avagy erőszak-trauma valódi szembenézés nélkül

„Nem az ősi törzsi indulatok fékevesztett kitöréséről van szó… A gyűlöletet és a félelmet egy modern elitréteg szándékosan állította saját szolgálatába hatalma megtartásáért.”
/Leave None to Tell The Story/

A gyakran Kelet-Afrika Svájca néven is emlegetett mintegy 26 ezer négyzetkilométeres országban, Ruandában körülbelül 800 ezer ember veszítette életét valamivel több, mint három hónap alatt 1994-ben, főként a többségi hutu csoport által, a tuszik megsemmisítésére irányuló népirtásban és harcokban. Bár a világsajtóba gyakorlatilag tisztán etnikai konfliktusként vonult be a ruandai népirtás, utólag tudjuk, hogy számos tényező – mint a hatalmas népsűrűség, föld- és élelmiszerhiány, korrupció, világgazdasági tényezők stb. – és egy céltudatos, eredetmítoszt hangsúlyozó gyűlölet-propaganda együttesen vezetett a véres konfliktusig (Diamond 2009). Tovább »

még őszszínű a táj
s lassan fordul át
benned a vágy Tovább »

Fanni néhány csepp ecetet pöttyent a kiszáradt tintatartóba, a tintát is így csinálják — biztat s én dolgozni kezdek.. Ecettel írok.

Istenhegy. A hősök emlékműve előtt jövök el, 1914-1918. Készithetik az ujat, 1939- ? Tovább »

Tovább »

mindenki mellébeszél
a kocsmában
a rádióban
az összejövetelen Tovább »

(részletek a Sárgaház folyosója c. naplójegyzékből)

csak a csigák a szélben
éreznek így miként az ember ha
nyakát behúzva nekifeszül
ösztönnel Tovább »

Olvasónapló

Piers Paul Read 1974-ben megjelent dokumentumregénye (Alive – magyar nyelven Életben maradtak címen jelent meg) valós történetnek állít – úgy tetszik – maradandó emléket. Egy 1972-ben, a chilei Andokban bekövetkezett repülőszerencsétlenség történetét és túlélőinek viszontagságait dolgozza fel, a műfaj klasszikus eszközeivel. A könyv mintegy 5 millió példányban kelt el, de ez csupán néhány évvel ezelőtti adat, népszerűsége máig nem kopott meg, amire még csak ráerősített a dokumentumregény alapján 1993-ban készített megfilmesítés is. Tovább »

belső beszéddé
váltál

lám
nem éltél
hiába Tovább »

Csak ne ölném meg benned
kétkedéseimmel a titkokat
és ne szórnám szét a homlokodon
gyöngyöző egyszerű csodákat. Tovább »

Fedák Sári elmegy

Nem engedjük Fedák Sárit bántani azért, mert csapodár honából külföldre vándorol. Ez a nagy honleány a nemzeti küzdelem Jeanne d’Arc-ja volt. A tulipános szoknyát ő emelte a legmagasabbra a haza nevében. S az történt, hogy a nemzeti hadsereg meghódolt Bécsnek. Mindenki megváltozott, csak Fedák Sári maradt a régi. Tovább »

kialvatlanságom feldőlt pohara
oldalba loccsant
lelőttek egy repülőgépet Tovább »

Látom, amint szememben
 a kutat keresi a lány.

Kiszáradt könnyek
agyag-repedésén
szivárog át
mélységek titka. Tovább »

Rendhagyó műhelykonferencián vehettem részt. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színházának Előcsarnokában régi vágy teljesült e kerekteremi tanácskozás megszervezésével, Lázok János, Ungváriné Zrínyi Ildikó, Albert Mária – fő patrónusként pedig az intézmény vezetője, Balási András aktív részvételével. Tovább »

Kedei Zoltán műtermében

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket, akik jelenlétükkel megtiszteltek a mai napon itt, a Bernády Ház kiállítótermében, Kedei Zoltán festőművész tárlatának megnyitója alkalmából.

Sokan vagyunk úgy, hogy különös izgalommal, ünnepi várakozással tekintünk valamilyen fontos esemény, esetünkben egy képzőművészeti kiállítás elé. Nem a külsőségekre gondolok, hanem arra, hogy ilyenkor a lelkünk is ünneplőbe öltözik. Izgatottan készülünk az alkotás misztikumának befogadására, feldolgozására, megértésére, netán átadására az érdeklődőknek. Szívesen lapozzuk fel a kiállító művész munkásságára vonatkozó irodalmat, hogy közelebb kerülhessünk alkotói világához. Próbáljuk felidézni jelentősebb munkáit, jellegzetes stílusjegyeit. Így, a kiállítás helyszínére érkezve már szinte ismerősként tekinthetjük meg a kiállított alkotásokat. Tovább »

Kostyák Alpárnak * Zene: Csutak István, szöveg: Kinde Annamária / Sarány István Garabonciások (Kriterion) cimű készülő könyve mellé szánt CD zenei anyagából

1987.június 29. (I)

Belelapoztam Stephen Runciman A History of the Crusades (A keresztes háborúk története) című művébe. Ez itt egy kötetes kivonat; otthon Torontóban megvan mind a három kötet és elég jól ismerem. Mégis erre a rövidített kiadásra volt szükségem, hogy rájöjjek: mennyire eltávolodott véleményem a keresztes háborúk dolgában (és sok más történelmi eseményben) attól, amit az iskolában tanultam és lassan, észrevétlenül ejtettem el hatvan év alatt… Tovább »

Túlértelmeztük a helyzetet (és ezzel természetesen saját szerepünket), vagy tényleges helyzet volt? Soha nem gondolkodtam ezen. Október elején már kezdett ömleni a posta, a Hargita kalendárium értekező, illetve szép- vagy kevésbé szép irodalmával. Pontosan negyven évvel ezelőtt láttam először élőben Kányádi, Fodor Sándor, Beke György, Szabó Gyula, Sütő levelét titkárnőnk asztalán. Tovább »

És szóla a próféta
ránk mutató ujjal:
„Számotokra, kik felénél
mindig elharapjátok a mondatot,
s úgy kuporodtok hatalmasok
talpa alá, mint ázott kutyák, Tovább »

Létezik egy legenda Leonardo da Vinci ,,Utolsó vacsora” című festményével kapcsolatban… Amikor elkezdte a munkát, Leonardo abba a nehézségbe ütközött, hogy meg kell fesse a jót Jézus, a rosszat pedig Judás képében.
 Félbehagyta a munkát addig, amíg megkereste a legmegfelelőbb modellt. Tovább »

– Konzum fúré és roksz-dropsz, így hívták a töltött cukorkákat, amelyeket rendszeresen vásárolt a többi áruval együtt édesapám angrójából, a vargyasi kisüzletébe – idézte elém távoli múltját apám. S én kíváncsian faggatóztam:
– Ez az a hölgy, akinek produkáltad magad?
– Igen, ő az. Klárika néni valódi vénkisasszony, és üzlettulajdonos volt egy személyben, törzsvásárlónk, aki nagyon szerette az édességeket, és kissé furcsa volt a megjelenése, mert miközben minden árut tüzetesen végignézett, jelentéktelen dolgokról kérdezgetett, fontoskodott… Tovább »

égetett mint a fogorvos a fiatalság
mások nyaralásának pótszékén feszengve
nem tudtam hátradőlni Tovább »