‘Kritika’

 

Most jelent meg: Borcsa János Nehéz hűség c. kötete

2014. július 10.

A Kriterion Könyv­kiadó gondozásában a napokban került ki a zi­lahi Color Print Nyom­dá­ból a Kéz­di­vásár­helyen élő és alkotó Borcsa János kritikus, irodalomtörténész kilencedik köny­ve, a Nehéz hűség*, mely az utóbbi években a szerző a Három­szék­ben, a Krónikában, a He­likonban, illetve az Eirodalom.ro honlapon megjelentetett jegyzeteit tartalmazza.  

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sebestyén Péter: Lőrincz György regényéről

2014. június 21.

Lőrincz György iga­zi mesélő. Az erdélyi széppróza nagy­ja­i­nak nyomában járva ad újabb sodró erejű regényt kezünkbe*. Fi­no­man, ta­pin­tat­tal ve­ze­ti ol­vasóját, miközben ol­dalról-ol­dal­ra tu­da­to­san, mértékkel ada­gol­ja a cse­lekmény bo­nyo­lult, és mégis egy­szerű történéseit, bont­ja ki a történet vezérfo­nalát.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Burján Emil: Tőgye közt a szarvát?

2014. május 10.

Azzal akart sikert aratni a népszerű Háry János, hogy a körülötte lebzselőknek megmutatta szétnyitott ökleit: „Látjátok a két tenyeremet? Nohát ennyire igaz, hogy…” Odanéztek és tudták, hogy a többi csupa-csupa lódítás. Kézbe veszünk egy tanulmánygyűjteményt,

Tovább | 3 hozzászólás »

Dr. Bertha Zoltán: Hadnagy József költészetéről

2014. május 6.

2014. április 25-én mutatták be Hadnagy József Kő és tükör között című új verseskötetét Debrecenben. A versekből, a költő mellett, Fodor Anna olvasott fel. A könyvet dr. Bertha Zoltán kritikus, irodalomtörténész méltatta. Alább olvasható szövegének szerkesztett változata. Hadnagy József otthonra talált itt Debrecenben, de ez az otthonosság kettős, hiszen lelki hazája egyrészt a szűkebb pátria, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Burján-Gál Emil: Ambrus Lajos nyitányai

2014. április 30.

Kincs ez a könyv, ez a prózakötet. Harmincöt novella kettőszáz oldalon. Csupa múzsa lakja, szereplő személyeknek álcázott ihlet vállalja fel és teljesíti ki átélhető sorssá-sorsokká hétköznapjaikat. Ugyanakkor szerzői bravúr mindenik elbeszélés, az epikai hömpölygést fogja be egy-egy bekezdésbe könnyed eleganciával, nem történéseket dolgoz fel, miként mondjuk a detektívtörténetek, vagy a mesék.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Máriás József „Életműved az igazság tüköre”

2014. február 21.

„Ez a könyv útjelző és pihenő is lehet, valóságos olvasók (barátok, tisztelők, élettanúk) személyes és csoportteremtő tanúságtétele.” (Egyed Emese) Kölcsönszavakkal indítom a Bálint Tibor születése 80. és halála 10. évfordulójára megjelent kötet* méltatását: hisz a cím a tőle búcsúzó Szakolczay Lajos, a mottó pedig a kötetet szerkesztő Egyed Emese tollából származik. Mindkettő arra biztat, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fábián Ernő Madách-monográfiájáról

2013. december 5.

„Mi örökös harcban állunk létünkért, mi egy kalitkában vagyunk a fenevaddal, mely minden percben el akar nyelni. Ők [más népek] csak a jólét s jobblét közt küzdenek” – idézi Madách Imre egy feljegyzését Fábián Ernő a nagy klasszikusunkról írt monografikus tanulmányában*, s ezt a plasztikusan megfogalmazott gondolatot kommentálva megállapítja: „Az egzisztenciális veszélyben (…) az egyén […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Kerekes Tamás: A legdrágább sushi

2013. október 14.

Mark Hollingsworth, Stewart Lansley Londongrád című könyvéről (Partvonal Kiadó) Egy orosz milliárdos halálos ágyán fekve magához kéreti feleségét. Olga, ha meghalok, megígéred, hogy megteszel valamit? Ígérd meg, hogy a Harrodsban temetsz el. A könnyeivel küszködő asszony könyörögve kéri, fontolja meg döntését és győzködi, hogy elég gazdag ahhoz, hogy Moszkvában saját mauzóleumot építsen. “Nem. Nem. Nem […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Deák-Sárosi László: India, a spirituális élet tükre

2013. október 3.

Tolvaly Ferenc Benáresz, a kapu című regényéről Már az ötlet kiváló: egy-egy utazóregény, vagy még inkább fejlődésregény révén bemutatni a nagy világvallásokat. Nyilván, kell hozzá ember, aki meg is képes valósítani az ötletet. Nem sokan vannak, akiknek megadatik, hogy elutazzanak a világ messzi tájaira, és helyi, közvetlen ismereteket szerezzenek adott vallásról, követőiről, azok külső és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Krebsz János: Orbán Balázs Törökországról s különösen a nőkről

2013. szeptember 5.

A Magyar Elektronikus Könyvtár kínálatában böngésztem, amikor rátaláltam a Székelyföld tudós-romantikus leírójának egy, ifjúkorára emlékező munkájára. (Az anekdota jutott eszembe, miszerint a tudósokat fiatal életkorukban egyetlen probléma érdekli: a nő. Később ez az érdeklődés szűkül.) A kötet a következő hírlapi cikkekből, cikksorozatokból áll össze: Törökországról (Feledhetetlen jó anyám emlékének szentelve, Szabadság, Nagyvárad, 1884.), Utazás Keleten, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Zsidó Ferenc: Kérdés-e a cigánykérdés?

2013. augusztus 4.

Diósi Ágnes könyvéről „A cigányság társadalmi megítélése napjainkban vészjóslóbb, mint eddig bármikor” – állapítja meg Diósi Ágnes roma-szakértő, egyetemi tanár Szemtől szemben a magyarországi cigánysággal című kötetének (Pont Kiadó, Budapest, 2002) előszavában.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Reménykedik megint a sok csaló

2013. április 2.

Markó Béla: Festékfoltok az éjszakán 1980-ban egyszerre négy verskötet került az asztalomra a marosvásárhelyi napilapnál. Balla Zsófia, Cseke Gábor, Markó Béla és Oláh István könyvét egyaránt a Kriterion jelentette meg. Mivel lehetetlen volt mindegyikről recenziót írni a hétvégi, művészeti figyelőben, egy-egy rövid költeményt választottam mustrának. Markó Béla Lepkecsontvázából a Háttér címűt. „A levélben, melyet / […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Sass Ervin: Vándordal Marseille-ből

2013. január 21.

Költőnek és prózaírónak is jelentős a harmincöt éve Franciaországban, Marseille-ben élő, Békéscsabán született Agnel Hidvégi Éva, akinek Vándordal címmel a Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház kiadónál a közelmúltban jelent meg verseket és kisprózákat tartalmazó negyedik könyve. Az elegáns kötet borítólapján olvasható, hogy a szerző a nyelvtudományok doktora, hogy közel húsz évig tanított a Provence-i Egyetemen, […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Hol a folytatás, Szele Péter?

2012. december 28.

Nincs kegyetlenebb veszteség, mint v égzetesen magunkkal vinni azt, amit a világnak ígértünk, és amit egy ideig vártak tőlünk. Joggal. Ahogy azt Szele Péter esetében is tette az egyre fakuló s amúgy nem túl tisztességes irodalmi emlékezet.

Tovább | 1 hozzászólás »

Botár László Villanások c. kiállítása elé

2012. december 2.

A világ legismertebb közhelyét hozom fel bevezetőnek, amikor azzal kezdem: repülnek évek, az idő gyorsan telik. Ennek ellenére talán akadnak még a jelenlevők között, akik annak idején a Hargita Népe elődjében, a Hargitában olvasták az egyik legnépszerűbb rovatot, a Villanásokat.

Tovább | 1 hozzászólás »

Lukáts János: Bankrablás a-mollban

2012. június 6.

(Hendi Péter: A-moll szonáta. Három színdarab. Bp. 2012, L’Harmattan Kiadó.193 oldal. A szerző június 8-án, 17 és 18 óra között dedikálja kötetét az Anna Presszó és a Vörösmarty tér között található 6-os, L’ Harmattan standon.) Tragédiák és komédiák zajlanak a környező világban, drámák, konfliktusok az emberben ott, amit a közmegegyezés léleknek nevez. A kül- és […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Irodalmi Nobel-díj, 2011: Sajtóból vett méltatások

2011. október 6.

Tomas Tranströmer Budapesten A hetvenéves, Nobel-díjra jelölt svéd költő 117 verse Április 17-én ünnepelte hetvenedik születésnapját Tomas Tranströmer, a Nobel-díjra jelölt svéd költő. Köteteit negyvenhat nyelvre fordították le, beutazta a világot, Pekingben még művészkávéházat is neveztek el róla. Első verseskötete huszonegy éves korában jelent meg, a címére nézve jelentéktelennek ígérkező, 1954-ben megjelent 117 vers azonban […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Az igazság egy barlang a fekete hegyen

2011. július 30.

Neil Gaiman írása, Az igazság egy barlang a fekete hegyen, a 27 képtelen történet húzósztorijainak egyike megnyerte az angolszász sf egyik legrangosabb díját, a Locus-díjat Legjobb Kisregény kategóriában. Ezt szombaton hirdették ki egy ceremónián. Gaimannek nem ez az első (és nem ez az utolsó) neves díja, az biztos – de mi, most erre vagyunk a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Fábián Ernő naplója a diktatúrából – a szabad gondolkodás foglalata

2011. július 18.

Mintegy harminc évvel ezelőtt, 1980 nyarán egy kovásznai tárlatmegnyitón nyújtott kezet először Fábián Ernő az akkori fiatal kritikusnak, s azonnal a dolgok, azaz mondandója közepébe vágott egy, a Korunkban frissen megjelent bírálata kapcsán. De tulajdonképpen nem is amaz írás kritikai éléről esett szó ezen az első beszélgetésen, hanem általában a megírás hogyanjáról. A kritikus a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Történelmi vurstli / Ács Margit: Kontárok ideje

2011. július 18.

A hét novellából és egy kisregényből álló kötet a „rendszerváltás regénye”. Ezt a minősítést az Új Könyvpiac 2011 júniusi számában fedeztem fel, azelőtt, hogy nekikezdtem volna a Kontárok idejének. Később, amikor olvasói lelkesedésem lankadt, az említett besorolás biztatott, hiszen alig van szépirodalmi mű, amely a Nagy Átmenettel foglalkozna.

Tovább | Nincs hozzászólás »

Bálint Tibor: Jelek és csodák

2011. május 30.

(Lapturkáló: az Ifjúmunkás im-67 mellékletének legelső számából) Elolvastam egy rövid verset, és ugrált a szívem örömében. Talán a maya írás megfejtője érezhetett hasonlót, mikor a kibernetikai készülék összegesítő lapjáról kibetűzte a varázslatos értelmet, s egy rég letűnt kultúra üzenetét. A vers titokfejtése azért izgalmas, mert alkalmisága ellenére is egyetemes célt szolgált ki, az emberek egymás […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Borcsa János: Száz szóban Nagy Attiláról

2011. május 4.

Élet a játék. Ezért komoly még az oly felszabadultnak tetsző játék is, mint amilyen a költészet, amelynek feltétele – József Attilára hagyatkozva – a rendet szülő szabadság. Egy belső, lelki és szellemi szükséglet szüli a szabadságot, amely – Márai Sándor szavai szerint – „az önként vállalt, jogosnak elismert kötelességek összessége.” Ezért  külső erő, még a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Deák-Sárosi László: A torinói ló berlini medvéje és a közöny poétikája

2011. április 11.

Tarr Béla A torinói ló című filmjéről A torinói ló film anti-teremtéstörténet. A hat epizód (Első nap… hatodik nap) a teremtés hét napját írja le fordított sorrendben. A fény kialszik az ötödik napon, a hatodik napon már csak a film művilágítását kapcsolják be – másodpercekre. A hetedik napot a rendező meg sem mutatja, mert az […]

Tovább | 5 hozzászólás »

Deák-Sárosi László: Vérség és szülőföld

2011. március 15.

Elek Judit Visszatérés című filmjéről A film cselekménye 1986-ban játszódik, mint arra utal egy idézett rádióközvetítés. A kezdő képsor a következő: Simon Fischer holokauszt-túlélő hamvait az ő végakaratának megfelelően családtagjai a tengerbe szórják a svéd partok közelében, egy kis szigeten található világítótoronyról. Az elhunytat két rabbi zsoltárokkal búcsúztatja, és kérik a Fennvalót, hogy bocsássa meg, […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Csomafáy Ferenc: Tündöklés és bukás

2010. szeptember 7.

A IX. Nemzetközi Transilvania Filmfesztivál (TIFF) záró eseményeként Nicolae Ceauseşcu önéletrajza (Autobiografia lui Nicolae Ceauseşcu) című filmet mutatták be (2009 / 180 perces /fekete-fehér és színes / rendezője és forgatókönyvírója: Andrei Ujică, vágás, hang: Dana Bunescu.)

Tovább | Nincs hozzászólás »