Áztat az eső,
Cseppjeit nyelem,
Szomjamat oltom égi
Vizeleten.

Mindig furcsa hosszabb távollét után a román fővárosba érkeznem. Kimondani is szörnyű, de itt éltem le nem rövid életemnek több mint a felét, közel húsz éve, hogy a róla szóló könyvem megjelent, önkéntelenül is mindig összevetem a rendszerváltozás utáni első évtizedekben tapasztaltakkal mindazt, amit most látok. Tovább »

A palota olyan gyönyörű volt, hogy Tücsök és Picur csak ámultak a látványtól. Mesterien felrakott fonott sás emelkedett a magasba, karcsú, zöldes nádból készült tartóoszlopokkal, melyeket kúszónövények fogtak össze. Ámultak-bámultak volna estig is, de Breki karon fogta, s egy szempillantás alatt berántotta őket valami lappancsfélén. Odafönt pedig, amint kitekintettek az egyik ablakon, kéken csillogó tavacskát láttak, mely valahol a messzeségben elveszett a patakparti nádas és füzes között. Tovább »

Magyarok a Földön mindenütt  megtalálhatók. Népes emigrációról azonban csak a Rákóczi-felkelés bukása, illetve az 1848–49-i forradalom és szabadságharc leverése után beszélhetünk. A 19. század második felétől aztán százezreket megmozgató, útnak indító kivándorlási hullám zajlott le, amelynek úti célja elsősorban az amerikai kontinens, az Egyesült Államok volt.  Tovább »

Nemcsak a könyveknek, hanem a könyvvásároknak is megvan a maguk sorsa. Akár azt is mondhatnám, a maguk erdélyi sorsa, például az egymásra szervezés. A tegnap ugyanis kettő is nyílt, mindkettő vasárnapig tart, és mindkettő jórészt ugyanazokra az erdélyi könyvkiadókra alapoz. Az ünnepi könyvhét Kolozsváron vette kezdetét, a Csíkszeredai Könyvvásárnak pedig egy sportcsarnok, az Erőss Zsolt aréna nyújt otthont. Tovább »

Közeledsz, rám nézel,
s magaddal viszed talán
mosolyom rebbenő pillangóját. Tovább »

Tulipán és hitel
Temesvárott egy kereskedő megadta a Tulipán-kertnek. Ez a kereskedő valamire figyelmezteti a Tulipán-kert híveit. Figyelmezteti őket egy rossz szokásukra. Hogy szeretnek hitelben vásárolni. Ajánlja, hogy a Tulipán-kertnek jelszava: a készpénz legyen. Mert a hitel rossz szokás. Tovább »

Haikut szerettem volna írni arról, hogy valami hiányzik a norvég fedélzeten: éspedig a por. Természetesen sosem voltam Norvégiában, de elképzeltem, mitől érezném furcsán magam egy norvég hajón. Ez a furcsaság nem feltétlenül rossz, mégis eszembe juttatja, hogy a desztillált víz ihatatlan. S amíg ezen gondolkoztam, hazai teasütemény után nyúltam a habszivacstálca és az átlátszó fólia közé. És ott, az átlátszó fólia alatt(,) megpillantottam egy magyar lepkét.

Budapest, 2018. V. 4.

Belátta, igazuk van azoknak, akik óvatosságra intik.
– Húzd meg magad! – szólt a szomszédja.
– Olyan időkent élünk?
– Lesz még cifrább is! Tovább »

Imre éppen olvasott. Zsófia pedig mosott. Az idő borús volt, de mégis napos. Imre beteg ember volt. Anyja azt mondta neki:
– Sétálj egyet!
Imre nem gondolta rossz ötletnek. Fogta kabátját s lement a közeli parkba. Mikor megérkezett, kifújta magát. Súlyos beteg volt. A padon sütette magát, amikor egy szőke nő arra sétál és megkérdi:
– Szabad a hely? Tovább »

Olyan szavakat, mondatokat, amelyek oda- és visszafelé olvasva ugyanúgy – vagy nem ugyanúgy, de szintén értelmesen – hangzanak, már az ókori görögök, rómaiak is kigondoltak, sőt ősi keleti palindrom varázsszövegekről is tudunk. A régiek ugyanis pusztán annak a ténynek, hogy egy mondat visszafelé olvasva is értelmes, titkos erőt tulajdonítottak. Tovább »

Szívedet szító őrületben
muzsikálni látszik a színed.
Védelmemül szolgáljon szavad,
a reményed legyen, hogy élek. Tovább »

„1964-ben írtam és közöltem először könyvrecenziót – olvassuk a szerző (sorrendben a százhuszadik) kiadványa* elején. – A kritikusi tevékenység odaszervesült életemhez: népköltészeti, szépírói, rovásírás-kutatói pályám során fölfigyeltem pennaforgató kortársaim, kartársaim eredményeire, s úgynevezett minirecenziókban adtam hírt munkálkodásukról. Tovább »

Szabadabb vagyok, mint az államférfiak,
gyalog is járhatok s őrizet nélkül.
Aki a porból vétetett,
az út porával könnyen összebékül. Tovább »

Csöndesen szemerkélt az eső. Úgy tűnt, nem akar elállni. Merő szürkeség volt az egész ég.
Talán a kis manó is akkor nézett hátra, mert meglepetten kiáltott fel: – Nem hittem volna! Tehát eljöttek! – mondta, mintha a koboldhoz beszélt volna.
Amint a békakirályfi partot ért, azonnal a sás közé vetette magát, két utasával együtt. Nagyot huppantak az iszapot átszövő sás és nádgyökerek tövében. Tovább »

fanyaloghat az ember hisz jólesik
a fanyalgó magának kedveskedik
hamar talál okokat reá
és élvezettel csúszik félre a szája Tovább »

Hol volt, hol nem volt, volt egy szegény ember, és volt neki három fia.
Csendben, békességben éldegéltek egy aprócska faluban.
A szegény ember asztalos volt, nagyon szerette a csemetéit, készített is nekik három széket, s hogy meg is tudják különböztetni a lurkók, mindegyiket méretre készítette, a legnagyobbé a legnagyobb persze, a középsőé kicsit kisebb, a legkisebbé szintén kicsit kisebb. Tovább »

Gergely Tamás paródiája

Az Open Stage Aranka, szeretlek című dala a székely metál egyik gyöngyszeme, Lung László Zsolt és Kozma Attila kettős eddigi leggügyébb száma. Humoruk a paródia paródiája. Az Aranka, szeretlek Juhász Gyula Anna örök-jének az újraértelmezése. Mindkettő témája az elérhetetlen kedves iránti vágyakozás, a be nem teljesült szerelem. Tovább »

Szelíd Nap szárítja ki lassan azt,
Ki a sivatagban eltéved.
Délibábokat látsz a fényben
Élsz, még élsz, de már nem érzed.