Igen, Aradon kétszáz éve létezik magyar színjátszás. Büszkén tartják számon azt, hogy 1818-ban Aradra látogatott egy hivatásos magyar színtársulat és előadást tartott ott. Azután más magyar színházak is felkeresték Aradot, mert volt ott kinek játszani. Majd megalakult a város saját színháza – az is magyar színház volt. Tovább »

megöregedett
vén fiú, vén lány
kihullnak a fogak
vékony a kar, a láb Tovább »

kilépek a stégre
hazaérek
leirok pár sort
feledés ellen Tovább »

Budapest és Bukarest
Egy magyar gravámennel kevesebb: Budapestet nem vétik össze Bukaresttel többé. Ezek a francia Tissot-k nem is olyan szeleburdi népség. Mennyi szépet írnak ezek most a jubiláló Romániáról. Egy bukaresti francia ex-követ szerint Kelet-Európa legnagyratermettebb népe a román. Románia ifjú Franciaország s Bukarest diákkorát élő Párizs. Románia kultúrország akar lenni. Tovább »

nem vagyok
őrangyalod
sem üldöződ
sem áldozatod Tovább »

mintha a rugó
elpattant volna bennük
zengnek a nyarak Tovább »

Mit gondolsz, mégis,
van Isten, Sándor?

Kell, hogy legyen,
ki nézne be kend
háta mögé is? Tovább »

Kányádi Sándor:
KUPLÉ A VÖRÖS VILLAMOSRÓL

avagy abroncs nyolc plusz két pótkerékre

holtvágányra döcögött végül
a kopott vörös villamos
kalauz és vezető nélkül
döcögött holtvágányra végül
a kopott vörös villamos Tovább »

A hegyeim…

A hegyeim pompás fekete mének…
Szelek kantárján rugaszkodnak szélnek,
Sarkallja őket füttyös éjszaka. Tovább »

Volt… hogy lehet leírni ezt a szót arról, aki élt még az előbb,
akivel beszéltél, még függőben volt egy sereg téma, kibeszéletlen,
soha nem jutott idő rá, mert rohantunk mind a ketten
három éve ismertem meg őt Tovább »

Bara Attila emlékére

Istenem! csak
most össze ne essünk, – mondta egy barátom. Tovább »

Amikor hajnalodott, éppen csak résnyire nyílt meg az ég alja, hogy azon átférhessen egy vöröslő napsugár, mocorogni kezdtem az ágyban, mert aznap juhnyírás volt, s mi hárman, apám, Pista bátyám s én, indulni készültünk az esztenára. Én még léánka voltam, érettségi időszak előtt álltam. Nemigen hiányozhattam az órákról, szóval még nyolcra be kellett érnem az iskolába. Tovább »

A nagy találkozás Monet kilátóján

Amellett, hogy elsődleges célom az olasz riviérán az volt, hogy minden pillanatot teljes mellbedobással élvezzek, néhány dolognak feltétlenül utána szerettem volna járni zarándokutamon Elio és Oliver, és immár Monet nyomában. Tisztázni szerettem volna a könyvbéli történet helyszíneit, ahogyan azokat Cremonában is tettem április végén a filmben használt helyszínekkel kapcsolatosan. Logikai játék, kíváncsiság és személyes lélekutazás volt ez az egész, ezáltal pedig elmondhatatlanul izgalmas. Tovább »

pártállástól függetlenül, mondod?
ilyen nincs
valahova besorolódsz
akarod, vagy sem Tovább »

Dulakodásra lettem figyelmes hétfő délután, a csíkszeredai Márton Áron utcában: nők harcoltak: egy vékony elárusító próbált kitépni két rokolyás nőszemély kezéből néhány farmerből készült ruhadarabot – hát persze, hogy nem turkálósat, hanem újdonatújat. Mire észbekaptam, és rájöttem, hogy tulajdonképpen mi történik, már hasadt a rokolya, győzött a kereskedő, elrohant fújtatva és fenekedve a tolvaj, visszakiáltva, hogy „na, akkor legyen boldog vele..”. Tovább »

NIVEA szagú éjszaka
esteledési fényben
tábortűz szagú éjszaka
némi atmoszférával Tovább »

Mint mikor
minden este
pontos órában
kigyúl az utcai lámpa, Tovább »

Szász István: Lókötő gróf

A messzi Normandiából származó kóborlovas-ivadék Norman grófok évszázadokkal ezelőtt kalandozásaik és szerencsés házasságaik során egyre keletre tartva — Erdélybe vetődtek. A család egyik ága a Segesvár közelében lévő Szederjesen telepedett le. Utódai esztelen költekezések és dorbézolások (a közelben teremnek azok a tüzes Küküllő menti borok) folytán szép lassan a tönk szélére jutottak. Tovább »