Száva Csanád: (sűrű)
sűrű éjszaka:
egy álmomat örökre
elveszítettem
sűrű éjszaka:
egy álmomat örökre
elveszítettem
1918. április 26.
– Ez egy jelentéktelen kis dolog, mondod te, ilyesmire nem lehet pazarolni a drága nyomdafestéket, efféle apró hibákon nem lehet fönnakadni, olyankor, mikor nehéz és nagyjelentőségű társadalmi és közéleti kérdések várják elintézésüket. Tovább »
I.
Várok. Bóbitám kéménynyi sötétje az arcomba lóg. (Függöny a fal előtt, finomra csiszolt citromszelet, merevséggé bolydult indulat.) Lábujjhegyen nyújtogatom magam, átnézek az előttem tornyosuló, sürgős, vagy legalábbis halaszthatatlan tennivalókon, és inkább csak létezem. Azt mondják, ez így, önmagában gyatra cél. Hadd mondják. Tovább »
mint a bóléban
szállingózó gyümölcsök
indulnak haza
Budapest, 2018. XII. 31.
Az elmúlt év vége ünnepi napjaiban lett elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban a Kaláka-antológia 2018, amelynek elektronikus kiadásához Baranyi Ferenc írt érzelmes-értelmes előszót. A kötet hetvennégy szerzőt vonultat fel, többnyire költőket, de akad köztük néhány prózaíró is. Ismerős nevekre is bukkanunk a tartalomjegyzékben, élőkre és már sietve eltávozottakra is, s bár a kötet színvonala egyenetlen, sok jó darab olvasható benne. Néhányat ide is átemeltünk. (csg) Tovább »
Örvendek, hogy a letűnt évben is együtt „kávézhattunk” kedvenc „kéglinkben”, a Káfé főnixben. Nem kívánok egyebet, csak, hogy továbbra is megtartsa nekünk a Mindenható, titeket pedig törzsvendégekként a legjobb egészségben és alkotókedvben ! B.Ú.É.K!
B. Tomos Hajnal
Azért jó a Káféban, mert itt nem fagy, nem fúj a szél és nem esik be az eső. A többi nem számít! búék!
Cseke Gábor
tömören fogalmazni
hamarabb célba érjen
üssön – tegye mi dolga Tovább »
A szerző, bár életünkben oly ritkán találkoztunk, igen jó barátom. Egymástól távol ugyan, mégis sűrűn találkoztunk életünk delén az elkötelezett munkában, a használni akarásban.
1948-ban született Enyedszentkirályon, 1973-ban történész oklevelet szerzett a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen, 1977-ig tanított, majd a Nagyenyedi Bethlen Kollégium könyvtárának hosszú ideig egyedüli, magányos munkatársa. Onnan ment nyugdíjba. Tovább »
Arad azon kevés városok közzé tartozik, amelyet minden nyelven ugyanúgy írnak, és szinte ugyanúgy ejtenek. Talán emiatt is a városnév úgy jelkép, hogy valójában nem kizárólagos tulajdonunk.
Talán ennek a kiejtésbeli könnyebbségnek, de talán épp oly mértékben a város történelmi rezonanciájának köszönhető, hogy Aradi utcát vagy utat találunk Temesváron, Nagyváradon, Szegeden, hogy csak a legközelebbi városokat említsem. Tovább »
Minden híd alatt lakik egy hídmanó. Nem olyan félelmetes, mint a pincemanó, nem olyan titokzatos, mint a padlásmanó, de manónak manó ő is. Kicsit tartózkodó, vagy inkább bátortalan, ami abból adódik, hogy a híd aljának kétfelé is van kijárata. Ezért ott nincsenek olyan meghitt zegek és zugok, pláne nem kuckók, mint amilyenek a pincében vagy a padláson találhatók. Tovább »

Még több fotó a szerző blogján: http://florinandreescu.blogspot.com/
Ki ótavaszból múló nyárba lépdel át
örökre őrzi kék ibolyák illatát.
Fölötte lilán, meggyszirmok szórta égen,
arany virágport röptet kósza szemérem. Tovább »
[Via: Marosvásárhely –> Székelykocsárd –> Kolozsvár]
vittünk egy agyat formalinban
öklömnyi volt az agy
uborkás üvegben volt
bőröndbe tettük Tovább »
Gizi kávézójába egyszer bejött egy cigány, egy néger meg egy kínai.
Mindhárman meghajoltak a bejáratnál, és nagy szemekkel tekintettek Gizire. Az arcuk se rezdült, csak tekintettek. De annyira szép volt a szemük, hogy Gizi egy pillanatra úgy érezte, valamelyikbe belezuhan, ezért meg se mozdult. Deaztán rájött, hogy ezek, szegények tulajdonképpen helyet akarnak, és nyilván úgy, hogy ő jelölje ki. Intett az egyik asztal felé, és a három ember szépen le is ült. Gizi kiment a pult mögül és illedelmesen megkérdezte, mivel szolgálhat.
Forrásvizet kértek. Tovább »
Új kép az új káfén: az indonéziai Anak Krakatau.
Hű, de szép ! Első pillantásra – a látás – a Szépség, ha a következő másodperc – a hallás – nem rántana a valóságba; ez iszonyatos!
Hallom a híreket: „Legalább 430 halottja van az indonéziai cunaminak. Az Anak Krakatau vulkán által keltett szökőár Jáva szigetének nyugati, és Szumátra szigetének déli csücskében pusztítottak szombaton. Szerdán Szumur településre jutottak el a mentőcsapatok helikopterrel, de a rossz idő megnehezíti a munkálatokat. A halottak száma eléri a 430-at, de eltűntként még további 159 embert tartanak nyilván, így félő, hogy az áldozatok száma tovább fog nőni”… Tovább »
1918. március 3.
– Mi ez, mondd, mit jelent ez a titok, micsoda megfoghatatlan istenség rejtőzik emögött, miféle szent szimbólum, jelkép, három és mégis egy? Kétségbeesett tömegek állnak és várnak a villamosmegálló komor táblája alatt: jönnek a dagadt kocsik, összepréselt hullák ezreivel, talán nem is villamosság hajtja őket, hanem az egymás beleiben taposók ordításának hanghullámai. Tovább »
https://www.facebook.com/1618660718399081/videos/1906873636244453/
annyira itt van hogy azt sem mondhatom mellettem inkább bennem de mégis tisztes milliméterekre tőlem úgy hogy jobbára közös külön-külön fekszem vele ahogy tenném egy füves réten egy még csendesen szuszogó nagytestű állattal s minden attól függne hogy oldalra fordítva fejem megnézzem magamnak lássam hogy húsát vehetném gyapját csontjait gyantának tán ha felállna amolyan megfejhetném lény ez vagy épp az ellene…megpillantom s felfal engem
(Sol omnibus lucet)
festői
tájak az arcok
egy-egy vonás
hasonlít rám Tovább »
Szörnyű idő, szörnyű idő!
Szörnyű idő, szörnyű idő!
S a szörnyűség mindegyre nő.
Talán az ég
Megesküvék,
Hogy a magyart kiirtja. Tovább »

Csiksomlyó, 2018. / Még több fotó a szerző blogján: http://andrezsuzsa.blogspot.com/