Farkas György József: (Boldog) Gizella – Scheyern, München
2017. április 23.
Szent István felesége, az első magyar királyné 984 körül született Passauban. Gizella bajor hercegnő kezét Géza fejedelem 995-ben kérte meg fia számára. Az ifjú nej a frigy után követte férjét új hazájába. Gizella kíséretében német lovagok is érkeztek Magyarországra. Az ifjú hercegkisasszony a későbbi császár, II. Henrik testvére volt.
Székedi Ferenc: Az ígéret földje
2017. április 22.
Az elmúlt években olyan gyakran esett szó a bözödújfalusi tóról, a romániai rendszerváltás után kiköltöztetett majd elárasztott Maros megyei faluról, a sokáig látszó, majd a vízbe roskadó templomtoronyról, a környéken létesített emlékhelyekről, hogy azt hiszem, mindenki felkapta a fejét, amikor azt hallotta: napról-napra, hétről-hétre szép lassan leengedik ennek a mesterséges tónak a vizét. No nem […]
Farkas József György. A magyar korona adományozója – Saint-Simon
2017. április 20.
A dél-franciaországi Aurillac mellett található Saint-Simon településen állítottak emlékművet a történelem első francia pápájának, aki ott született, s aki a magyaroknak elküldte a koronát. Gerbert d’Aurillac, ismertebb nevén II. Szilveszter (945?-1003) római pápa egyben a korszak egyik legműveltebb polihisztora volt. Az araboktól szerzett ismeretei révén az európai tudást is gyarapította. Nevéhez fűződik például az iszlám világban […]
Nászta Katalin: Húsvétra
2017. április 15.
Jó ideje csak írok az írásról, a költészetről, de nem művelem. Magamon kívülre költöztem. Mélyre került bennem az az énem, aki a lényeges dolgokra figyelt. A lényeg a szeretet. Tárgya az ember. Forrása az Isten. Tárgya az Isten. Forrása az ember.
Antikvár: A hiba (A. Szamarakisz)
2017. április 13.
Valaki leül egy kávéházban. Elővesz egy papírdarabot és rajzol rá két kört: egy nagyobbat és egy kisebbet. Közepükön egy-egy ponttal. Közben jövő-menő vendégek kétszer is rálépnek kinyújtott lábára. A tyúkszemére. Az egyik tyúkszemtaposót odakint a titkosrendőrök lelövik. Gyanús. De gyanús a botlás is. És gyanús a rajz is: egyáltalán, mit ábrázolhat? Támaszpontot? Rakétasilót? bevetési hely […]
Farkas József György: I. (Szent) István – Vatikánváros, Aachen, Bamberg, Prága
2017. április 10.
Ezredéve küldte a koronát a magyarok királyának II. Szilveszter pápa. Géza fejedelem Vajk néven született fiát 1001-ben ezzel koronázták meg szülővárosában, Esztergomban, vele kezdődött az Árpád-házi királyi dinasztia története. Az 1038-ig uralkodó I. Istvánt – 1031-ben meghalt fiával, Imre herceggel együtt – 1083-ban avatta szentté VII. Gergely pápa. A történelmi események emlékét a Szent Péter-székesegyház altemplomában […]
Farkas József György: Lehel kürtje – Jazd (Irán)
2017. április 9.
Jászberény iráni testvérvárosában, Jazdban 2012 októberében felavatták a jászsági település által adományozott emlékművet: a Lehel kürtjét, illetve Jászberény város címerét ábrázoló térplasztikát. Jászberény és Jazd kapcsolatát a jászok 1995-i világtalálkozója alapozta meg, ahol Teherán akkori budapesti nagykövete indítványozta ezt a fajta együttműködést.
Farkas József György: Sziklay Jenő – Piotrków Trybunalski
2017. április 6.
Sziklay Jenőnek (1892–1925) az ejtőernyőzés magyar úttörőjének tiszteletére emléktáblát avattak a lódzi vajdaság második legnagyobb városának repülőterén, az idei magyar–lengyel barátságnapi ünnepségek alkalmából. Az eseményen részt vett a két ország államfője is.
Távozott a marosvásárhelyi Aranyszalagtár napszámosa
2017. április 5.
Jászberényi Emese halálára (1940-2017) Alacsony, kemény asszonyka volt: született rádiós, bár volt idő, amikor ő úgy remélte, színpad lesz a végzete. Hát nem éppen úgy lett. Viszont a kultúra mindvégig megmaradt élete értelmének… A kolozsvári egyetem bölcsészkarán végzett 1962-ben s nyugalomba vonulása után is még sokáig rendszeresen bejátszották a marosvásárhelyi rádió Aranyszalagtárában őrzött, megismételhetetlen riportjait, […]
Farkas József György: Kalandozó magyarok – Aquileia, Merseburg/Bad Dürrenberg
2017. április 5.
A honfoglalás utáni kalandozások, a magyarok zsákmányszerző lovasportyái a X. század első felében, évtizedeken át rettegésben tartották Európa népeit. „A magyarok nyilaitól ments meg minket, Uram!” – fohászkodtak a kilencszázas évek első felében az aggódó nyugat-európaiak.
Akrif apó visszatér: Alice megmondta…
2017. április 5.
„A Király, aki egy darabig szorgalmasan írogatott a jegyzőkönyvébe, fölkiáltott: – Csönd! – Aztán olvasni kezdte a jegyzőkönyvéből: – Negyvenkettedik paragrafus. Mindenki, aki egy kilométernél hosszabb, köteles távozni a tárgyalóteremből. Valamennyien Alice-re pillantottak. – Én nem vagyok hosszabb egy kilométernél – mondta Alice.
Zsehránszky István: Miért lett muszlim?
2017. április 4.
Miért válik egy európai fehér ember muszlimmá? Ez a kérdés Horthy Miklós unokája kapcsán merült fel bennem. Horthy István Sharifnak hívják – kb. 76 éves. Mesterségét tekintve mérnök. Naponta ötször imádkozik szőnyegen Allahhoz, Mekka felé fordulva. Hogyan jutott ide?
Székedi Ferenc: Parázs a hamu alatt
2017. március 28.
Az elmúlt napokban, az egyik alcsíki nagyközségben, egy fiatalember felült a saját traktorára, és szándékosan összedöntött egy cigány házat, amelyben két kisgyermekével bent üldögélt az édesanya is. Szerencsére a lelki megrázkodtatáson kívül testi sérülés nem történt. Az esetnek természetesen meg voltak a maga vitás-veszekedős- sértegetős előzményei, de az önbiráskodást nyilvánvalóan nem igazolhatja senki és semmi.
Farkas József György: Kossuth Emília – New York/Brooklyn
2017. március 28.
…Az 1848/49-i forradalom és szabadságharc után nemcsak Kossuth Lajos választotta az emigrációt, de a bécsi udvar a családtagjait is elűzte az országból. Formailag özvegy Kossuth Lászlóné, a kormányzó édesanyja kérelmezte Ferenc Józsefnél a család kivándorlását az Amerikai Egyesült Államokba. A bécsi kormány javaslatára a császár 1852. április 9-én hozzájárult a kérelem teljesítéséhez.
Hogy került Csipike atyja a Napsugárhoz
2017. március 23.
Fodor Sándor jeles erdélyi prózaírónak – akár csak Kányádi Sándornak vagy Bajor Andornak – hosszú időn át volt kenyérkereső helye a kolozsvári Napsugár szerkesztősége. Ő, aki a messze földön híres Csipike történetét kitalálta és megírta, majd legelőször a Napsugárban közreadta, a múlt század hatvanas éveinek végén így emlékezett vissza a hatvan évvel ezelőtti kezdetekre: – Mikor […]
Demény Péter: Egy másik ég
2017. március 22.
Kuti Klára, a tatai Német Nemzetiségi Múzeum munkatársa kérdezte tőlem: Múzeumba való-e a kisebbségi lét/kultúra. Én pedig ezt válaszoltam: Ha lenne egy kisebbségi múzeum Erdélyben a magyarok számára (ne tessen felháborodni, van elég, csak egyiket sem úgy hívják), én élő dolgokat zsúfolnék össze benne.
Székedi Ferenc: Az elmaradt kötőszó
2017. március 18.
Az elmúlt napokban majd minden erdélyi és magyarországi napilap megírta a maga nekrológját a 87 éves korában Budapesten elhunyt Bodor Pálról. Életének legfontosabb mozzanatai, alkotói pályájának legjelentősebb állomásai ott szerepeltek a rádióadásokban, a tévéállomások híradóiban vagy dokumentum összeállításaiban és természetesen a világhálón bárki utána tudott nézni sok irányú, több elkülöníthető részből álló életművének.
Zsidó Ferenc: Az irodalom ára
2017. március 15.
Két olyan, egymásra rímelő hírt olvastam a napokban, melyek megnyugtattak, hogy igen, van még értéke az irodalomnak. Vagyis pénzben kifejezhető, esetleg cserekereskedelmi ára. És ez az irodalom általános elértéktelenedése közepette igencsak megnyugtató.
Daczó Katalin: Nőnap a kisboltban
2017. március 8.
Nem tudom, van-e nőnap a kisboltban. El tudom képzelni, hogy amikor az egész világon (persze némi túlzással) nőnap van, a kisboltban még akkor sincsen. Mert a kisboltban nincs ünnep és nincs hétköznap. Nem jár szabadnap a vasárnapért cserében és nem nyolc órás a munkaidő. A kisboltban nincs fűtés, s csak a legnagyobb hidegekben szabad begyújtani […]
Elekes Ferenc: Most jelent meg
2017. március 4.
ez a sötét, szomorú könyvem, amit a felhőkből szedtem össze. Borítóját pedig a gondozatlan udvarunk füvében évek óta hányódó szoborfejről „mintáztam” egy mobiltelefonnal. Aki kezébe veszi ezt a könyvet, azt mondhatja, sok hiba lehet benne. Mert már a címét is elvétették, Boccaccio Dekameronjából Bekameron lett, ami nem szép dolog és nem helyes.
Molnár Judit: Magyar sikerek – felvidéki örömök
2017. március 2.
Több mint három évtizednek kellett eltelnie, hogy magyar filmet ismerjenek el a legrangosabb díjjal. Nemes Jeles László filmje azóta bejárta a világot, s most egy év után Deák Kristóf munkája is Oscar-díjra érdemesült. Alig egy héttel azután, hogy ugyancsak magyar film kapta meg Berlinben az Arany Medve díjat. Enyedi Ildikó mozija számunkra külön is büszkeség […]
Zsidó Ferenc: Könyvek élete
2017. február 25.
Azt mondják, minden könyvnek megvan a maga élete. Jól hangzik, ha csak általánosságban mondjuk, akkor is. Nekem azonban nemrég két konkrét példa bizonyította be, mennyire igaz e kijelentés.
Szentgyörgyi N. József: A szegszárdi színésznő „titkos” szeretője
2017. február 19.
Mivel a reggelt szinte mindig egy jó káféval kezdem, ma sem tettem kivételt, és kedvemre valók voltak a színésznők után kujtorgó költők. A cím és az első mondat szekszárdi vonatkozásai okán írok most… 1. Sokan úgy tudják, Babits írta e szavakat: „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”, pedig nem – ez a verssor Karinthy Frigyes nevéhez kötődik, […]
Gergely Tamás: Az én Koreám (2017-02-17.)
2017. február 17.
GYILKOSNAK AZ ÁLDOZATOT A maláj hatóságok nem tudják, mitől is halt meg Kim Dzsong Nam, és egyelőre nincs bizonyítékuk arra, hogy észak-koreai megrendelésre történt volna a gyilkosság. Elfogtak ugyan három személyt, akiket a reptér kamerája segítségével azonosítottak, de kihallgatásuk folyamatban van – az AFP szerint.
Gergely Tamás: Az én Koreám (2017-02-15)
2017. február 16.
KIM DZSONG NAM Futótűzként terjedt a hír, hogy egy malájföldi reptéren végeztek Kim Dzsong Un féltestvérével. Két nő valamiféle tűkkel megszúrták, a tűk mérgezettek lettek volna, és útban a reptérről a kórház felé az illető kiszenvedett.
Pusztai Péter rajza