Két kolozsvári értelmiségi – egy magyar és egy román – beszélgetését olvastam nemrég egy bukaresti lapban. Érdekes módon – sok mindenben egyetértettek. Sőt, egymás barátságát és segítségét keresték a mai világban, a százéves évforduló közeledtével. Ajánlanám ezt másoknak is. Tovább »

Nyelved alatt az ízek bársonya
hiába mennél vízért máshova
szóért szomszédba sorsért halálba
létednek értelmét keresnéd hiába Tovább »

1987. július 15.

Véletlenül felfedeztem, hogy a konyhai rádió rövidhullámsávval rendelkezik. Talán az itteni levegő magas páratartalma okozza, talán a kétoldalt egyformán közeli 162tenger teszi, hogy a készüléken szinte mindent hallani. Reggel Limát vettem, napszállta után bejött a Tiránai Rádió. Akkora erővel, hogy kénytelen voltam elképzelni: valahányszor az adás megindul, Albánia minden lámpája pislogni kezd, aztán kialszik. Tovább »

kiválasztottság

mintha isten mellétárcsázott volna
csak egy számot tévedett
igazán felvehetném

Budapest, 2018. XI. 7. Tovább »

Úgy hunyom le
a szemem mintha
öt újat mozgatnék
mint hogyha szorítanám Tovább »

Ott áll mozdulatlan,
mint őszi lombtalan fa,
időbe alvadtan, az öreg –
néha átballag udvarán
és kukucsál a kerítés lyukján
át a szomszédba, Tovább »

Győzedelmes napok

Báró Bánffy János őrnagyot küldték Szatmárra, hogy a Dézsnél megvert sereg vezérletét átvegye. De a sereg még a Bánffy megérkezése előtt választott magának vezért. Egyhangúlag s nagy lelkesedés közt kiáltotta ki vezéréül Zsurmayt, a Vilmos-huszárok vitéz kapitányát. (Zsurmay lengyel volt, magyarul törve beszélt, de ügyünkért annyira lelkesedett, hogy lengyel hangzású Zsurmaczki nevét is megmagyarositotta.) Tovább »

Beszélgetés Nagy Gyöngyvér fotográfussal

November 15-én, pénteken mutatják be a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csík­szeredai kari könyvtárában Nagy Gyöngyvér csíkszeredai fényképész Mezei József élet­műve című albumát, amely a Virtuális Nagybánya Egyesület kiadásában jelent meg. Az esemény előestéjén a csík­szeredai Hargita Népe napilap interjút közölt a szerzővel, amelyből megtudhatjuk e nem mindennapi mű keletkezéstörténetét. Az interjú készítője, Daczó Katalin mindenek előtt arra várt választ, hogy mi motiválta a szerzőt, hogy egy nehezen felderíthető művészsorsot válasszon kutatása tárgyául? Mint kiderült: Nagy Gyöngyvért családi vonatkozások kötik Mezei személyéhez. Tovább »

Nem irigylem az élőket
lehetnek sztárok gazdagok
lóghatnak kitüntetések
mellükön arany csillagok Tovább »

kísértenek még
fák őszbe temetett álmai között
a könnyeidben földre koppant hiány imák – Tovább »

Eddig csak alig
ismertem magam.
Járt a szám,
egyhatvanra nőtt
Rettegett Iván, Tovább »

s a haldokló hulla
mészfoltok
halkan hullanak
alá Tovább »

A modern indiai festészet egyik meghatározó személyisége a szikh apától és magyar anyától Budapesten született Amrita Sher-Gil (1913-1941), Baktay Ervin híres Kelet-kutatónk unokahúga.
Amrita (eredeti nevén Dalma) nyolcéves koráig Magyarországon élt, hajlama a festészet iránt már akkor megmutatkozott. Tovább »

Ó mindenség
mestere,
tüskés koszorúk
festője, Tovább »

A Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő hírportál 2010. október 1-ji számában megjelent Fejes László, Hat tévhit a magyar nyelvről című írása mentén.

1. A magyar nyelvet tizenöt millióan beszélik.

Ezt a szerző mítosznak tartja, de ő is elkezd saccolgatni, körülbelüli számokat összeadni, hogy bebizonyítsa, ennél kevesebben beszélik a magyar nyelvet. Ezzel nem érdemes vitatkozni, ugyanis a tudomány az lenne, ha valaki venné a fáradtságot és legalább a 194 nemzetközileg elismert független állam (ha nem is a 203) legutóbbi népszámlálási adataiból kiírná és összeadná azoknak a számát, akik magyarnak vallották magukat bárhol a világon. Ez lehetne egy sokkal pontosabb statisztikai adat, amiről aztán lehetne érdemleges vitákat folytatni. Tovább »

A magyar nyelv. Az anyanyelv. Mert ilyen csak egy van. Ezen sajátítjuk el az első szavakat, talán a minket körülvevő fontos használati tárgyakat, a családtagokat, a közelebbieket nevezve meg. Talán nem szabályosan, hanem sajátosan, olyan formákat használva, amelyeket csak a gyermek és környezete ért, aztán szép lassan szabályossá válnak a szavak, mondatokba fűződnek. Életünk során az anyanyelv az, amely leginkább fejlődik bennünk, hiszen elsődleges. Tovább »

Aradon a fogházban, a munkateremben egy rab megölte a társát. Mintha csak ott lettek volna valahol a falujokban a korcsma udvarán, s az ital elvette volna az eszüket. Összeszólalkoztak, a gyorsabb kezű ütött, s aki az ütést kapta, meghalt. Éppen az, aki a halálos ütést kapta, három nap múlva már szabadult volna a fogházból. Tovább »

Az illik az öregségnek, lelkendezzen a fiatalságnak. Bíztassa őket, mintha ő is részt vehetne az életben még, megláthatná sikereiket. Nem oszt, nem szoroz, nem sokat számít, de így van helyén, kerül elfogadható státusba. Az öregségnek stílusát is tanulni kell, méltóságteljes, elnéző, türelmet gyakorló. Pedig ő lehetne a legtürelmetlenebb, mint akinek már kevesebb van hátra.

2018

Szonett egy hullámos papagájhoz

A kicsi papagáj szonettkoszorút
érdemelne, de most nem kap csak egy szál
árva szonettet, mely a lábán megáll;
madarat éneklek és nem háborút. Tovább »

Egy kis lapszemle

November 13-án, a magyar nyelv hivatalos napján mindenfelé sok mindent összehordanak a magyar nyelvről – többek között tovább éltetik azokat a „mítoszokat” (tévhiteket?) is, melyek a magyarral kapcsolatosak. Tovább »