Ezüst híd-Srebrni most: Ivana Milankov verse

Fehér Illés műfordításaiból

Parancsok – Zapovesti

Ki Babilonból, a nyelvek sokaságából,
az ősi füstből –
egyedüli elfogadható vidékek a csigák.
Szakadj, imádkozz, siess, gyere ki,
a dél sorsodat enyhíti. Tovább »

Kiss Székely Zoltán: Zászló

Meggy pirosa
Hómezőbe lobban
az otthon Zöld gyepén.

1975

Oláh László Tibor: Tánc az utcán

Még több fotó a szerző blogján: https://laszlo-tibor.blogspot.com/

Bölöni Domokos böngészője

Gutta cavet

Az újsághirdetéseket – egy párisi cég főnökének nyilatkozata szerint: első alkalommal észre sem veszik. A másod ízbeni hirdetést már észreveszik, de el nem olvassák. A harmadik hirdetést ugyan elolvassák, de nem gondolnak mellette semmit sem. Tovább »

Cselényi Béla: a macska

csíkos a macskák háta a fűben padra leülhetsz
ölbe vehetsz egy kis vadat akkor szól a doromb
elragadó lény jelleme nincsen ettől a bája
nyal a tenyérnek ám az ütőér karma között

Budapest, 2019. VIII. 5.

Pusztai Péter: Elmúlt napok (410)

(04) A Tunéziai napló c. sorozatból * Forrás: a szerző Facebook oldala

Anatolij Zsigulin verse a gulágról

Temető a sarkkörön túl

Temetőim már sokak voltak.
De ez a dombhát elijeszt:
ahány sír van itt – annyi csillag,
csak sehol egy kereszt. Tovább »

Veress Miklós: Tizenkettesek*

Farkas Árpádnak

I. KÉSŐ EST

Szemhéjam alatt rossz mozik
és a szempilla rebben:
függöny színházat álmodik
ripacsot főszerepben Tovább »

Jézus meg a vargyú

Jézus Szent Péterre együtt vándorút. Egy városba értek, ahon narancsot árútak. Nagyon szomjasak vótak, kértek egyet. Nem adtak nekijek. Aztán egy pusztára értek. Még inkább szomjasak vótak. A pusztán nagyon sok madarat láttak. Eccer egy vargyú szállott le elűttik, hozott nekijek egy narancsot, akit a városba kivett. Tovább »

André Zsuzsa: Őzek futása

Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.ro

Somorčík Szombath Rozália: Az őzek násza

A legbecsületesebb anyag, ami a maradandóságot illeti, a műanyag. Minden időjárást kibír. Jól tartja magát fagyban, hőségben, szárazságban, esőben.
Szeretem a műanyagot a természetben, ha az nem szemétként szerepel, s ha ott valamilyen végtelen funkciója van. Az erdőt az ember tönkre teszi, alig van benne sűrű, hol lakói megbújhatnának. Lassan, de biztosan öregszik, halott végtagjai tövében újakat növeszt, ezekkel védi állatait; naponta figyelem ezt. Tovább »

Blőd Li: Művészetmagyarázat

A falusi papa beviszi fiát a városba, és elmennek a színházba, ahol a Hattyúk tavát játsszák.
Utána a fiú megkérdezi apját:
– Miért táncolt mindenki lábujjhegyen?
– A fene tudja, fiam. Valószínűleg túl sok a hattyú, és teleszarták a színpadot.

Beküldte: NJF

B. Tomos Hajnal: A következő reggelen

Elképzelem, hogy
a halálom utáni első reggelen
felébredek a szokatlan
tejfehér huzattól Tovább »

Homoga József: A trombonos

Elekes Ferenc: Boldog versek

Vannak kényelemben született versek,
amiket valószínűleg virágos pongyolában,
vagy pipacsos pizsamában írnak álmatlan
éjszakákon, pettyekkel díszes lampion alatt, Tovább »

Farkas József György: Sass Kálmán – Strängnäs

A strängnäsi dómtemplomban (ami Svédország egyik legrégebbi ilyen egyházi létesítménye) a Mártírok kápolnája korunk számos keresztény vértanújának állít emléket. A dómtemplom előző vezetősége döntött úgy, hogy az egyik épületszárnyban lévő kápolnát alakítja át a hitükért és a szabadságért életüket feláldozott mártírok emlékét őrző hellyé. Tovább »

Borcsa János: Örökségem c. kötetéről

Bor­csa János: Örökségem (jegy­ze­tek, glosszák, tárcák). Ez a könyv egy apró da­ra­bokból (jegy­zet, tárca, vázlat, kar­co­lat, szössze­net stb.) felépülő, végte­leníthető (végte­len) mo­nológ, en­nek szin­te min­den re­gisz­terével: Tovább »

Rózsahegyi Tibor: Tevegelés az állatkertben

MTI-archívum, 1994

Miért dolgozik a kovács sokat?

Mikor az Úristen kiadta, hogy melyik mesternek meddig kell dolgozni, a kovácsnak azt mondta:
– Na, kovács, a te mesterséged nehéz, elég lesz, ha reggel het órától délután négy óráig vered a vasat! Tovább »

Kiss Székely Zoltán: Visszaszivárgás 1975

(Episztola leendő gyermekemnek)

Most írom neked e dalt.
Anyád?
Anyádat még nem ismerem. Tovább »

Cselényi Béla: szita alatt az újság

a főnök

halk szavu munkásból alakult a büszke fölöttes
ekkor a paklit összekeverték s lett nemulass
nőtt a feszültség, senki se tudta mit hoz a holnap
hajdani sáros langy pocsolyából semmi se lett

Budapest, 2019. VIII. 6. Tovább »

Hegedűs Zsolt: A kis vörösre várva

Még több fotó a szerző blogján: http://azhfoto.blogspot.com/

Blőd Li: Teremtés

Kezdetben az Úr teremté a földet. Majd megpihent.
Később az Úr teremté a férfit. Majd mindketten megpihentek.
Ezután az Úr megteremté a nőt. Azóta sem az Úr, sem a férfi nem pihen.

Beküldte: NJF

Bölöni Domokos böngészője

A régiek is értettek a reklámhoz

Ki ne volna kíváncsi, miképp dolgozik Jókai Mór, a legnagyobb magyar író? Korán reggel kel, mert korán este fekszik le, nincs rá eset, hogy este kilenc órán túl ébren maradjon. Dolgozószobájában van egy tágas, öreg szekrény, telides-tele az ő könyveivel, azoknak magyar, német, angol, francia kiadásával. Egy egész bibliotheka. Az íróasztalon előtte kinyitva fekszik egy piciny, de vaskos „notes-könyv.“ Senki sem gondolná, hogy ez az egy kopott könyvecske szülte azt a többi valamennyit! És hogy még ki tudja, hánnyal terhes! Megérdemli az anyakönyv nevet. Tovább »

Gergely Tamás: Összegez

Hogy Vadmalac sörtéje őszülni kezdett, komája felszólította:
– Foglald össze, mi volt az életed!
Vadmalac a feladat hallatán a tomporára ereszkedett, mint aki komoly munkába fog, aminek egyhamar nem szakad vége.
– Na, lássuk csak… Tovább »

 
Verified by MonsterInsights