Újabb kispróza-kötet­tel je­lent­ke­zett a Sóvidék ko­ron­di al­kotója, Amb­rus La­jos (Sírtánc. Páll La­jos raj­za­i­val. Ki­ad­ja a Vörösmar­ty Társaság, Székes­fehérvár, 2016.) Az al­kotó érdeklődési körét és el­beszélői te­ma­tikáját mint­egy dióhéjban be­mu­tató, hu­szonkét írást tar­tal­mazó válo­gatás a szerző és az iro­dalmáro­kat, képzőművésze­ket tömörítő székes­fehérvári egyesület közötti barátság és együttműködés eredményeként látott nap­világot.

1990 óta élek Svédországban. Rendszeres rádióhallgató vagyok. Reggelente a Kossuth Rádióval kezdek. Napközben a Svéd Rádió ennek nagyjából megfelelő P1 műsorát hallgatom. Délután pedig a Klubrádiót és/vagy a Lánchídrádiót. Most Vízkeresztkor a megfelelő télies körülményeknek engedve itthon ülve -állva- aludva 3 napon át a Marosvásárhelyi Rádiót hallgattam. Úgy kell nektek!

A vívódás jogának fenntartása. A szocializált vívódás jogának a fenntartása — javítok rögtön. Ezért becsülöm Gálfalvi Györgyöt. „Ezt a könyvet jórészt nem én írtam, mások már megírták rólam, de nem helyettem” (47.) — így kezdődik az az írás, a Csobbanó szavaink, mely korábban a Látó 2013. júliusi számában is megjelent, az őrtorony-szöveg pedig a Látó […]

Török Sándor említi önéletírásában* az öreg postást, aki másképpen csönge­tett be a bérház lakása­i­ba, ha messzi baráttól jött levél, és másként, ha közeli ro­kontól; számon­tar­tot­ta, ki kitől kap le­ve­let, és személyes ügyének te­kin­tet­te, hogy min­den levél és képes­lap kézbesítésének egye­di, különle­ges jel­le­get ad­jon. Aztán ami­kor prak­ti­kus meg­oldásként levélszekrényt sze­rel­tek fel a bérház bejáratánál, címzett és […]

Kamenitzky Antal 1947. július 17-én született Borszéken. A marosvásárhelyi zene- és képzőművészeti líceum végzettjeként érettségizett. Szülővárosában él. Verseit több hazai magyar kiadvány közölte. Kötetei: Árnyak köntösében, Ha félreáll az angyal, Ha visszatér az angyal,  Fű zöldül nyomodban, Már esti csendben,  Harangok szavával, .Imazsámoly,  A vers az Istenem és a legutóbbi, a „100 válogatott költemény”,melyről röviden […]

Úgy hozta az élet, hogy az utóbbi években már-már kizárólag azzal múlattam az időt, hogy elolvastam egy-egy könyvet, közben el-eltűnődtem rajtuk, majd amikor jónak láttam, asztalhoz ültem és papírra vetettem a könyvvel, annak születésével, esetleg szerzőjével kapcsolatos gondolataimat, következtetéseimet. Olvasónaplókat gyártottam tehát, nem túl sokat, de nem is túl keveset, s elmondhatom, hogy örömömet leltem […]

Damó István tárlatának szeptember 30-i bemutatóján elhangzott beszéd a Népmese Napján a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtárban Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Vendégek! Kedves Barátok! A Népmese Napját ünnepeljük – a magyar kortárs grafika egyik legkiválóbb képviselője, Damó István meseillusztrációinak a kiállításával. Damó István évtizedek óta foglalkozik a mesékkel, a Kriterion és a Ion Creanga kiadók […]

Ve­ress Ger­zson 1956-ban szüle­tett Sep­si­szentgyörgyön, ugyan­itt halt meg 1998-ban, a har­ma­dik Forrás-nem­zedék tag­ja. Rövid élete alatt négy ver­seskötete je­lent meg. Ti­zenéves korától közöl, bri­liáns vers­tech­nikával. Nem si­kerül egye­te­mi ta­nulmánya­it be­fe­jez­ni, újságírásból és a költészetből élt. Életének utolsó éve­i­ben súlyos be­teg, gyógyítha­tat­lanságának tu­datában leszámol az élet­tel, öngyil­kos lesz.

A Kriterion Könyv­kiadó gondozásában a napokban került ki a zi­lahi Color Print Nyom­dá­ból a Kéz­di­vásár­helyen élő és alkotó Borcsa János kritikus, irodalomtörténész kilencedik köny­ve, a Nehéz hűség*, mely az utóbbi években a szerző a Három­szék­ben, a Krónikában, a He­likonban, illetve az Eirodalom.ro honlapon megjelentetett jegyzeteit tartalmazza.  

Lőrincz György iga­zi mesélő. Az erdélyi széppróza nagy­ja­i­nak nyomában járva ad újabb sodró erejű regényt kezünkbe*. Fi­no­man, ta­pin­tat­tal ve­ze­ti ol­vasóját, miközben ol­dalról-ol­dal­ra tu­da­to­san, mértékkel ada­gol­ja a cse­lekmény bo­nyo­lult, és mégis egy­szerű történéseit, bont­ja ki a történet vezérfo­nalát.

Azzal akart sikert aratni a népszerű Háry János, hogy a körülötte lebzselőknek megmutatta szétnyitott ökleit: „Látjátok a két tenyeremet? Nohát ennyire igaz, hogy…” Odanéztek és tudták, hogy a többi csupa-csupa lódítás. Kézbe veszünk egy tanulmánygyűjteményt,

2014. április 25-én mutatták be Hadnagy József Kő és tükör között című új verseskötetét Debrecenben. A versekből, a költő mellett, Fodor Anna olvasott fel. A könyvet dr. Bertha Zoltán kritikus, irodalomtörténész méltatta. Alább olvasható szövegének szerkesztett változata. Hadnagy József otthonra talált itt Debrecenben, de ez az otthonosság kettős, hiszen lelki hazája egyrészt a szűkebb pátria, […]

Kincs ez a könyv, ez a prózakötet. Harmincöt novella kettőszáz oldalon. Csupa múzsa lakja, szereplő személyeknek álcázott ihlet vállalja fel és teljesíti ki átélhető sorssá-sorsokká hétköznapjaikat. Ugyanakkor szerzői bravúr mindenik elbeszélés, az epikai hömpölygést fogja be egy-egy bekezdésbe könnyed eleganciával, nem történéseket dolgoz fel, miként mondjuk a detektívtörténetek, vagy a mesék.

„Ez a könyv útjelző és pihenő is lehet, valóságos olvasók (barátok, tisztelők, élettanúk) személyes és csoportteremtő tanúságtétele.” (Egyed Emese) Kölcsönszavakkal indítom a Bálint Tibor születése 80. és halála 10. évfordulójára megjelent kötet* méltatását: hisz a cím a tőle búcsúzó Szakolczay Lajos, a mottó pedig a kötetet szerkesztő Egyed Emese tollából származik. Mindkettő arra biztat, hogy […]

„Mi örökös harcban állunk létünkért, mi egy kalitkában vagyunk a fenevaddal, mely minden percben el akar nyelni. Ők [más népek] csak a jólét s jobblét közt küzdenek” – idézi Madách Imre egy feljegyzését Fábián Ernő a nagy klasszikusunkról írt monografikus tanulmányában*, s ezt a plasztikusan megfogalmazott gondolatot kommentálva megállapítja: „Az egzisztenciális veszélyben (…) az egyén […]

Mark Hollingsworth, Stewart Lansley Londongrád című könyvéről (Partvonal Kiadó) Egy orosz milliárdos halálos ágyán fekve magához kéreti feleségét. Olga, ha meghalok, megígéred, hogy megteszel valamit? Ígérd meg, hogy a Harrodsban temetsz el. A könnyeivel küszködő asszony könyörögve kéri, fontolja meg döntését és győzködi, hogy elég gazdag ahhoz, hogy Moszkvában saját mauzóleumot építsen. „Nem. Nem. Nem […]

Tolvaly Ferenc Benáresz, a kapu című regényéről Már az ötlet kiváló: egy-egy utazóregény, vagy még inkább fejlődésregény révén bemutatni a nagy világvallásokat. Nyilván, kell hozzá ember, aki meg is képes valósítani az ötletet. Nem sokan vannak, akiknek megadatik, hogy elutazzanak a világ messzi tájaira, és helyi, közvetlen ismereteket szerezzenek adott vallásról, követőiről, azok külső és […]

A Magyar Elektronikus Könyvtár kínálatában böngésztem, amikor rátaláltam a Székelyföld tudós-romantikus leírójának egy, ifjúkorára emlékező munkájára. (Az anekdota jutott eszembe, miszerint a tudósokat fiatal életkorukban egyetlen probléma érdekli: a nő. Később ez az érdeklődés szűkül.) A kötet a következő hírlapi cikkekből, cikksorozatokból áll össze: Törökországról (Feledhetetlen jó anyám emlékének szentelve, Szabadság, Nagyvárad, 1884.), Utazás Keleten, […]

Diósi Ágnes könyvéről „A cigányság társadalmi megítélése napjainkban vészjóslóbb, mint eddig bármikor” – állapítja meg Diósi Ágnes roma-szakértő, egyetemi tanár Szemtől szemben a magyarországi cigánysággal című kötetének (Pont Kiadó, Budapest, 2002) előszavában.

Markó Béla: Festékfoltok az éjszakán 1980-ban egyszerre négy verskötet került az asztalomra a marosvásárhelyi napilapnál. Balla Zsófia, Cseke Gábor, Markó Béla és Oláh István könyvét egyaránt a Kriterion jelentette meg. Mivel lehetetlen volt mindegyikről recenziót írni a hétvégi, művészeti figyelőben, egy-egy rövid költeményt választottam mustrának. Markó Béla Lepkecsontvázából a Háttér címűt. „A levélben, melyet / […]

Költőnek és prózaírónak is jelentős a harmincöt éve Franciaországban, Marseille-ben élő, Békéscsabán született Agnel Hidvégi Éva, akinek Vándordal címmel a Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház kiadónál a közelmúltban jelent meg verseket és kisprózákat tartalmazó negyedik könyve. Az elegáns kötet borítólapján olvasható, hogy a szerző a nyelvtudományok doktora, hogy közel húsz évig tanított a Provence-i Egyetemen, […]

Nincs kegyetlenebb veszteség, mint v égzetesen magunkkal vinni azt, amit a világnak ígértünk, és amit egy ideig vártak tőlünk. Joggal. Ahogy azt Szele Péter esetében is tette az egyre fakuló s amúgy nem túl tisztességes irodalmi emlékezet.

A világ legismertebb közhelyét hozom fel bevezetőnek, amikor azzal kezdem: repülnek évek, az idő gyorsan telik. Ennek ellenére talán akadnak még a jelenlevők között, akik annak idején a Hargita Népe elődjében, a Hargitában olvasták az egyik legnépszerűbb rovatot, a Villanásokat.

(Hendi Péter: A-moll szonáta. Három színdarab. Bp. 2012, L’Harmattan Kiadó.193 oldal. A szerző június 8-án, 17 és 18 óra között dedikálja kötetét az Anna Presszó és a Vörösmarty tér között található 6-os, L’ Harmattan standon.) Tragédiák és komédiák zajlanak a környező világban, drámák, konfliktusok az emberben ott, amit a közmegegyezés léleknek nevez. A kül- és […]

Tomas Tranströmer Budapesten A hetvenéves, Nobel-díjra jelölt svéd költő 117 verse Április 17-én ünnepelte hetvenedik születésnapját Tomas Tranströmer, a Nobel-díjra jelölt svéd költő. Köteteit negyvenhat nyelvre fordították le, beutazta a világot, Pekingben még művészkávéházat is neveztek el róla. Első verseskötete huszonegy éves korában jelent meg, a címére nézve jelentéktelennek ígérkező, 1954-ben megjelent 117 vers azonban […]