Óh, óh, szerelem,
Még mindig elhiszem
Hazugságaid.

Fények sebeznek,
esők szakadnak,
és ettől nyílok.

A Balaton

Csönd a falun. A szélbe zörg az ág,
hallgatnak az emberek s a gulyák,
sápadtan fekszik az éghajlaton
a Balaton. Tovább »

Mikó Krisztus Urunk Szent Pétörrel a fődön járt, Szent Pétörnek vótak agarai. Mikó osztán Szent Petör főmönt Krisztus Urunkkal az égbe, azt kérdözte Krisztus Urunktul, hogy mit csináljon az agaraival, hordjon nekik ételt?
Azt mondta Krisztus Urunk: Tovább »

Legyen akárki. Legyen. De hogy jön ahhoz, hogy előáll, s azt mondja, egyedül ő tudja, mi a jó és mi a nem jó? Hogy jön ahhoz?

Hát úgy jön ahhoz, amiképpen a macskám. Nagy bátran fölfutott a meggyfára, lejönni nem tud és nem mer. Csak nyávog odafönt és tanácstalan. Találgatja, mitévő legyen. Csak nyávog, szédül, kapaszkodik. És fél. Én pedig aggódom érte, nehogy leessen.

Fentről más a kilátás. Annyira más, hogy már földre se néz. Csak fölfelé. De messze az ég, oda se lát. Lebeg, s hebeg. Tovább »

Uram, láttam a mocskot
vén volt, szája fogatlan
férfi is volt meg asszony
sebesen karattyolt Tovább »

Apámról könyvtárszobát
nem neveztek el.
Sötétkék alapon aranybetűs
„Cselényi Béla terem”,
„Sala Béla Cselényi” nincs. Tovább »

Schubert: A pisztráng

A zene pisztrángjai
A húrok és billentyűk börtönéből
A zendülő levegőbe csobbannak,
Hogy az ember vénáján keresztül
A szívéig hatoljanak Tovább »

Elvileg: igen. Legalább is ez volt kiírva a gimnáziumi osztályom táblája fölé, lévén, hogy zenei tagozatra jártam. Ott tudtam meg azt is, hogy az idézet Kodály Zoltántól származik, bár kicsit pontatlanul, az elejéről lemaradt a „Legyen…”. Pedig az ördög az ilyen kis részletekben rejlik. Mert nem úgy van az, hogy van a zene meg a mindenki, aki ehhez grátisz hozzájut. Vagyis… persze hallgathatom, élvezhetem, de azért speciálisabb helyzetekben ez az „egész” is darabokra hullik. Például a kórus, a közös éneklés sajátos világában. Tovább »

találkozik valakivel
az Úr csodásan működik
megmarad mind amit művel
a költő lelke énekel

(A bözödújfalviak emlékére, 1990)

Halkan, mint a szép szavak,
elfogynak a falvak, elapadnak kutak,
a könnyek,
tavak. Tovább »

Fejedelmi nap szivárvánnyal díszítve

Esős reggelre ébredtem vasárnap. Az előző napok hosszas gyaloglásai és a hegymászások is megcsapolták energiakészleteimet, a borongós idő csak lustábbá tett. Mégsem akartam elvesztegetni egyetlen napot sem. Mert mi van, ha a hátralevő napok mind ilyenek lesznek? Nem áldozhatom fel ezt a rég várt nyaralást az időjárás szeszélyeinek. Elsősorban is az erkélyre mentem egy csésze eszpresszóval, és úgy ültem, hogy a házak közt rálássak a kéklő tengerre, másfelől meg a párába burkolt hegyoldalra. Tovább »

A vérellátás javítása céljával szovjet genetikusok kikísérletezték a szúnyog
és a méh hibridjét. Egy ilyen egyed akár havi 200 liter vér begyűjtésére is
képes…

Beküldte: NJF

svéd kávét iszom én most
nagyszemü zacca ropog
ettől a kávétól levitálok
enyhe hüvösbe fakón Tovább »

A honfoglalás, mondd, mit jelent annak,
akinek hazája nem lesz soha?
Aki sötétbe született magyarnak, Tovább »

van kinek fúj
és van akit el
melegen indul
hidegre lel Tovább »

Indiánusok kongresszusa

A törzsfőnökök üdvözölték az egyházi előkelőségeket. Beszédeket intéztek hozzájuk, amelyek ugyancsak elütöttek a szokásos kongresszusi szónoklatoktól. Egy ráncos képű, vén főnök, akit a törzsbeliek Kis Halnak neveztek el, egy sok csatát látott aggastyán, akinek gyermeksége elvész az idők éjszakájában, jelentőségteljesen mondotta: Tovább »

Mikor Krisztus Urunkat mögfogták, mögkötözték, fűzfavesszővel verték, mert az vót a legszorosabb, tele vót tüsökkel.
A fűzfa mögsajnálta Krisztus Urunkat, a tüsköt mind elhullajtotta, az ágait többet az ég felé föl nem eredeztette, mer mögszomorodott. Azután van möghajulva, mög nincs neki tüsökje.

(Galgahévíz, Pest megye – Kálmány, 1914)

Forrás: Parasztbiblia. Osiris könyvtár. Folklór, 2001

A kíváncsiság mestersége címmel készített Csáky Zoltán nyugalmazott tévériporterrel interjút a Hargita Népe számára Sarány István, a lap főszerkesztője (HN, 2019. augusztus 8.). Az alkalmat erre a csíkszeredai városházán tartott júliusi könyvbemutató teremtette meg, amikor is Csáky Zoltán: Nyomomban kék farkasok című kötetét mutatták be a nagyközönségnek.
A címadás körülményeit firtatva, a riporter az iránt érdeklődik, milyen háttérjelentése lehet benne a nem szokványos színű ragadozóknak. Tovább »