Mind jobban gyötör a fáradtság. Szeretnék munkahelyet cserélni, hátat fordítani a csupa-füst műhelynek. Odakinti hőmérsékleten dolgozunk, mert nem indították be a fűtést. Hallottam, hogy olyan esztergát vásároltak, amelyre hőszabályozót szereltek, s kikapcsolja a gépet, valahányszor a hőmérséklet egy küszöb alá süllyed.

Nem én találom ki a világot, csupán hozzáadok valamit. Vagy talán csak személyes módon szemlélem, ami többnyire ráhibázás, mint ismeret. A legtöbb ember csak mímeli a tudást. Amit nem szabad összetéveszteni a tanulás során elsajátított ismeretek összegével, mert valójában csak egyéni – legtöbbször drámai – tapasztalat. A közvetett tudás nélkülöz minden izgalmat, hiányzik belőle a […]

Minden egyes sor, minden egyes vers a belső rend bizonyítéka kell hogy legyen. Kíméletlenül, makacsul fegyelmezem magam. Nem a nyereség miatt, hanem hogy olyan egyensúlyt teremtsek, ami bármikor segít talpon maradnom.

Álmomban apám újra köztünk volt. Csak mézet ehet — mondta az orvos. Apám szeretett volna mást is fogyasztani. — Lehetséges — mondta az orvos –, de az sokkal többe kerül. Budapest, 2015. VII. 11.

Korog a nép gyomra. A mészárszékek régóta bezártak. Mintha a levegő is megritkult volna. Mind fájdalmasabb a lélegzetvétel. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Egy kar repül, a szatyor fülét fogja. A szatyorban vineta, együtt repül szatyor meg a bomba által leszakított kéz. A szatyor fülét szorítja, meddig?

Főnök Feltette sok dioptriás szemüvegét és nyomkodni kezdte az okostelefon gombjait. Aztán: „Mit? Maga még be sem ért az irodába? Nos, jóra bíztam a vállalat sorsát. Nézze, ha az osztrák partnerrel is elbaltázza a szerződést, magánal lőttek. Mehet Verespatakra bányászni…

A királyoknak mindig igazuk van, kinek-kinek a maga királyságában. Az igazság különbözik egyik királyságtól a másikig. A legerősebb érvényesíti az igazságát, minekutána két királyság eggyé válik.

Más tanulság Futottam inam szakadtából, egy, két… négy kört. Senki sem lihegett mögöttem, senki sem előzött meg, de még csak nem is versenyzett velem. Mégis, néhányan előttem értek célba. A nyúlról meg a két sünről szóló mese – mely históriámnak szakasztott mása – arra okítja az olvasót: többet ésszel, mint erővel .De nem így áll […]

Milyen porból? Porból lettünk. De azóta rájöhettünk, hogy nem volt egyforma a nyersanyag. Volt akit szikla, másokat agyag, hamu vagy éppen üveg porából gyúrt a legnagyobb mester. Olyan halandót is ismertem, akit porhóból tákolt: az első tartósabb napsütésben elolvadt.

Vannak helyek és idők, amikor szerencsésebb farkasnak lenni, máskor meg nem jó embernek lenni. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Felbukkan valaki és azt állítja az általad élt valóságról, hogy nem létezik. Te éppen a bika szarvát szorongatod, ő meg arról győzne meg, hogy az tehén. És arra kényszerít, hogy egyetérts vele. Hogy azt állítsd a bikáról, amelynek szarva a kezedben van, hogy egy tehenet zaboláztál meg. Forrás: Arta de a evita necazul / A […]

Számos, komoly kérdésekre hivatott embert látva, eszembe jut, hogyan vallotta be Bolyai Farkas vonzódását a viták, a fecsegés, a szövegelés, pletykálkodás iránt. „Átfecsegtem az életem” (írtra Brassai Sámuelnek egy levelében). Keserű vallomás ez arról, hogy kudarcot vallottunk.

Létezik szkopolamin, létezik hazugságvizsgáló készülék, amely jelzi az alig észrevehető indulatot, ami akkor keletkezik, ha valaki hazugságot mond. Akkor viszont miért kínoznak meg embereket (talán a hóhér élvezete, a hatalomgyakorlás elégtétele, a szenvedést okozó erő érve miatt talán?), miért ítélnek el ártatlanokat?

A jóvátétel törvénye a frusztráció kifejeződése. Sosem nyújt többet, mint amennyi a veszteséged. Még ha ez nincs is így, ezzel az érzéssel maradsz. Megfosztott vagy, ahelyett hogy ajándékoznál, rádkényszerítik ahelyett, hogy választhatnál. Az eredeti helyett adott másolat, pótlék a valódi helyett. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai […]

Nagyobb méretű vásznat (150×100 cm.) helyezek az állványra. A megfestendő téma közelemben motoszkál, bebocsátást kér. Kopogtat. Mielőtt hozzá kezdenék a festéshez, pár percre a füstös kocsmába ruccanok. A maga rendje- módján. Csábításnak vagyok kitéve. Vergődöm a füstös levegőben, és harcba keveredem a füst illatával. A türelmem futamokat játszik. A játék eredménye: mindig én veszítek. Mintha […]

Az együttérzést nem szokás megindokolni. Vagy ha mégis, akkor az tőlünk, az ésszerűségtől vagy az akarattól teljesen független. Önmagában is erősebb a gyűlöletnél, az irigységnél, a közönynél. És nincs se magyarázata, oka, csak tartalma: érzékek, érzelmek, lélek, mágia, éthosz. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. […]

Az ész-szerűség úgy siklik az érzések táblaüvegén, mint a kicsorbult gyémántvágó. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89]

Megrajzolhatnám az élet színes forgatagát, megfesthetném a földi kép tükörmását, kibeszélhetném a belém rekedt szót, újra álmodhatnám a régi találkozásokat és újra írhatnám ars poeticámat, mind hiába, kikezdett az idő, tétovázik a költészet. Fut az élet, nincs megállás.

Nem lázadhatsz térden állva. A lázadásnak azt az érzést kell benned ébresztenie, hogy a valóságosnál magasabb vagy, s olyan erő feszít, amely mindent megéget. Az elfojtott izzás, a visszafogott lázadás csak képzelgések. Kivárási taktikák. A lázadást nem halogatják és nem egyeztetik. Hagyják megtörténni. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, […]

Feltűnt nekem, hogy Rafi Lajosról általában a poharas képet közlik. Ügy áll az ott, üresen ugyan, de biztosan, mintha valamiféle tartozéka lenne a költőnek. Ül, ugye, Rafi a söntésben, előtte papír és ceruza, mert verset költ, és kéznél nem egy kávéscsésze, hanem egy pálinkáspohár. Akik ismerték, tudták, hogy nem idegen tőle a színtelen ajzószer, a […]

A tusoló mellé állt – mellé, azaz a vízsugár őt magát nem érte. Átnézett rajta. Látta a fürdőszoba másik felét. Azon, hogy milyen vastag legyen a sugár, s hogy mennyire meleg a víz, nem állított. Átnézett a vízsugáron, és azt mondta: -Esik.

Nem mondhatod azt: egy boldog sirály. Aki nem hisz, annak van valamilyen gondja. S talán éppen a repülés. Bármennyit is röpdösnél lélekben, sosem hasonlítasz majd egy viharmadárhoz. Legtöbb, hogy annak képzeled magad. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította: Cseke Gábor]

Sose nevess, ha az ellenséged sír. Várd ki türelmesen a sorodat. Az illető nap előbb-utóbb beköszönt. Forrás: Arta de a evita necazul / A bajkerülés művészete. Ed. Ardealul, 2014. [Lírai napló. 1980-89. Fordította Cseke Gábor]

Vajon, ha a keresztény hittérítők azt mondták volna: „Nem a katolicizálás, hanem a civilizálás a cél”, nagyobb sikerrel járnak? Vagy kevesebb harcos követte volna őket, hogy a fegyver és a vér érvelésével térítsenek? Ne feledjük, hogy a történelemben, akik a szelídségről prédikálnak, egymást sem szerették jobban, nem voltak engedékenyek, megbocsátóbbak velük, egy-kettő kardot rántottak, sietősen […]