mint egy véreredmény borús fantomképe
zagyva volt az álom bambán mellébeszélt
ilyenből ébredni nem megkönnyebbülés Tovább »

Belebámulok
a törékeny
semmibe
és eltűnök
vérnyomásos
világom idegroncsai
mögött. Tovább »

Zúzmara-koszorút a sírra

Visky Árpádnak

Eljött az emlékezés ideje és mi emlékezünk.
Zúzmara-koszorúkat rakunk illendően egy sírra: a
behavazott ország szemérmes ajándékát. Mert el kell
hitetni a világgal s magunkkal is, hogy értünk
a kegyelethez, a gyertyagyújtáshoz, a föltámasztás
ingerlő mesterségéhez. Tovább »

Betyárokról

A betyárok osztályai. Alföldön „betyár” névvel illettetik átalán véve minden dologtalan csavargó, azonban az erkölcsi világnak e kinövései, életmódjukhoz képest nyerik jellemző melléknevöket, úgymint: útonálló, rabló, betyár, futó betyár, kapcza vagy mezítlábos betyár, tyúklopó betyár, piaczi betyár. Tovább »

Az ember mindig mást vár,
más jön, mint aki kéne,
az útelágazásnál
a táblák kicserélve. Tovább »

„Nem azért küzdöttem fel magam a tápláléklánc csúcsára, hogy vegetariánus legyek.”

Felfirkálta, szerk. ÁHU

(Egy Kedei-festmény alá)

Kedei Zoltán: Álom

ÁLOM, csak ennyi áll a vászon
alatt a fürge fehér térben
araszoló emlékezetben.
Az éj benne ragad a képben:
veríték folyik – vérzik az álom.

KARINTHY

Igen, a műtét… mindenre tisztán emlékszem – mondta lehunyva a szemét, miközben fölötte a borbély ollója csattogott. – Sovány kutya vagyok, valami átmenet a vizsla és a dán dog között, de csak egyik oldalról vagyok teljesen hibátlan … Tovább »

(Áprily Lajos emlékének)

Völgyednek lassan elfogy a fénye,
lilát bíborba kever szürkület.
Meggymézga csöppen. Chopin zenére
Teleki-virág integet neked. Tovább »

Hallgatott a patak,
Jégpáncél takarta,
Dunyha-kelengyéjét
Éj-hidege varrta.

Lugosi Béla (1882–1956) magyar–amerikai színész azok közé a filmművészek közé tartozott, akik végérvényesen megteremtették Hollywoodot. Drakula gróf, a vámpír szerepének megjelenítésével – előbb színpadon, majd filmen – máig él, a mítosza eleven, amelyet a Hollywoodi hírességek sétányán fellelhető csillagja is tovább fényesít. Tovább »

A szerző fotója. Forrás: Elemlámpa. Fülöp Lóránt blogja

Mi minden fér bele 101 évbe? – kérdezem magamban, és közben aggodalmaskodom is egy kicsit, vajon hogyan fogad az elmondások szerint egyre többet gyengélkedő Csomor Berta néni, aki 1918. január 23-án született Agyagfalván. Nem beteg, nincsenek egészségi problémái, egyszerűen gyengélkedik. Öröm volt a szomszédban lakó rokonnal egyeztetni, szerény kis csomagocskát vinni születésnapi ajándékképpen, öröm volt látni, hogy mosolyog, amikor engedélyét kérem a fotózáshoz. Tovább »

A tigris / The Tiger

Tigris, tigris, éji láng,
rettegem szimmetriád.
Halhatatlan kéz és szem
alkotott ily merészen? Tovább »

a szülőváros

nem a festménye
inkább mérnök-rajzolta
ábrája izgat Tovább »

„Adj egy férfinek egy halat, és egy napig lesz mit ennie. Tanítsd meg horgászni – és napokig a tóparton fog üldögélni, sört vedelve.”

Felfirkálta, szerk. ÁHU

Az Ady évfordulók – akár a születésének, akár halálának okán –könyvtárnyi irományt hordtak össze Ady Endre költészetéről, politikai és esztétikai jelentőségéről, költői „forradalmáról”. A halála óta eltelt évszázad, illetve a születésétől számított közel másfél század nem voltak elegendők ahhoz, hogy az Ady körüli elvi, világnézeti és esztétikai viták véglegesen elüljenek, letisztuljanak. Ady Endre, ellentmondásokkal terhes kora oly mértékű és érzékenységű látnokának bizonyult, hogy a világ társadalmi feszültségeinek mindegyre elodázott, feloldatlan helyzetében szerre visszanyeri időszerűségét. Költők, írók, gondolkodók, társadalomtudósok, politikusok merítenek szüntelen az Ady-jelenség tanulságaiból, s a róla szóló vélekedések, értékelések, szellemi jelentősége megközelítési módjai könnyen tanulságos mozaikká szervezhetők. Szerencsére, az Ady-irodalom, amennyire bőséges, annyira elérhető is, tanulmányozható és értékelhető. A Káfé Főnix, legjobb hagyományaihoz híven, jó ideje követi nyomon Ady Endre jelentőségének és szellemtörténeti szerepének az alakulását az általa hátrahagyott, illetve a róla szóló gazdag, ellentmondásos források tükrében. Tovább »

A Fekete zongora egyfajta értelmezése

Bevallom töredelmesen, hogy mostanáig, amikor végre nekifogtam és nagy nehezen lefordítottam románra Ady Endre Fekete zongora című versét, nem értettem azt. Nem értettem például, hogy mit keres itt a ,,Fusson, akinek nincs bora’’ sor, a zongora kellős közepén, a ,,Tornázó vágyaim tora’’ vagy ,,Boros, bolond szívemnek vére Kiömlik az ő ütemére.’’ Tovább »

Ady Endrét keresik?

1977 márciusában mikrofonnal és filmfelvevőgéppel a költő nyomában járva, Zilahtól Nagyváradig különböző korú és foglalkozású embereknek tettük fel a kérdést: ki volt Ady Endre?

Zilah. A Wesselényi-szobor előtti ösvény a város legforgalmasabb gyalogátjárója.
– Ady Endréről mi jut a néni eszébe?
– Az, hogy szeretem, és hogy mindig jólesik, ha hallok valami jót és valami szépet. Mert az embernek kell, hogy mindig adjon, és hogy mindig kapjon. Mert csak az a tiéd, amit másnak adsz.
– Sokat forgatta a verseit?
– Olvasgattam. Tovább »

Utolsó éj

A sokszor bántott Ady emlékének

Suhognak az éjjelek madarai,
vándorok topognak a kapualjban,
elereszti levelét az ág is.
Zizegnek házunk ablakai,
árnyékok lopakodnak a zajban,
háromélű tőröket fennek fiam, terád is. Tovább »

Kidalolatlan magyar nyarak

Vajon örökre így maradnak
Kidalolatlanul, rejtetten
Dalai a hű, bánatozó,
Napverte, bús, magyar nyaraknak?
Tovább »