‘Dokumentum’

 

Vidéki pikantériák (6)

2011. június 1.

Mindenki arra vadászik, de senki se dicsekszik vele Dr. Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a világon (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009) c. néprajzi monográfiája továbbra is gazdag tárháza a csikszentdomokosi nemi viselkedésnek, ahogyan azt őszintén megnyilatkozó alanyai megvallották a szerzőnek. Olyan kényes kérdéseket is megválaszoltak, mint azt, hogy mi a szerepe, fontossága és jelentősége […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vidéki pikantériák (5)

2011. május 31.

Menyen így egy darabig a szeretőzés… Hogyan sikerül magukat megőrizni a domokosi lányoknak tisztának a házasságig? – olyan kérdés ez, amiről szintén nem hallgat Dr. Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a világon (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009) c. néprajzi monográfiája. Úgy mutatja be ezt a kényes kérdést, mint amire sokszor nincsen eszményi megoldás. Egy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vidéki pikantériák (4.)

2011. május 29.

Legénykalandok Dr. Balázs Lajos eltérő véleményeket gyűjtött s használt fel a csíkszentdomokosi nemiséget boncolgató könyvében (Amikor az ember nincs es ezen a világon. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009) arról, hogy a legénytársaságok mennyiben s miként adják egymásnak tudtára intim kalandjaikat, illetve hogy ez mennyiben járul hozzá egy-egy fiatal – legény vagy lány – későbbi erkölcsi megítéléséhez, sorsának […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vidéki pikantériák (3.)

2011. május 26.

Fiúk iskolája A fiúk kevésbé „veszélyeztetettek” a szexuális kalandokban – derül ki a Csíkszentdomokos nemiségét kutató néprajzi könyvből, dr. Balázs Lajos munkájából (Amikor az ember nincs es ezen a világon. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009), már ami az első nemi felvilágosítást illeti. A szerző névtelen interjúalanyai szinte kivétel nélkül állítják: a fiúk egymás közt „beszélik el”, hogy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vidéki pikantériák (2)

2011. május 23.

„Most ezeket a szavakat hallom” Az első részben emlitett könyv szerzője szerette volna megtudni, hogy a csíkszentdomokosi szülők mennyiben segítik felvilágosítani gyermekeiket a nemiség tárgyában. A válaszok legtöbbször nemlegesek: „Erről mi nem beszélünk!” Egy középkorú nő így mesélte neki: „Ha ilyten téma került a felnőttek között, akkor az volt a kijelentés, hogy gerenda van a […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Vidéki pikantériák (1)

2011. május 22.

Könyv Csíkszentdomokos nemiségéről Ez a gazdag hagyományú felcsíki nagyközség mindenek előtt arról híres, hogy ő adta az erdélyi magyarságnak-székelységnek Márton Áron püspököt. A püspök emberi-erkölcsi nagysága sem homályosítja el a falu azon értékeit, amiért érdemes megjegyezni, hogy merre is található a térképen. Ez a falu nevelte fel az 1939-ben Bukarestben napvilágot látott Balázs Lajos néprajzi […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (13)

2011. május 8.

(„Beteg az én kicsi Szőkém…”) Olyan ez a vég, a befejező rész, mint egy váratlan pofon. Az eltelt esztendő komolyan megedzette Angélát. A szövegei után ítélve, legalább 3-4 évet bölcsült és láthatóan teljesen beleesett a nagy Ő-be. De ne legyünk emiatt szarkasztikusak: most, hogy azóta eltelt száz esztendő, és bizonyosan tudjuk, hogy csak a halál […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (12)

2011. május 7.

(Szép börtönünk) A napló 53. oldalán váratlanul nem az eseményekre vonatkozó bejegyzés ötlik a szemembe, hanem három strófányi, dalszövegre emlékeztető versezet. „Elmégy innen te szép ifjú Elmégy innen messzi tájra És soha se gondolsz többet Egy búsuló kis leányra. —— Aki Reád gondol mindég Aki el nem feled soha Aki érted meg fog halni Mert […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (11)

2011. május 5.

(A nyár lazaságai után) A naplóban szeptember 24-éig hiányzik bármilyen bejegyzés. Pontosabban, szeptember 6-án Angéla beír egy fél mondatot, de a vesszőnél abbahagyja. „Délben, pont 12 óra,…” És most már sosem fogjuk megtudni, mi történt azon a napon, hogy az utolsó iskolai évébe lépő Angéla az időpontot is fontosnak tartotta lejegyezni. A nyár lazaságai után […]

Tovább | 3 hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (10)

2011. május 3.

(Mekkora a vásárhelyi temető?) Szinte nincs is mit kommentálni Angéla koranyári feljegyzésein. A nagy Ő-höz fűződő kapcsolata egyenes sínen halad, az egyetlen zavaró tényező, hogy szerelmének távolra kell utaznia. Az továbbra sem derül ki, hogy miben áll az, ami elszólítja Angéla mellől, de a szűkszavú bejegyzésekből megsejthetjük, hogy karrierjének építése folyik, ezt pedig nem lehet […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (9)

2011. május 2.

(„Drága gyöngyöm…”) Az idill pár napig tart – az ünnepnapokkal tova is száll -, de ez a pár nap a napló szerint eseményekkel, érzelmekkel és gondolatokkal teljes. Angéla rejtezkedő, lakonikus magába fordulásán átüt az egyre józanabb önelemzés ereje. A nagy Ő-t csak az ő benyomásain, meglátásain keresztül érzékeljük. Tudjuk, hogy komoly szándékai vannak, de Angéla […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (8)

2011. május 1.

(Egy farkas alkotmány) A tavasz láthatóan felszabadítja Angéla kedélyét. Napi bejegyzései kurták, már-már tőmondatosak, egy-egy állítással leszögezi a tényállást s már ugorhatunk is a következő napra. A hétköznapok apró örömei közé azonban betör a halálfélelem… „Máj. 2-án. Gyak-ban voltam, nagyon kedves volt J. néni. Máj. 3-án. Jolán nénivel az első óránk. Nagyon-nagyon aranyos volt. Gyönyörű […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (7)

2011. április 30.

( Placet) A kellemes szünidei időtöltés után Angéla vissza kell hogy szokjék az intézeti szürke napokba. Ezért nem csodálkozom, hogy április 9-éig az egyetlen említésre méltó esemény, hogy egyik nap gyakorlaton voltak. Kilencedikén viszont váratlanul színházlátogatás lehetősége adódik. „A Himfy dalai-t adták. Pataky is jól játszott. Mikor jöttünk haza, rettenetes eső szakadt a nyakunkba. – […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (6)

2011. április 29.

(Kíséret Apahidáig) A hosszú „böjtölés” után mozgalmasabb napok köszöntenek Angélára. De így is van ez rendjén, elvégre a tavasz közeleg s küszöbön a várvavárt vakáció is. Továbbra is fő attrakció a napi séta, de egy alkalommal sor kerül egy irodalmi délelőttre is. „Márc. 13-án d. e. voltunk egy irodalmi matinén Szabolcska M., Pekár Gyula, Jakab […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (5)

2011. április 27.

(Szeretném, ha szeretnének) Nem hinném, hogy naplójának vezetése idején Angéla tudott volna érdemben Ady Endréről. És az sem valószínű, hogy a költő szavait használta volna arra az állapotra, melyben saját maga leledzett a tanítóképző falai között. Ahogy haladok előre a napló szövegében, úgy feslik mind jobban fel az a szeretetlenség, amelyben a fiatal lány él. […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (4)

2011. április 26.

(Séták a napló mentén) Amíg egy kissé megbarátkozunk Angéla személyiségével és írásmódjával, s hogy ne essünk további hasonló tévedésbe, mint az a „20 kiló” esetében történt, induljunk el a naplóba beírtak fonala mentén. Még akkor is, ha úgy találjuk első látásra, hogy az Angélával történtek közhelyszerűek, érdektelenek, megtalálhatók minden leányregényben, amelyben a cselekmény egy leánynevelő […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (3)

2011. április 24.

(Igazgatói szűnnap) Az alaphelyzet tehát: 1910. február 2-án (délután? talán este?), történetesen egy iskolai szűnnapon a 24 éves tanítóképzős leányzó, nevezett Angéla üldögél a szállásán, nem tudni, vannak-e körülötte más személyek, vagy egyedül mereng a sorson, hogy talán mégis létezik valaki e földkerekségen, aki őt szereti. „A tegnap kaptuk ki a bizonyítványt, az enyémmel meg […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Szerelem, anno 1910 (2.)

2011. április 23.

(Keresztelő, képzelgések) Tegnapom azzal telt el, hogy erősen tanakodtam magamban: miként tovább? Mert ha diszkréciómat szeretném mindvégig érvényesíteni – márpedig ezt kell tennem -, akkor illik már az elején nevet adnom írásom hősnőjének, aki egyben a már említett napló szerzője. Egy irodalmi keresztapának könnyű a dolga: végignéz a rendelkezésére álló nevek garmadáján és a nagy […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Szerelem, anno 1910

2011. április 21.

(Invokáció) Megint új kalandba ugrasztott bele Elekes Feri barátom. Nem elég, hogy elkövettette velem az azóta csöndes, szép sikert aratott Krajczáros napló-t (amelyről azt se tudtam, mihez kezdek, mielőtt nekifogtam volna), most újabb „titkos” füzetet juttatott el hozzám, egy neves, azóta az örök plain air-mezőkön festegető művésznőnk leánykori naplóját. Hogy miként tett szert rá, nem […]

Tovább | 1 hozzászólás »

Hogy el ne felejtsük, mert ilyen is volt…

2010. november 30.

A kolozsvári Mátyás-szobor leleplezése Kolozsvárról jelentik, hogy Széll Kálmán miniszterelnök értesítette Béldi Ákos gróf főispánt, a Mátyás-szobor leleplező-ünnepének rendezőbizottsági elnökét, hogy Ő Felsége a király legnagyobb sajnálatára akadályozva lévén az október 12-ikére kitűzött ünnepen való megjelenésben, személye képviseletével József főherczeget bizta meg. Az ünnepen részt vesz József Ágost főherczeg és neje, Auguszta főherczegasszony is. Az […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kibédi Varga Sándor: Viszálykor (befejező rész)

2010. november 4.

(Tudósítás 2004. december 5-ről) 3. Csalódás-áradat December 6. hétfő A határon túliak kedvezményes honosítását a szavazók 51,55 százaléka, 1,49 millió polgár támogatta, viszont az érvényességhez kétmillió kellett volna. A másik kérdésére, a kórház-privatizáció megtiltására több mint 65 százalék válaszolt igennel, de ebben a kérdésben sem volt érvényes a referendum. Markó Béla az eredményt a nemzetpolitikai […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kibédi Varga Sándor: Viszálykor

2010. október 29.

(Tudósítás 2004. december 5-ről) 2. Kormányhirdetés „Jelenleg 2,5-3 millió magyar él határainkon túl, s közülük közel 800 ezer rendelkezik a kedvezménytörvény alapján magyar igazolvánnyal és hozzátartozói igazolvánnyal. A népszavazás eredményeként az említett igazolványokkal rendelkezők kaphatnának azonnal magyar állampolgárságot, de biztosítani kellene valamennyi magyar nemzetiségű határon túl élő állampolgárrá válásának lehetőségét is. Az új honfitársak közül […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Kibédi Varga Sándor: Viszálykor

2010. október 28.

(Tudósítás 2004. december 5-ről) 1. A magyar migrációs politika a kommunista rendszer felbomlásakor és az 1990-ben kiteljesedő rendszerváltás elején valóban humánus volt; átengedték az országban rekedt kelet-német turistákat Ausztriába, és beengedték a romániai menekültek tízezreit. Ez utóbbiak – többnyire formális befogadóval – letelepedési engedélyhez, majd, különösebb akadály nélkül, magyar állampolgársághoz jutottak. Később, a kilencvenes évek […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Mario Vargas Llosa műhelyében (7)

2010. október 15.

Brecht… meg volt győződve róla, hogy csak akkor érhetik el a céljukat az elbeszélő és oktató színművek, amilyeneket írni akart, ha egy ehhez okvetlenül szükséges előadás-technikát – játékmódot, színészi mozgást és beszédet, sőt egy egész díszletvilágot – fejlesztenek ki, amely „illúziót” rombol, emlékezteti rá a nézőt, hogy nem élet az, amit a színpadon lát, csak […]

Tovább | Nincs hozzászólás »

Mario Vargas Llosa műhelyében (6)

2010. október 13.

Mit jelent az, hogy hiteles író valaki? Tény, hogy eleve csalás minden kitalált történet – olyan valóság, ami nincs, de azért úgy tesz, mintha volna -, és hogy minden regény hazugság, csak igazságnak mutatja magát, olyan művészi alkotás, amelynek csakis attól függ az elhitető ereje, hogy milyen hatásosan alkalmazza a regényíró a színpadi vagy cirkuszi […]

Tovább | 2 hozzászólás »

 
Verified by MonsterInsights