Ez a hajnal jutott nékünk, Nadír mélyéről érkező
kócsagszárnyú fénycsónakom? (Választ sem vár a kérdező.)
A nyár fénytetői alá érkezünk meg fedélzetén
az álomnak, harmatokban bukdácsolva intesz felém.
Vágyak galambgyöngy hajnalán e lélek-öböl mit kínál,
hová hív a láthatárra felröppenő fehér sirály?
Hajnalpír vizébe ugrik egy csíz, lány-combú fűz zenére lép,
égre rúgtat Héliosz is, s a dombokról ködöt letép.
Dalt éneklő gerincedre néma mámor árnya szakad,
ernyedő ujjal kibontom várakozó vágyaidat. Tovább »

Nem kell sietnem loholva,
cipőfűzőm, s más, ilyen fontos
gondom-bajom mind megoldva…

Ágyszélen ülök, mint az a bogár,
aki ma mélyen meghatott,
mozdulatlanságba menekül,
ha észrevesz egy gyanús mozdulatot. Tovább »

A Csíki Székely Múzeum a Régi Zene Fesztivál egyik helyszíne, ahol ezután havonta az intézmény gyűjteményéből kiállítják a hónap műtárgyát. Nem véletlenül ez most egy néhány centiméteres középkori hangszer, a doromb. Késő-középkori csíki ásatások nyomán hozták felszínre a régészek, jelenkori változatait minden bizonnyal meglátjuk majd valamelyik régi zene együttesben.

Forrás: a szerző FB-oldala

A nyelvemet
harapdálva a szavak
megfulladnak bennem

Olyannak kell lennie a versnek,
mint a palettán kergetőző spaklinak, ecsetnek,
vásznon a térdeplő, guggoló, viháncoló színeknek,
árnyékoknak és fényeknek,
a kimondatlanul feltett kérdéseknek
és a válaszoknak, melyeket
a szabad értelem kiállító termeiben
falra akasztanak.

2022. június 15.

Olvasom, hogy számtalan hely van világrészünkben, ahol a falusiak az erdőn keresztben vitt létra meséjével csúfolják a szomszéd falut. A képtelennek tűnő vád – amely a szomszéd falu ős butaságát van hivatva kifejezni – még ma is haragot ébreszt, bosszúra sarkall. Így modern verekedések keletkeznek, súlyos testi sértéssel, sőt néha gyilkossággal. Mint tudjuk, az oktalan falusiaknak egy létrát kellett a mese szerint átvinniük az erdőn. De nem volt annyi eszük, hogy hosszában és élire tartsák. Ezért baltát is vittek magukkal és létrájuk cipelése közben kivágták az útjukba eső fákat. Tovább »

Füstöt és égő hús szagát
hozta a szél –
semmi-tél után
enyves tavaszba léptünk,
mint álcázott mocsárba.
Tudtuk, hogy valami jön,
hallottuk lopakodása neszét,
de nem hittük,
hogy mint őrültek átka,
ismét felébred, orvul
visszatér belénk a fenevad
s egymás verőerébe harapunk.

BÚCSÚ BARÁTOMTÓL

Hát akkor…Isten veled! Hiányozni fogsz. Lelkünk asztalánál üres marad a helyed. Jaj, ismét elveszítettünk egy barátot, testvért !
Persze, tudom, nem utoljára találkozunk. Ti is jösztök majd haza, mi is benézünk hozzátok, ha arra járunk. De az már más lesz. Valameddig még elmeséljük egymásnak az élményeiket, a velünk megesett történelmet. De a más gondok, gondolatok mind meszszebb visznek egymástól, mint Székelykocsárdon a sínpárok: egyik jobbra, másik balra. S végül már csak üres közhelyeket mondunk egymásnak, míg egyre halkuló nosztalgiával elelemlegetjük a közös teázások jó izét, amikor — mi tagadás — a munkától ellopott időben meghánytuk-vetettük sorsunk nagy és kis fájdalmait örömeit, s tartottuk egymásban a lelket. Tovább »

Néhány nap múlva kezdetét veszi a Csíkszeredai Régizene Fesztivál és hagyományos kísérőrendezvénye, a Régizenei Nyári Egyetem, így városunk több mint egy hétre újra a muzsikálás és a régizene-oktatás központjává válik. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ menedzsere; Filip Ignác, a fesztivál művészeti vezetője; Sógor Enikő, Csíkszereda kultúráért felelős alpolgármestere és Borboly Csaba megyei tanácselnök július 6-án, szerdán sajtótájékoztatón ismertette a fesztivál idei tematikáját, programjait és egyéb vonatkozásait.

Fotók: Szigeti Vajk István

Tovább »

mikor elnéztünk kelet felé
vonat robogott odalent
nyugat felől
a nap már elpihent Tovább »

bár egyedül vagyok
nem vagyok magányos
magamban hordozom
az erősségeimet

Ott tartunk pilótahiány ügyében, hogy mivel én régebben naponta kétszer repülőgépes fotókkal jeleztem, mikor kezdek és mikor szállnék ki a FB-ról (abbahagytam, mert rájöttem, hogy senki nem fogadja el), most, mint külpolos az orosz-ukrán háború kapcsán elég sok orosz kormánysajtót kell olvassak, és emiatt naponta három állásajánlatot kapok orosz cégektől meg az Air Astanától, hogy legyek náluk pilóta. Az egyikre vissza is írtam, mert már e-mailben is keresgéltek, hogy ne bolondozzunk, 54 éves vagyok, mellig érő ősz szakállam van, ezen kívül hét hónapra születtem, agyvérzéssel, szóval a vonósnégyesben én vagyok a tremoló. Nem nagy öröm, de ettől még 120 évig élhet az ember, csak nem okos repülőgépet vezetni. Tovább »

FÜLÖP GÉZA: SZABADSÁGTÜNDÉR SZÍNEVÁLTOZÁSAI

Hát bizony nem így képzeltük el a Szabadságot. Nem gondoltuk, hogy ennyi bánatot, keserűséget hoz ránk, hogy ennyi alantas emberi indulatot hoz fel a lelkekből. Bizony, a még csak napokat, hónapokat számláló legeslegújabbkori történelmünk lapjait csúnya foltok szennyezik. A hit- és reményvesztésnek ezekben a napjaiban olyan embertársammal is találkoztam, aki végső elkeseredésében — uram bocsá’ — azt mondta, ennél a régi rendszer is jobb volt. Tovább »

Mondád, Uram, hogy ELVÉGEZTETETT –
és ez vala egyetlen tévedésed,
Te betöltötted küldetésedet
s mennybe mentél, ránk hagyva az egészet.

A megváltás nem egyszeri kudarc,
de folyamatos megfeszíttetés, mely
– ha tömegesen csődöt mond a harc –
elaprózott ellenpéldákkal érvel. Tovább »

lángokban égek
köröttem
víztömeg
és állandóan kísért
a félelem
mi lesz ha kioltja
tüzem

2022. július 2-án, szombaton, az Ezer Székely Leány Napján tartott megnyitó beszédében Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere megemlékezett a találkozók 1991-es újrakezdéséről, megemlítve László Pál akkori polgármestert és csapatát. Akkor, az elöljáró után, a csapatból én beszéltem, és harminc év távlatából, teljesen más körülmények között, érdemes visszatekinteni, hogy mit is mondtam a csíksomlyói templom udvarán felállított, nyírfaágakkal díszített egyszerű színpadról:

“Tisztelt egybegyűltek! Kedves ezer, kétezer vagy ki tudja hányezer székely lány és fiú az egész Székelyföldről!
Rám hárul az a megtisztelő kötelesség, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség csíki szervezetének a nevében szeretettel köszöntsek mindenkit, aki eljött ősi zarándokhelyünkre, ahol minden kő, minden fa és talán minden fűszál a történelmünkről beszél.
És ebben a történelemben ott van az a hatvan esztendővel ezelőtti nap, 1931. július 7-e, amikor nemes kezdeményezés eredményeként 1600 székely lány gyűlt össze ugyanitt, hogy hitet tegyen őseinek vallása, szokásai, viselete mellett. Hogy elkötelezze magát: Csíksomlyó lelke-lángja nem alszik ki, és átsüvölthetnek bármilyen kegyetlen szelek, e láng lobogását átmenti utódainak, átmenti a jövőnek. Tovább »

Mert sokat vártam, és keveset kaptam.
Magamtól is.
Mert nem sokra tartom azt a Noét, aki harsányan felfedi meztelenségét, aztán haragudni kezd arra, aki odanézett.
Mert vannak bennem szomjúságok, amelyeket nagy szárazságok követnek.
Mert nagy a szám, de félek. Tovább »

Vannak a tájak s
vannak az emberek,
vannak a nyelvek és
vannak a beszédek;
istenem, mind be szépek.
S ahogy alakulnak a szavak,
a félmondatok, a mondatok,
s megtestesül a szöveg,
amit az ember költöget
s elmond, mint egy tündérmesét,
egy verses kadenciát,
vagy elmormol, mint egy
bús imát.

Röppen a kékbegyű hajnal.
Fényszúnyogok jelre várnak.
Rovással, zárt ívű rajzzal
őrzik a bükkök a várat.
Lármatűz? Talpalatnyi.
Remény… Gyermekharagnyi.
S itt ül a lócán a múlt is.
Borvízben mossa az arcát. Tovább »

Nem tudsz teljesen kimosakodni.
Egy kicsi sár mindig marad rajtad.
Az visz a sírba.

(nk)
2022-06-28

Forrás: szerző FB-oldala

Amikor halottat rajzolsz a koporsóba
rajzold meg először a fejét
aztán a két lábfejét.
A kezdő- és végpontokat.
A halott így nem lesz aránytalan,
a test pedig eldolgozható. Tovább »

SZÉK ÉS FENÉK

Azt már állítólagos lovasnomád őseink is tudták, hogy egy fenékkel csak egy lovat lehet megülni. Egy műlovarnő esetleg kettőt is, de azokat is csak „megállja“, „hófehér piciny balettcipős“ lábával egyensúlyoz hátukon, miközben azok körbevágtatják a cirkuszi porondot.
A politika porondján székek száguldoznak már hónapok óta, és üres ugyan már nincs köztük, egy ideje mégis mindegyre felbukkan egy-egy újabb, amelyet még nem melegít fenék. De van is forgalom körülöttük, tülekednek a fenekek, lendülnek a bodicsekek, kié legyen a szék. Érdekes módon nemcsak a széktelen fenekek próbálnak ügyesen lehepppenni a szabad ülőalkalmatosságokra, de főleg a már ülők. Hja kérem, akinek nagyon nagy a feneke, annak nem elég egy szék. Tovább »