Tóth Elemér: Pünkösd I. Kis gyöngyvirág−harangokcsengnek−bongnak vidáman,burukkolnak galamboka közelítő nyárban.Földszag árad a kertből,illatozik az élet,fényes ruhájú szellőnrózsa lobog elébed.Mert te vagy a királynő,szép pünkösd drága álma.Parancsaidat várjaa virág, mely lilán nőa kertben, hol az énekszárnyal – neki az égnek.

anyám pilláid lecsukódnakálmaid talán nem hazudtakszerelmes szíved csak értünk és mindjárt utolsót dobban

belém nyilall mikor kiválaszt feltálalja versem méltónak talál kiemel – hálóból a keszeget – mi beleakadt s nem menekül már tányérján díszlik étvággyal fogyaszt hogy ízlettem nekem is ízlik (nk) 2022-05-07 Forrás: szerző FB-oldala

csak a város felettkavargó füstterjed az égen szétcsak mintha vihar készülnemintha sűrű sötétfelhő közelednenem olyanmintha alatta romokvolnának

többet ér a tettnél az indulataz eredménynél a szándékaz észnél a szíva beteljesülésnél a vágymérlegre minden esetbenmégis az első kerül (nk)*2022-05-06 Forrás: szerző FB-oldala

Vonat sípol, mint általában,késnek az ébredések,a sötétség zsibbaszt,huzatos folyosó a holdfény.A pecsétes padon matiné,szemlencsén rögzített enyészet,varrott-foltozott lobogóbacsavart rideg fátum,áldozat, vakmerő attitűd,esetlen patriotizmus,két horkantás közötttévelygő történelem.

én álmodni is merekha a világból kilépekálmodni akaroks így túlszárnyalhatokminden valóságot

Fény nélküli csillagtalan éjjel,bár ragyognak a csillagok…Hangod ily messzi nem ér el,Te nem is tudod, hogy hol vagyok!

Több vagyTöbb vagy mint a félelem, ami visszatart. Több vagy mint a bánatod, amit magadban hordozol.Több vagy mint a fájdalom, ami távol tart önmagadtól.Több vagy mint a harag, ami felemészt téged. Több vagy mint azt hiszed, hogy az vagy.

gondolat temetés közben távol állt tőleda papi pompa fémesszemrontósága

Élvezem a fakó derűt álomittas,lágykeserűt

Volt egy szerkezet, két henger egymáson,nagyapám azzal csavarta a ruhát, mikor mégnem voltak ötcsillagos whirlpoolok, álltvilágoskék rövidgatyában a fürdőszobában, a hátáncsorgott a verejték, fehér haja összezilálódott, aruhákból meg folyt a víz, aztán kiterítődtek.

tájidegenül fázós citromfavirít a patikábanélő vitamin Budapest, 2022. V. 2. hó nélküli tél tüdőtlen ágak köztpocsolyába fagyaz utolsó nemecsekmadár Budapest, 2022. V. 3.

A vonal / Linia Istenem, mekkora pazarlás !Hogy szórtam szét a másodperceket, perceket,Órákat, napokat, heteket, éveket!A járókelők összegyülekeztek, hogy röptükben kapkodják el őket,Nem jött, hogy higgyék,A barátaim megpróbáltak megállítani,Az ellenségeim azt mondták:

2. A félelemben fájdalom van,a fájdalomban félelem.S vajon hol van még két elem,hogy ne tél legyen tavaszomban? Forrás: szerző FB-oldala

Kezembőlkirepül az éj-a reggel csendjéntavaszi kékségmesél szerelemről,tűzről,vitáról.

Azt akartam megkérdezni,hogyan kell a puskát fogni,mert mi lesz, ha szembejönnek,akik hallgatnak és lőnek,megölik az anyukámat,megölik az apukámat,és az én kedvenc babámat?

Történt egykor az URSUS-ban Egy asztal tömény,egy teríték kolbász babbal –szánkózik zsíros tálcánaz állami gondviselés;irigy kis családok,kopott asztaltársak,magány-egyletek.

Ostromok / Asedii Élet által ostromolva,Halál által ostromolvaMozgunk a falak által közrezártSzűk térben, amelyen kívülEllenségeink arra várnak,Hogy elfogyjon a golyó-, az élelem-, a fűtőanyag-,A remény-, a humor-, a hit-, a szeretetkészletünk.

Odaadnám a szívemet a szónak,Virágcsokor leánykának, asszonynak,De mivel marad így kiürült testem?Magamat szétosztva magam temetem,Ha nem kapok én is egy újabb szívet,Mit a testem elfogad és nem kivet.Szóból ért a jámbor földi zarándok,S ha sikerül, versbe szöknek az álmok. 2022. április 26.

Óralap /Cadran Legelőször a számok tűnnek el,Mialatt a mutatók vakonÉs nehézkesen tapogatják az óra lapját,És nem jön hogy higgyék,Nincs mit mutatniuk többé.

Egynyári pillanatkép, óperenciás tengerkékPezsgőbuborék fújta, szélhámos estékCsuklómon tinta és egy hamis szalagReggelre egy habcsók, ami még maradt

Egy fecskék csinálják a költészetet,de hol van az a nyár,hol fecskefészkem áll?Az én fecském fészke latyak,kövekkel kevert sár. 2022. április 27.

benne vagyok abban a versben én isbenne van ő is, anyám minden versbenjó lesz mikor mind egyesülünk újra

disszonancia1999. VIII. 11. a fedetlenül sütkérező lánynapfogyatkozáskorfázósan eltakarta magát