Gergely Tamás: JAPÁNTÓL KOLDULNAK Rizset meg orvosi felszerelést. Stockholmban találkozott a két delegáció, Észak-Korea ételt kért meg orvosi felszerelést, Japán kész adni, ám két feltétele van: a rizset ne állami, hanem független szervezetek osszák ki – s ez érthető:

Ezúton hívnám fel a figyelmét az illetékeseknek a következő alapvető dolgokra: 1. A világ legszebb nőinek, a szépséges hollywoodi világsztároknak, egyéb szépségkirálynőknek – így például Nicole Kidmannak, Claudia Schiffernek, Jennifer Anistone-nak, Gwyneth Paltrownak stb. – a legkomolyabban üzenem,

Van egy jó hírem és egy rossz hírem – mondta nemrégiben a román miniszterelnök, a craiovai repülőgépgyár alkalmazottai előtt. Rengeteg vicc kezdődik így. Victor Ponta azonban – amint állította – komolyan beszélt.

Én parázson kergetném, megvesszőztetném, lefejelném… Ilyenek és még ilyenebbek jutottak eszembe, amikor Cristiano Ronaldo letépte a mezét, kifeszítette a mellizmait, és úgy ordított a képernyőbe.

A láthatatlan hadsereg A francia kémtörténelem feljegyez egy eseményt, amely élénk világot vet a háborús idők orosz diplomatáinak lelkületére és humorára. Nem tudjuk, hogy vájjon megtörtént-e, de »se non e vero, e ben trovato«.

ÉLNE SZONGVOL? Ha igazak a dél-koreai meg a japán sajtó hírei, Szongvol, akiről elmúlt év őszén azt híresztelték, hogy a Kim Dzsong Un parancsára lelőtték, most fellépett a hivatalos tévében. Azzal vádolták, ha igaz, már semminek sem hiszek, hogy pornófilmet készítettek magukról, Szongvol meg a Moranbong együttes többi tagja, s azért halálbüntetés jár.

Berepült egy galamb az erkélyre. Az erkély itt van balra tőlem. Jónéhány éve beépítettük már, és volt értelme: a szobában egy-két fokkal melegebb van, mintha a puszta levegő venné körül. Ahogy dolgozom kinyújtott, az ágy támláján heverő lábamon a laptoppal, olykor kinézek, látom, esik megint, vagy éppen, hogy süt a nap ezer ágra, látom Alma […]

Most itt van ez a május és annak derekán egy nap, amelyet több, mint száz esztendeje a Madarak és Fák Napja-címen szokás emlegetni. Én pedig fogom magam, s azt mondom, Jómadarak és Kofák Napja van. Hogy miért?

A könnyedséget irigylem tőlük. Ami belőlem hiányzik. Hiányzott – ma kissé másképp van, megnyugodtam, úgy tűnik, de mennyivel elegánsabb lett volna az életem, ha időnként kedélyesen elcsevegek azokkal, akik velem el akartak, ha megdicsérem a különben dicsérnivaló finom ebédeket. Ha felszabadultabban viselkedem fontos vagy fontosnak tűnő találkozások alkalmával.

Az anyanyelv és az egykor divatos mesterséges nyelvek viszonyát illetően szellemesen jegyezte meg egyszer Kosztolányi, hogy utóbbiakon „mindent ki lehet fejezni, amit egyáltalán nem érdemes kifejezni, és semmit se lehet kifejezni, amiért szóra nyitjuk szájunkat.” (A lélek beszéde) Az anyanyelvnek „bűvös szellemi légköre” van – mondotta ugyanitt –, s ez a légkör „levegő gyanánt vesz […]

OBAMA, A MAJOM Miután a mitugrálsz Kimnek nem sikerült Obama elnököt a táergyalóasztalhoz ültetni, legalább egy éven át ügyködött ezért, most robbantgat meg átmentek mocskos reklámhadjáratba.

Úgy gondolom, hogy Kelet-Ukrajnában, mint korábban a Krím-félszigeten, azért szavaznak az Oroszországhoz tartozás mellett, mert kizárólagosan az orosz tévét nézik, az pedig ferdít, átmossa az agyukat.

Eltűnnek A 444.hu oldalán olvasom Észak-Koreáról, hogy nő a 16-os munkatábor, mely már eddig is óriási kiterjedésű volt, Budapest területénél nagyobb. A lap az Amnesty International friss tanulmányára hivatkoznak, mely az egyik egykori biztonsági tiszt vallomására épül. Az illető elmeséli, hogyan tűnnek el a foglyok: a férfiakkal megásatják a sírjukat, majd kalapáccsal a nyakukra mérnek […]

Igor és Iván elhatározzák, megpróbálnak lemondani az ivásról. Hogy ezt az elhatározást megünnepeljék, vesznek egy üveg vodkát. Igor fogja az üveget, elrejti a háta mögé és azt mondja: – Ha kitalálod, melyik kezemben van az üveg, akkor megisszuk ezt a vodkát, s az italozást folytatjuk tovább. Ha nem találod ki, örökre fölhagyunk az ivással.

Ma reggel a rádió fölhívta a népek figyelmét, hogy ne etessék a kóbor kutyákat. Jól van. Akkor mától kezdve nem etetjük a kóbor kutyákat! És azonnal elfelejtjük azt a gyönyörű verset is, amelyben ezt írja Szergej Jeszényin: „Minden árva kankutya nyakára legeslegszebb nyakkendőmet kötném.” (Rab Zsuzsa fordítása)

A párizsi rokkant A párizsi rokkant újdonatúj géplábával vígan kopog a nagy körúton, ott, ahol a legtöbb ember csetlik-botlik, siet, rohan, ácsorog vagy sétálgat, egy kis napfényt lesve. – Ó, milyen jó, hogy géplábam van!… és hogy az egyik karom is hiányzik, tehát a biztonságom már tökéletes!… – hálálkodik magában a sorsnak.

Piros-sárga-kékre festették le Kovásznán a város bejáratát jelző tábla magyar feliratát, valamint a Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium falának egy részét. Kik tették, egyelőre nem tudni, a polgármester szerint nem helybéliek, mert: egyrészt jó a hangulat a Kovásznán élő magyarok és románok között, másrészt meg mindenkinek érdeke, hogy a fürdőváros ne nemzeti viszálykodásról híresüljön el, mert […]

Szevasztopoli jegyzetem után írok most újra Ukrajnáról, illetve nem is ukrán, hanem általanos emberi (általános nemzeti?) a téma. Nem is én írom, tulajdonképpen átfogalmazom reggeli lapom, a Dagens Nyheter egyik kurta írasát.

Olvasom a Kárpátinfo honoldalán, hogy Szevasztopolban megrongáltak egy Holokauszt-emlékművet. S hogy nem először rondítottak. Korábban horogkeresztet festettek rá, úgy gondolom, figyelmeztetőleg, hogy újabb lágerek lesznek, népírtás. Ezúttal piros festékkel ötágú csillagot pingáltak gránitlapjaira, meg sarlót és kalapácsot, vagyis a munkáshatalom szimbólumát. Nem is értem tulajdonképpen, hogy miért azokat?

Gergely Tamás HOL VAN? Illetve hol vannak? Mert nemcsak ”Piroska” tűnt el, hanem a párja is. A svéd Rovdjursföreningen (szó szerinti fordításban vadállat-egyesület) százezer koronás jutalmat ígér annak, aki a ”Junselefarkas”-nak nevezett nőstény meg a kan nyomára vezeti őket. Attól tartanak, hogy elpusztultak.

Bronzszobor A Business Week írja, hogy Zimbabwe két bronzszobrot rendelt Észak-Koreától, az egyiket – a nagyobbikat, a 10 méterest – a fővárosba tervezték, a másikat a diktátor szülőfalujába. Az alkalom Mugabe 90. születésnapja, de a Bulawayo24 internetes oldal szerint csak a halála után fogják felállítani. Nevetni lehetne rajta, ha a lap nem közölné az árat […]

Mondják, ha akkor is szomorú az ember, amikor nincs különösebb oka a szomorúságra, legjobb, ha elmegy egy jó pszichológushoz. Egy jó pszichológus, –bár nem orvos,– belelát az ember lelkébe, s ha valamit nem talál ott rendben, meggyógyítja. Ez a mestersége.  

A buszra várók azt tárgyalják, hogy mostanában mintha túl sok lenne a temetés. – Most például éppen Miki urat temették, aki Münchenből jött haza a fényes, drága autójával, nem látszott rajta, hogy meg fog halni.

A művelt kor hulladék halmazán válságban a világ. Töprengek. Közömbösen ülök és várok. Várakozásban telnek napjaim. Átfordulok az érem másik oldalára, ott sincs nyugtom, marokra fognak, hátba vágnak.

A jobb érthetőség kedvéért: az 1915-es keltezésű bombavetős cikkben a ’mi hadseregünk’ az osztrák-magyar haderőre vonatkozott – de 1849-ben ennek az ’osztrák’ fele bombázta az észak-itáliai Velencét (csak azért pontosítok, mert nekünk is van Velencénk, ha csak kis tó formájában is, de Pákozd lassan elfeledett ütközete annak partján zajlott – akkoriban mi a másik, nagy […]