Az EX Symposion elkészítette a magyarok Jugoszlávia-lexikonját. Az alábbiakban Balázs Attila utószavát, valamint a szócikkek jegyzékét olvashatják belőle, drMáriás illusztrációival. Egyszer volt egy ország. Miként egy mú tehén meg egy nyúl. Ők is ebben az országban éltek. Hol boldogan, hol boldogtalanul. Néha így, néha úgy. Néha amúgy.

2007-ben ünnepelték meg születésének centenáriumát, idén emlékeznek halálának 75. évfordulójára. Dsida Jenő, ha buktatókkal, ha késve is, lassan bevonul a magyar irodalom pantheonjában az őt megillető helyre.

A Hargita Népe 2013. május 28-i számában érdekes oknyomozó riport látott napvilágot, amelyből megismerhetünk egy elfeledett székely festőt, aki a csíkszéki Szépvíz község hírét (is) öregbíti. Alább bő szemelvényekkel ismertetjük a riporteri nyomozás eredményét, Daczó Katalin tollából. János László képzőművész száz évvel ezelőtt, 1913. június 28-án született Borzsovában. Édesapja elesett az I. világháborúban, így korán […]

Zsidó Ferenc író, az eirodalom.ro portál közismert mindenese, Laska Lajos „szülőatyja” és történeteinek kiötlője nemrég bemutatkozott a Hargita Népe hasábjain is (Árnyalnunk kell a Székelyföldről alkotott képet. Beszélgetés Zsidó Ferenc íróval. HN., 2013. május 3.). A csíkszeredai napilapban Sarány István kérdéseire válaszolva, a Székelykeresztúron élő író-szerkesztő új oldaláról is bemutatkozik: kultúrantropológusként. Nemrég megjelent terjedelmes elemzése […]

Gyakorlatilag zömmel a Káfé főnixen megjelent verseiből állt össze a kolozsvári Keszthelyi György Csendéletmezsgyén című verskötete, amelyben 2010-2013 között írt darabokat találunk. Az elektronikus, ingyen elérhető és letölthető verseskönyv a költő érettebb arcát és formakultúráját mutatja. A kötet címlapja, illetve belső illusztrációi is a szerző nevéhez fűződnek. A közeljövőben interjút közlünk Keszthelyi Györggyel.

Jánosi Csaba csíkszeredai geológussal közölt interjút Daczó Katalin a Hargita Népében (Belém ivódott a táj… HN, 2013. április 3.) hatvanadik születésnapja alkalmából. A kimért beszédű, precízen fogalmazó szakember életútja nem volt sima, de céltudatossága átsegítette a nehézségeken. A Csíkszeredában született Jánosi Csaba gyermekkorát Nagytusnádon töltötte, ott végezte a nyolcadikat is. A falu: meghatározó fizikai és […]

Daczó Katalin újabb dokumentumriportja a Hargita Népében (Stratégiai fontosságú Karakó-híd. HN, 2013. március 22.) egy, a Székelyföldön közismert, a magyar vasúttörténelemben kiemelt fontossággal bíró gyimesi műtárgy zaklatott, eseménydús sorsáról szól – nem mindennapi módon. Rátalált ugyanis egy építőmérnökre, Rigó László-Szabolcsra, akit annyira érdekelt a gyimesi vasúti leágazás története, hogy alapos tanulmányozásba kezdett. Érdekes, újdonságként ható […]

Visszatérek, ha itt az óra: ha kifáradtam, s minden már betöltve: nem földre -földbe! (Mihály László: Üzenet) E mottóval indítja Cseke Péter újabb, a Hargita Népe Műhely mellékletében közzétett tanulmányát a Tizenegyek írói mozgalmáról és az erdélyi kultúra önösszeszedésében játszott szerepéről. Írásából részleteket közlünk.

…a Népszavában, hogy egyik napról a másikra leürítették az Illyés Gyula Archívum könyvespolcait. Volt, nincs. Meg azt is írja, hogy mindig tisztelte Illyés Gyula alkotó szellemiségét, s nagy megtiszteltetésnek vette, amikor nem sokkal nyugalomba vonulása után Vizi E. Szilveszter, az Akadémia akkori elnöke, megbízta a röviddel korábban létrehozott Illyés Gyula Archívum tudományos irányításával. Mindez 2004-ben […]

A tartalomból: Jakab Éva krónikája * Bözödi György: Nehéz a föld * Csifó János: Bökvers a vándormagnóról * Cseke Péter: Bözödi György igazságai és létküzdelmei „Rajongók földjén születtem. Egy kicsit én is rajongó voltam világéletemben, s az vagyok ma is. Nem tagadom, és nem szégyellem. Bár tudom, hogy a rajongás nem tartozik a legfőbb erények […]

Ablakunkon félénken kaparászik a tavasz, de az idő telik, s az idei csíkszeredai Régizene Fesztiválra már körvonalazódnak a rendezői gondolatok, ötletek, lehetőségek. A Hargita Megyei Kulturális Központ leszögezte már a rendezvény időpontját (2013. július 11-14), összekötve a Régizenei Nyári Akadémiával (július 7-12),

„…Sokan kérdezték tőlem: hogy lehet, hogy az írásaimban nincs semmi önéletrajzi vonás vagy leírás, vagy vallomás. Hát azért nincs, hogy mondja el azt helyettem valaki más. Aki jobban ért mindenhez, még az én életemhez is, az mondjon rólam vallomást. (Mert vettem észre, hogy vannak ilyenek is.) Egyébként minden írásomban, gondolatomban vagy röpke verssoromban a sorsom […]

„Székely-zsidó költő – jegyezte fel róla Móricz Zsigmond. Munkásmozgalmi harcos – jut eszünkbe legelőször Salamon Ernő nevének hallatán. De hogy ki is volt valójában, azt talán most, halála után hetven évvel sem tudjuk pontosan. Megideologizálták, kommunista mázzal vonták be a gyergyói fatelepek költőjét – mára mindez megkopott. Legjobb lenne megtisztítani a máztól, s aztán az […]

József Attila már megérte s a bőrén tapasztalta, így versbe fogalmazta azt, amit nagyjainkkal a felpezsdülő nemzeti kereskedelem hajnalán a reklám kedvéért műveltek: „…neve, ha van, csak áruvédjegy, mint akármely mosóporé…” – írta a költőkről a Mondd, mit érlel c. versében. Több mint száz esztendős képes naptárt lapozgatva bukkantunk rá annak a mindenható életelikszirnek a […]

Újabb tanulmányt közölt a Kolozsvárott élő Cseke Péter irodalomtörténésztől a Hargita Népe (Aki „kétszeres lelki testvére” volt Tamásinak. HN, 2013. január 15.); a cikk  a két világháború közötti erdélyi irodalom jelenségeire fókuszál, középpontjában a jeles irodalomszervezővel, Jancsó Bélával. Az írás azért is érdekes, mert feleleveníti a korabeli Kolozsvár szellemi életét, amelynek Jancsó az egyik jeles […]

Ha Daczó Katalin ír a Hargita Népébe, akkor azt érdemes elolvasni. Hát ha egy olyan ritka téma akad a tollára, mint amilyen a kiöregedett romániai kaszkadőr, Cseh Szabolcs – tavaly decemberben töltötte a hetvenedik születésnapját, ezzel kapcsolatosan született meg a csíkszeredai lapban közölt egész oldalas interjú („Nagyon büszke vagyok rá, hogy székely vagyok”, HN, 2012. […]

Az európai peregrináció szükségességéről, az európai kultúra itthoni művelésének időszerűségéről értekezik tanulmányában Cseke Péter. Írása, melyet a Hargita Népe 2013. január 10-i számában hozott, A megálmodott katedrális címet viseli, része az azonos című esszékötetének, s a csíkszeredai lappal való egyezsége értelmében időről időre egy-egy részlete a sajtóban is napvilágot lát.

Dr. Hermann Gusztáv Mihály tanulmányának ötödik, befejező részében (Hargita Népe, 2013. január 18.) tényszerű választ ad arra, hogy hol szoktak tévedni a székely autonómiát sürgetők, akiknek szent meggyőződésük, hogy minden de minden, ami szent volt e földön, Trianonnál veszett el. Tévedés – állítja a szerző.

Gergely Tamás (Naplójegyzetek) ”MEGFIGYELTÉK A HOLTAKAT IS” Január 20. Tegnap veszem észre, bár mint a maszol.ro időmérője mutatja, már egy hónapja publikálták: Bátyuska interjúját egy Marius Dobrescu nevű úriemberrel, aki Ismael Kadarét fordítja románra. Albánból mást is, de a beszélgetésben a hangsúly Kadare Spiritus (magyarul talán Spiritusz címre fog hallgatni) című regénye.

Tavaly decemberben a Csíkszeredában élő Beder Tibor ny. földrajztanár, volt főtanfelügyelő, székely-török kapcsolatok szorgalmas ápolója, Rodostó díszpolgára, számos, múltunkat, gyökereinket taglaló könyv szerzője (Gyalogosan Törökországban, Apadó fájdalom, Az utolsó csata, A bujdosók nyomában, Ágyú és tulipán, Megidézett múlt stb.) öt folytatásban taglalta gondolatait a dobrudzsai magyarokról. (Hargita Népe, 2012. december 12, 13, 14, 17, 18.)

Nem kellett sokáig várnom, dr. Hermann Gusztáv Mihály tanulmányának időközben megjelent a negyedik folytatása is a Hargita Népében, amely talán még az eddigieknél is izgalmasabb: azt ecseteli benne, hogy miként szorult vissza idővel és „hangfogóval” a székelyek számára fenntartott kiváltságrendszer.

/Belső kényszer e rovat indítása, s azonnal fel is hagyok vele, mihelyt a Hargita Népe ismért elérhető lesz a világhálón. Hogy miért szakadt meg a több mint tíz éven át tartó nyilvánosság-sorozat, a szerkesztőség magánügye, viszont a napilap olvasójaként állíthatom: fontos és forrásértékű üzenetek nem jutnak el ezáltal azokhoz, akik ha nem is földrajzilag, de […]

Bántják már megint Magyarországot! A svéd Aftonbladet sorozatot indít a mai számban ”Extrema Ungern” címmel. A sorozatkezdő cikket Tamás Gellért írja és a szólásszabadságról szól,

Hadnagy József: Muzungu* óda négy oroszlánhoz Lazics Asztalánál Négy ember ül a kamera előtt, mintha az terepjáró volna (mit kezdjenek vele? kettőjük nem is néz bele) – mert ezek bizony oroszlánok…

„‘Véres késelés történt a Selyem utcában…’” Bajna György könyvében találta Gergely Tamás