenc? Amikor közel kerültek egymáshoz, valami régi, megszokott, interaktív […]

Mindenkinek van egy álma… Igy hangzik egy klasszikus magyar sláger bevezető sora, amelyre leginkább nemzedéktársaim emlékeznek. Amerikában a cipőpucolóból is lehet államelnök. Ez az úgynevezett amerikai álomnak az alapmondata, amelynek délibáb-csillogásában, az idők folyamán, milliók tántorogtak ki az újvilágba és keresték a jobb élet, a boldogulás lehetőségét.I have a dream – van egy álmom – […]

Feleségem szép, puha ágyat rakott a fiamnak, menyemnek, unokáinknak. Fönt, a padlástérben, hol nagy a fehérség, nagy a csönd és a nyugalom. A matracokon mackók, szív alakú csokoládék, játékok várták vendégeinket.Este, amikor már enyhült a hőség, kinyitottam a tető ablakait, legyen friss a levegő. Megtettünk mindent a kényelemért. Meg.De jöttek az ég madarai. Jöttek, s […]

Egy nagy barátság ült az asztalnál Gálfalvi György 80. születésnapján. Az ünnepelt, Kovács András Ferenc és Markó Béla régi jó barátok, fel is idézik, honnan és mikortól ismerik egymást, jól összekacagnak, árnyalják, hogy ki hány éves volt és éppen mit írt. A „szervezett spontaneitás”, mint Markó nevezi, abba az irányba halad, hogy előbb ő beszél, […]

A modern elektronikus gépek képesek a két hang közti frekvenciát már koncert közben is felvenni. Ez a mikrokozmosz, klasszikus koncerteken elveszett, nem volt érzékelhető. Ezeket a hangokat tükörfordításban párhuzamosan játszhatják a hegedű szólóval egy időben. Az ellipszoid zenei világegyetem egyik fókuszában a hegedűművész, a másik fókuszban a gyűjtött hangokat játszó elektronikus gép, mint egy komplementer […]

Nem is értem, hogy mit akarnak az ukránok. Az ukránok vitézkednek, holott rögtön az elején elrontották már azzal, hogy alkalmat adtak Oroszországnak, ennek a bűbájos és demokratikus hagyományairól híres nagyhatalomnak, hogy megtámadja őket. Ám az ukránoknak még ez sem volt elég, mert még védekeznek is, és akkor már igazán nem lehet érteni, hogy mi a […]

Hartmann János tanulmányából: Petőfi királya a nyugtalan vándor-bohémeknek, kiben a Tinódiak, Balassik kósza ösztöne újra éledt. »Költeményeinek keletéből meg lehetne tanulni Magyarország földrajzát!» Innen van, hogy szereti mindazt, amiben bármely elemét találja fel e kóbor kedvnek, hányt-vetett szabad életnek. Barabás cigányait vonzón rajzolja s szeretettel hevül a betyárromantikáért. Gyakran megüdvözli a vándorfelhőket, („lelki rokonait«, melyek […]