Cselényi Béla: történetesen

mikor menesztettek
épp néztem a csuprot Tovább »

Ady Endre beszól… (43)

Nagy elkeseredést keltett Franciaország-szerte egy bolond pángermán könyv, mely a többek között Jeanne d’Arc-ról és Napóleonról is azt állítja, hogy német eredetűek voltak. Egy másik pángermán könyv azt bizonyítgatja, hogy Franciaországnak fele elgallosított német föld, s tanácsokat ad, hogy majd annak idején miként kell Franciaországot regermanizálni. Tovább »

Élő írók társasága: Máthé Zsolt – Máthé Zsolt

Az Örkény Színház projektje a Magyar Kultúra Napjára / youtube

B. Tomos Hajnal: Nő mint költemény

A szép nő olyan,
mint egy költemény,
mielőtt mozdulna ajka,
már hívogat, Tovább »

Klasszikusok kézfogása: Jókai Mór

AZ ERDŐK LEÁNYA (II.)

Még sötét van mindenütt, – a csillagok égnek, emberek alszanak, s már a Tátra legmagasabb csúcsán piroslik a hajnal fénye, mikor maga a nap még a tengerek alatt jár.
A magas csúcs hófedett alakja rózsaszinűen jelen meg a múló éjszakában, a fekete-kék csillagzatos éggel csodás ellentétben. Tovább »

Nászta Katalin: élő szót akarok

olyat mondanék neked
csendüljön bele füled
induljon meg szíved Tovább »

Fortepan.hu: Képekben a huszadik század (168)

Szarajevói bazár, 1903

Zsigmond Enikő: Volt egyszer egy Jugoszlávia (10.)

Szarajevót, az „ezer mecset városát”- ahogy 1984-ben a Panoráma túrakalauz becézte -, nem így képzeltem el. Bosznia fővárosa egy Brassó nagyságú, végeláthatatlan ipari helység volt, aminek közepén egy nagyon mesterkélt bazárnegyed próbálta felidézni a múltat, de látszott rajta, hogy csak a turistáknak felcicomázott díszlet. Tovább »

Cselényi Béla: Parányi természet

Ibolya nyílik
a nyilvános árnyékszék
körül.
           Tavasz van.

Budapest, 2018. I. 28.

Gombos Lajos: Siófok III. 2017

Még több fotó a szerző blogján: http://slowvision.blogspot.ro/

Hegedűs Zsolt: Az újragondolt szauna

Négyen voltunk a szaunában. Két vállas vikingivadék és Olof a felső padon, a legmelegebb helyen, én egy szinttel lejjebb ültem. Olof magas, szikár, szőke, őszbe forduló hajú, végtelenül korrekt, és ebből adódóan borzasztó félszeg ember. Nyugodtan mondhatnám, hogy tipikus svéd. De nem mondhatom tiszta lelkiismerettel, mert az újsvédekre való tekintettel ajánlatos mellőzni az ilyenfajta besorolást. Tovább »

„1 gondolat bánt engemet”

Évezredek óta csépelik a szatirikus írók, sőt a nagy gondolkodók és államférfiak is a bürokráciát; még ma is, itt nálunk is jórészt ebből élnek a humoristák, és ez ellen hadakoznak a szenvedélyes igazságkeresők, újságírók és irodalmárok, és lám, évezredek óta burjánzik tovább. Tovább »

Kedei Zoltán: Velük maradok

Szépségek hevernek
ó kacatok között.

Mit kezdhetnék velük? Tovább »

Bálint Zsigmond: Önarckép – cifra kirakatban

Münkchen

Gergely Tamás: Mit lát?

Behunyták a szemüket, Malackával.
„Mit látsz?”, kérdezte Vadmalac.
”Anyámat látom.” Tovább »

Klasszikusok kézfogása: Jókai Mór

AZ ERDŐK LEÁNYA (I.)

Három ifju lovag ült együtt a kastély erkélyén. Kettő közűlök közönséges alak, kikre nincs miért figyelmet forditani, a harmadik a kastély ura. Darvai Ernő szép szőke fiatal ember, ki az alatt, mig társai koczkáznak, mesélnek és kaczagnak, az erkélyen kihajolva, a távol kéklő erdőkre bámul. Tovább »

Idéntől: Magyar Széppróza Napja (február 18)

A Magyar Költészetnek már van jól bejáratott napja (április 11, József Attila születésnapja), akárcsak a Magyar Drámának (szeptember 21, Az ember tragédiája ősbemutatójának napja). Mát csak a széppróza maradt mostohán. Ezért aztán…

„A Magyar Írószövetség Választmánya – a 2017. november 13-i ülésén hozott döntése értelmében – kezdeményezte, hogy 2018. február 18-án, Jókai Mór születésnapján első ízben, majd attól kezdve minden évben ezen a napon rendezzék meg Kárpát-medence szerte a Magyar Széppróza Napját” – olvasható a http://www.magyarszepprozanapja.hu portálon. Tovább »

Vasile Dorolţi: A kapus magánya

Még több fotó a szerző blogján: http://vasiledorolti.blogspot.ro/

Bálint Tamás két verse

Irodaházak között

A kirakatban állva, mintha túsz,
akváriumban a színes halak,
remélve, hogy ma hátha szabadúsz’ Tovább »

Zsigmond Enikő: Volt egyszer egy Jugoszlávia (9)

Plocéból a további irány a Neretva völgye volt. A folyó itt torkollik az Adriába, széles deltát alkotva. És itt kezdődik a vasútvonal, meg a Szarajevóba vezető országút is.
Egyszer, nagyon régen, láttam egy fekete-fehér filmet. A címe: A Neretvai csata. Tovább »

Élő írók társasága: Háy János – Dóra Béla

Az Örkény Színház projektje a Magyar Kultúra Napjára / youtube

Borsodi L. László prózaverse

KOCCINTGATÁS UTÁN

Csalódott vagy és néma. Ebben a csendben üres poharaim kezdenek koccintgatni bennem, majd egyre duhajabbul csörömpölnek, egymásnak csattannak, szilánkokra szakadnak – engem is, téged is bevéreznek. Tovább »

B. Tomos Hajnal: Bekérező

Valaha magas
csúcsokat másztam
meg benned, Tovább »

Nyugalmas szépkort kívántak a Direktornak

A Csíki Játékszín csapata sok egészséget, nyugalmas éveket kívánt társulatalapító direktorának, Parászka Miklósnak január 26-i születésnapján, nyugalomba vonulásakor (A Játékszín Facebook oldala)


Parászka Miklósnak nyugdíjaztatása okából

Fiatal volt, alig tudtam róla valamit. De sütött belőle, ahogy emlékszem, a változtatni akarás igénye. Még zavart is kicsit. Mert bennem nem volt annyi, ezért; most már tudom. Tovább »

Petri György* két verse

Február

Február, a felengedő tetem,
a dörgő, langyos ár szinére billen.
Megrohadt jegen, édes légben
morzsák, sirályok. Tovább »

 
Verified by MonsterInsights