1987. július 12. (II)

Reggel, alighogy felvirradt, elindultam a póni és anyja látogatására. A fakorlátnál álltam a magas, még nedves, szálas fűben és a két lovat figyeltem a bekerített réten. A kanca hamarosan észrevett és, gyermekével szorosan maga mellett, széles félkörben ügetett felém. Megállt és várakozásteljesen nézett. Elfelejtettem a kockacukrot magammal hozni. Így álltunk egy ideig, négyszemközt egymással, míg behúzott vállal, szégyenkezve továbbindultam. Tovább »

harminckilenc lettem s még mindig nem érzem magam másnak mint minden harminckilenc éves vagy harmincnyolc hét hat és így tovább pedig tudom hogy kilógok ha csak meglátok egy sort kiírok mindenféle rubrikából kiérzek még a saját érzések alól is de mindezek mellett nem vagyok más csak része ennek a füvekkel kis fákkal náddal benőtt pataknak annak a ház-mákkal megszórt pogácsa hegyoldalnak s így majd negyvenesen azt tudom csakis hogy ezek mind másak mint a szokott patakok növények hegyoldalak és a szokványos Andrások

Még mindig álmodom
az erdő-partot,
hol végre kinőhet
a kunyhóm gerenda-lába, Tovább »

ha november
akkor állomás
akkor mozdonyillat Tovább »

Feketék utaztak az éjféli metrókocsiban, kettejükön kívül kizárólag durva feketék. Ott ültek, álltak, dülöngéltek, zajongtak és hőbörögtek körülöttük a büdös melegben, ha ki akart nézni az ablakon, és elfordította a fejét, akkor is őket látta, ferdén csorgott a hideg víz a külső felületen. A barátnője nagyon félt, mondta is neki, hogy ezt ne, ez így viktimológiailag tökre előnytelen, próbálja már eltitkolni, mert ezek a végén tényleg kibelezik őket, senki se fog közbelépni, de belül maga is remegett. Tovább »

Szilasi László Luther kutyái c. kötetéről

Kutya egy lét, ugatásra is alig érdemes állapot, szégyenre sem kész kitettség… Lehetséges minden. Epilepszia, agyhártyagyulladás, szívroham, tudatvesztés, fulladásos frász, infarktus, oktalan ájulás, önkibontó állagfoszlás… Ki tudja. „Amíg másokkal voltunk” – egy világi állapot, de ez most még csak pokoli sem. Túlélhetetlen, túlélni sem érdemes. Vagy csakazértis.1) Tovább »

És holnap?

Jó napom van, na:
azt is érteni vélem,
amit nem értek. Tovább »

A fákon még ül sok rézlevél,
krizantém virít, a kert kevély,
de novemberi a derűs ég,
a kabát karodról földre ér. Tovább »

gyűlnek a papírok, a cetlik
jelentéktelenednek a dolgok
olvasom a híreket, minek?
az történik, mi tegnap
forog a világ körbe Tovább »

Mutatóujját a hüvelykjéhez közelítette, s kezét arca elé vitte, de Komája nem értette meg.
Akkor meg szólt: – Húzd le a hangot! Túl harsány vagy.
A Koma viccre akarta venni: – Bocsánat, otthon felejtettem a hangfogómat. Tovább »

Gondolják csak el a kedves hallgatók, ha Mezőségről hallanak, mi jut az eszükbe? Jobb vagy rosszabb, de mindenekelőtt „az egyik dombra fel, a másik dombról le” típusú hosszú és kanyargós utak, amelyek manapság szerencsére ki vannak aszfaltozva és csak a mellékutcákon vár a még mindig nagyon is vendégmarasztaló, agyagos sár. Tovább »

1944 novemberében lőtték agyon, erőltetett menetelés közben a munkaszolgálatos költőt

Szőcs Kálmán: Rekviem

S hol vannak ők a többiek
sarat köpő viaszfejek
a vesztes ki megnyerte csatáját
a szellős ég a fák s a máglyák Tovább »

Kicsi a világ, de akkor is nagyon nagy, ha kettős

A hétköznapi Budapest nemcsak sokszínűségében árnyalt, de fekete-fehérben is furi. Furán furi, hogy Európa vagy a világ oly rengeteg sok országában éldegélő rengeteg sok tehetség között mily sok magyar fordul meg s kap élfényt olykor, megint máskor meg a sötét tónusú korszakok közönye úgy söpri félre másságukat, hogy emlékük is csak ritkán idézhető fel. Tovább »

láttam egy gyönyörűt
szárnyakat növesztett
forgott repült
hangtalan surrogott Tovább »

kávé falun

falu
kávé
falu
kávé Tovább »

November hetedike valamikor ünnep volt. Nekem ma is az – a nevelt lányom születésnapja. Isten éltesse!
Nagyon tetszett Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár úrnak a vallomása a maszol.ro-n, mely szerint nem magyarnak született, hanem „embergyermeknek”. És ezt a kolozsvári egyetem magyar katedrájának egyik vezetője mondja, és arra figyelmeztet – többek között -, hogy „a népszámláláskor jó lenne odafigyelni a kettős identitásúakra is”. Tovább »

Zuhanás

Bonyolult merülőcsomag az öregedés:
Ráncok – mutatják az idő múlását;
Tótükör – jelzi a szél erejét;
Keréknyom – szekerek súlyát
a dűlőutakon; Tovább »

Oroszországban tizennégy új fegyház építését kezdték meg. Sok a fegyház ugyan máris Oroszországban de a fegyenc még és egyre több. Érzékeny, nyugati emberek föltétlenül meg fognak borzadni. Istenem, tizennégy hatalmas kripta, ahová ezer és ezer elevent fognak temetni. Holott csak oroszra [kell] fordítani ezt a hírt, s az ember rögtön látja, hogy itt a humanizmus diadaláról van szó. Tovább »

Azt hittem, hogy amikor a csillagokat
lehazudják az égről, az már tényleg sok lesz, de
sokan inkább kevésnek tartották, és
amikor kínomban reménykedve figyeltem, hogy
a hold kezd mozogni, akkor meg azt is
kevesellték, és amikor Kassákot döngölték a
földbe, akkor azzal áltattam magam, hogy
őt kevesen ismerik, de aztán Ady sem volt sok, Tovább »

Négyszer mondom minden szavad
Hogy végképp agyamba véssem –
Ahogy a gyermek üzletbe menet,
Mormolom nekünk mi kéne – Tovább »