(Franklin iratai után)
Hét éves koromban egy ünnepnapon jó barátim megtölték zsebeimet rézpénzzel. Azonnal egy sátor felé tartottam, hol gyermekjátékokat árultak; útközben azonban egy pipának látása ragadta meg figyelmemet, mellyet egy más gyermek kezében láttam. Egész pénzemmel megkínáltam őt pipájáért. Alkunk csakhamar megtörtént. Tovább »
[1926. X. 18.-2019. II. 6.]
krémszínű selymek csúszdáján
siklik egy fülbevalóval
aranybillikommal
drágakövekkel
vetített rácsok négyzethálóin Tovább »
Ady Endre: Az ős Kaján
Bíbor-palástban jött Keletről
A rímek ősi hajnalán.
Jött boros kedvvel, paripásan,
Zeneszerszámmal, dalosan
És mellém ült le ős Kaján. Tovább »
Báncsák ezt a szegén trumpot, pedig jót akar, egy nagy falat. Amitõl mindenki ott marad, ahová az isten teremtette, mi abban a baj?
Mér menne fél mekszikó amerikába, vannak ott már látínók elegen! Sa millyen szaporák, holnapután spanyolul beszél obáma meg az egész brancs. Tovább »
Amíg minket
igazolnak a
mindennapok
történései,
nem félünk, Tovább »
Cs. P. képe alá
olyan meleg ez a hideg táj
az égen felhők alá bújt a hold
a föld felett a kékes alkonyatban Tovább »
Édesanyám 93-ik születésnapjára
Édesanyám hajából
hamar eltűnt a nyár,
mint az Északi-sark
erdeje, olyanná vált;
egymás után, mögött, Tovább »
Hepehupás, vén Szilágyban
Hét szilvafa árnyékában
várnék várnék ezer évet
míg Idő jön a csodákra
fiam örökre elaludt
hepehupás vén Szilágyban Tovább »
A valamikori magyar nyelv igazi szerszem volt (nem szerszám), világra termett, gazdag kedvű, virgonc, ifjú. De úgy megtipálták, ami megint tépászást jelent, hogy ma már még a kokottra se igen kerül más szavunk, mint – kokott. Pedig tisztelet a régi és mai magyar nőnek, kevés nyelv tudta többféleképpen nevezni és osztályozni a szerelem-hivatású nőt, mint a magyar. A szép cemende szót például szívből sajnálom, mert még a szingyulánál is kedvesebben öleli át a szóbeli fehérnép fogalmát és mivoltát. (Szavak a pitvarban / Ny 1910. december 1.)
(Folytatjuk)
„Van-e a Földön értelmes élet? Nincs. Én csak épp beugrottam.”
Felfirkálta, szerk. ÁHU
„Ahány szóra váró gyermek: a jövőnek annyi lámpása a meglódult időben.”
(Sütő András)
Most minden hang felém üget.
Most minden átok elhagyott.
Dobhártyáim – nagy üstdobok
erősítik a hangokat. Tovább »
Enyhén szólva nem vagyok gyakorló hívő, az egyetemes vallásról (mert ezt jelenti a katolicizmus) ismereteim a történelem, a kultúra iránt érdeklődő emberéi, aki persze gyakran olvassa a Bibliát és különböző előjelű magyarázatait. Természetesen tudom, hogy a „judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás; a legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja”, s azt is, hogy a római pápa nem csupán egyházfő, hanem egyben államfő is: Vatikánváros – „független állam, teokratikus, választásos abszolút monarchia, a világ legkisebb területű (0,44 km²) és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma” – államfője. (A Wikipédiából idéztem.) Tovább »
Forduljatok félre, galambocskáim, hogy szabadon imádkozhassam értetek; ha néztek engem, ártatlan pillantásotok megzavar, és még keresztet sem tudok vetni igazhitű módján; úgy, úgy, aranyosok, forduljatok szépen félre, és az Úr mindent megbocsát… Azt is megbocsátja, ha én, Juduska, most kiemelem az utolsó kopejkát is a zsebetekből egy kis szentelt olajra … Tovább »
Azzal a lendülettel
kaszáljátok le a költőt is,
forgassátok vasvillával
a tűző napon, Tovább »
hétköznapi jazz:
egy kávégép sípol két
doboz leesik
A nagyapám a fehér hajával, frissen borotvált, kedélysima arcával, huncut szemével éppen olyan volt, mint Szindbád.
A nagyapám miatt pipázom mindenféle tiltás és fenyegetés ellenére. Nem vagyok egy tiltásokon túli, abba is hagyom időnként, de aztán mindig eszembe jut, ahogy ott pipázott az ablaknál. Azok a bőr dohánytüszők ma is őt idézik fel bennem, és nem értem a daganatokat reklámozó Európát. Tovább »
Szemedben látok
Kis reménysugarakat.
Hullócsillagok.
Ha nincsenek véletlenek – márpedig nincsenek –, akkor azt kell megértenem, miért is kerültem le a pályáról. Nem azért, mert nem szerződtettek. Azért, mert így kellett történnie. Nem valószínű, hogy különben sokat tudtam volna írni a színházról, előadásokról, színészekről. Visszanézni, újraértelmezni, meglátni – kellett hozzá a távolság. Tovább »
Wales, 2019
anyám az OZból
olvasva altatott el
szétfoszló vastag Tovább »
Pusztai Péter rajza
