A Hargita Népe legújabb könyve Székedi Ferenc Az írógéptől az iCloudig. Egy zsögödi médiamunkás fél évszázadáról (1971–2021) című önéletrajzi fogantatású kötete. A csíkszeredai könyvvásáron bemutatott kiadvány a vásár egyik slágerkönyve volt. Alább Simó Márton recenziója, a Hargita Népe nyomán (2022. június 10.).

Úgy került be a média világába, hogy tulajdonképpen nem is akart oda bejutni. Műszaki végzettsége, a tudományok iránti érzéke, románnyelv-ismerete, a bukaresti diákévek idején felgyülemlett tudás- és élményanyag, a jó kommunikációs készség és képesség azonban erre a sorsra predesztinálta 1971-től kezdődően. Tovább »

Tegnap (június 7-én) a Kecskeméti Tévé Múzsa című műsorában beszélgettem a könyvemről Kriskó Jánossal. Aki nem látta, az alábbi linken megnézheti, s remélem, kedvet kap ahhoz, hogy eljöjjön a Kecskeméti Megyei Könyvtárban június 10-én 17 órakot kezdődő könyvbemutatóra ,amire szeretettel várok és hívok mindenkit.

Forrás: Albert Csilla FB-oldala

Molnár István Tájmúzeum

Betontömbök karjaiban maradt töretlen és nemesíti Székelykeresztúr városát a Molnár István Múzeum.
A székely ember kincsesudvarában a történelmi értékek mellett állandó és időközi kiállítások is megtekinthetőek. Dr. Molnár István (Bordos, 1910. december 17. – Székelykeresztúr, 1997. január 10.), az I. Ferdinánd Egyetemen a földrajz és történelem mellett elvégezte a néprajzi szakot is, majd a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium tanára lett. A helyszínen tapasztalta, hogy érdemes átrendezni a történelem, a természetrajz és más szertárak felgyűlt anyagát. Így diákjaival és kollégáival megteremtette először az iskolai, majd a városi tájmúzeumot, 1946-ban. A tanítóképző megszűnése után, 1977-ig a függetlenített múzeum igazgatója maradt. A tájmúzeum időben olyan szellemi műhellyé alakult, amely hozzájárult a vidék és a város kulturális fejlődéséhez, az itt megtartott előadásokkal, verseskötet- és könyvbemutatókkal. Tovább »

A humorról és az iróniáról
Bartha György –

A tengerről jövet a Nagy Román Alföldön ballagott át a vonat, lépésben szinte, a síneknek a hőségtől való „elvetemülése” miatt. A waggon-resti oldalánál, a folyosón szorongtunk, azt remélve, valahogy csak sorra kerülünk, az egy szál pincér kezeügyébe a pohár üdítőért, kávéért, üveg sörért, miegymásért. Kintről a kánikula, odabentről, a másik oldalunkon a konyha kályhájának kisugárzó hője tette egyre elviselhetetlenebbé a várakozást. A tetejében, egy olyan kétbalkezes pincér volt épp szolgálatban, aki sehogy sem tudott zöld ágra vergődni ekkora, egyre idegesebbé és erőszakosabbá váló tömeggel szemben. A cifra szitokszavak még csak hagyján, már emelkedtek  az öklök is a levegőbe…
            Ekkor, megvárva egy hosszú vonatfütty végét, így szóltam jó hangosan az utastársakhoz:
          – Stați puțin, măi, oameni buni! Vedeți și voi, că se clatină chestia asta, și kellnerul nostru singuratic, când vrea să apuce lingurița, dă de cuțit, și când ar prinde în mâna cuțitul, dă de furculiță…Să aveți și voi puțintică răbdare! (Caragiale)*
            A felhangzó kacagás rögtön elvette az élét a bosszúvágynak. Mire sorra kerültem, egy üveg hideg sör ütötte a markomat. Első (és utolsó) eset, hogy humoromért jutalomban részesültem.
            A humor kibékít, az irónia gyilkol. Üdvözlöm Rorty-t!
            Más eset: Egy svéd gyermekvers a „szavannák csíkos lováról” írt valami épületeset, én pedig, versolvasó nagyapó, az unokámmal azt szerettem volna megértetni, hogy a zebráról van szó, anélkül. hogy olyan szakszavak igénybevételéhez folyamodtam volna (ötéves gyermek!) mint metafora, hasonlóságon alapuló jelentésváltozás és egyebek…
            A gyermek egy darabig hallgatta, hallgatta, majd hirtelen kikapta a kezemből a kis verskönyvet és a földhöz teremtette:
        -A ló az ló, a zebla, az zebla…
             Költők, miért szaporítjátok fölöslegesen a névadást? – mondanám… De hát mit tehetnének egyebet ?

         S hát még, amikor azt kell megtudnom, hogy az irónia a liberalizmus megerősítésén munkálkodik?
Egy dolgot tudok, de azt jól: aki irónia-magot vet, pamflet-vihart arat!
Szevasz!

*Várjanak egy picikét, jóemberek! Láthatják maguk is, hogy inog ez az izé, és a mi egyszál pincérünk, amikor a kiskanálért nyúl, a kés akad a kezébe, s ha a kés kellene, ujjaival a villába botlik. ..Legyenek egy kis türelemmel! (Caragiale)

az ember mozdonyvezető
akar lenni azt hiszi
majd ő megmondja
merre menjenek a sínek
és múlik a nyár múlik
az összes évszak Tovább »

a múlt hegei
bárcsak nem hathatnának rám
a múltam hegei
de az idő
egyetlen sebemet sem tudja
begyógyítani
a jelek egy életen át
megmaradnak

ha a szerelem nem cserélné folyton
alanyait és tárgyait
mit írnál róla?
érted már, miért kell neki állandóan
emberből annyi?
legyen mivel a levegőt megtölteni
bolond poéta

(nk)
2022-06-08

Forrás: szerző FB-oldala

EGY RAB — AKIT KICSUKNAK

Szinnyey Merse Béla földbirtokos, ki párviadal vétsége miatt 3 havi államfogház büntetésre ítéltetett el, tegnap jelentkezett, kezében a kir. ügyész végzésével fogságának megkezdése végett. Miután azonban az igazságügyi miniszter az államfogház igazgatóját a fogoly befogadására rendeletileg még nem utasította, Szinnyey úr előtt a börtön ajtóját be-, és őtet a fogházból egyelőre szépen kicsukták.

Váczi Közlöny, 1886/2 Tovább »

BODÓ BARNA: MEGGYÖTÖRT VALÓSÁG

Irodalmi Jelen Kiadó, Arad, 2020

A civil szemlélet jegyében vettem elő lapokban közölt írásaimat, két évtized publicisztikáit, olvastam újra a szövegeket és azt mérlegeltem, hogy van-e mai üzenete egyik vagy másik írásnak. Miről szólnak az írások, milyen értékek jegyében mondanak véleményt, milyen (köz)politikai mögöttesre világítanak rá. Ezzel a szűrővel válogattam össze a kötet szövegeit.

Tematikai értelemben szélesnek mondható a pászma: szerepelnek napi és stratégiai politikai kérdések (pápalátogatás Erdélyben, a magyar nyelv státusa és helyzete, a kisebbségi politizálás dilemmái), kultúránk fontosnak ítélt toposzai (tudás és tanulás, a kutató felelőssége, zene és művészet), közéletünk hangsúlyos témái (kisebbségi autonómia, helyünk a magyar világban, szórványgondnokság).

A kötet műfaji szempontból sokszínű, van benne jegyzet, esszé, kritika és kommentár is. A címadás a szerző céljait szolgálja, célom nemcsak a figyelem felkeltése, de egy-egy helyzet, személy jellemzése is.

Bodó Barna

A könyv kapható a Mária téri Libris Könyvesboltban, valamint a szerzőnél is (0727-441647).
Ára 25 lej.

Forrás: szerző FB-oldala

ÉLI, ÉLI…

Ősz felé felavatták a Jézus Szíve 2-öt. Tehát mégis…! Nézzük, elfelejtették-e Tóth Jónást! Nem felejtették el: ismét felvették szociális munkásnak. Igaz, csak a régi otthonba, de nem számít, a lényeg az, hogy dolgozik. Így telt el néhány hét dolgosan és azzal a sarjadó reménnyel, hogy előbb-utóbb mindenben, a lelkétől az országig helyre billen az egyensúly. Ennek érdekében meg is tette a magáét, nagyobb dolgokba azonban továbbra sem vágta a fejszéjét. Nem is lett volna hozzá képessége, ereje, másrészt az emberek többsége már amúgy sem hisz a csodákban. Tovább »

belvárosi udvar
egy magas fa
tetőkön túlnövő

belső falak
centizik ki versemet


Budapest, 2022. VI. 8.
___________________________
*Google Earth
47°30’38″N
19°03’59″E

Mozialkotás egy őszinte közösségről

Ez a közösség őszintébb volt, mint bármelyik másik, hiszen ugyanezek a gondolatok, konfliktusok felmerülnek a világban mindenhol, csak nincsenek ennyire őszintén kimondva – vélte Cristian Mungiu filmrendező a Ditróban vendégmunkásként megjelenő Sri Lanka-i pékek történetét feldolgozó RMN című román film múlt pénteki, gyergyóditrói bemutatóján.
Az eseményről a Hargita Népét a helyszínről tudósító Boncina-Székely Szidónia szerint nagy érdeklődés övezte a helybeli filmbemutatót, hiszen Cristian Mungiu rendező legújabb filmjét, amely az idei Cannes-i filmfesztiválon is ugyancsak felkeltette a szakma érdeklődését, a 2020-ban, a ditrói vendégmunkások érkezése által kiváltott események ihlették. Tovább »

Mire mondtam a múltkor, hogy nem tudunk beszélgetni? Nem őszintén vagy őszintétlenül, színvonalasan vagy színvonaltalanul, hanem egyáltalán?

Például éppen arra a mentalitásra, amely szerepet játszott Molnár Bea halálában. Hogy a nő lássa be, hol a helye. Hogy menjen férjhez és szüljön, de legalább egy élettársa legyen. Hogy a férfiak viselik a kalapot. Hogy ha nem fenyeget meg halálosan, akkor nem is olyan nagy a baj. Hogy ne tegyük tönkre egy ember életét. Tovább »

Ha felépítek egy lépcsőházat,
gyanítom, az egyik ajtó mögött
Kerölájn kirúzsozza az ajkát,
reggelig pizsamaparti lesz,
a szomszéd majd sztrókot kap,
ha üvölteni kezdenek a hangfalak.
A bútorok feddhetetlenek,
a lakk bódító szagától
esik transzba a rendőr,
megdorgál, megvágja a zsebed
majd teherbe ejti a járgányt. Tovább »

MIT SZERETNE JÁTSZANI?

Öreg barátom meséli, hogy Dudus, alias Kollár Béla, a Thália színház érdemes epizodistája egy alkalommal azzal az indítvánnyal fordult Kazimir Károlyhoz, a teátrum igazgató-főrendezőjéhez, nagy hatalmú egyedurához, hogy a Csusingura, a Karagőz meg a Máhábharata és hasonlók dramatizálása után legfőbb ideje volna végre már egy magyar hőskölteményt is színre vinni. Itt van például a Toldi, a mi Arany Jánosunk műve, az milyen jó anyag lehetne!
Kazimir menten fellelkesült az ötlettől, s jutalmul mindjárt fel is ajánlotta Dudusnak, hogy válasszon magának szerepet, mit szeretne benne ő eljátszani. „Én a Második Szöcskét” – mondta erre Dudus. A kérdésre meg, hogy miért, azt válaszolta:„Hát mert az már az első felvonás közepe táján kitikkad, és én mehetek haza a p…ba.”

Tárnok Zoltán
Életünk, 2017/12

Tovább »

(amely megmutatta honnan jöttem:

hiszek a nagyszüleim emlékében és a hit erejében!)
dédmamám alig pár éve
ment el, úgy hitte, száz éves egérből lesz
a denevér, s hogy neki aztán ne
beszéljünk, valami boszorkányság van
a televíziós dobozban, annyi ember, a városok és falvak,
kicsi, vagy hatalmas épületek, mint a templom is,
tiszta kártya, nem férhet el,
megbabonázott minket az ördög, azt mondta – Tovább »

ha a kegyelem nem kell
marad a törvény
*
közönséges, porba hull
ha nem esik
*
mindig jobbik felét mutatja
torz tehát

(nk)
2022-06-07

Forrás: szerző FB-oldala

Komája félreértette: „Polip a szíved?”
Vadmalac elmagyarázta még egyszer – hogy a polip feje az ő szívében, karjai a polipnak kinyúlnak az ő, mármint a Vadmalac testébe, főként a végtagjai mentén. Legjobban a szívében szorít, mint egy nagy marok, olyan.
De ha Vadmalac alszik, azzal visszaszorítja. Van úgy ébredéskor, hogy még a szívében is csak egy kis pont, mint az olajbogyó magja, már nem is szúr, csak jelen van.
„Lesben áll, gondolhatod.”
„Hát ha megijesztenéd?” – kérdi komája. Úgy gondolja, hogy annyira megijedne a polip, hogy kiugrana a Vadmalac szívéből.
„Próbáltam, nem lehet.”

Forrás: szerző FB-oldala

PIKNIK

Felépült az új otthon, a Jézus Szíve 2. Csupán berendezni kellett, amire, Európai Uniós segély ide vagy oda, egyelőre nem volt pénz. És a válság tovább gyűrűzött a világban.
– Meghalt a kapitalizmus. Éljen a szocializmus! – dörzsölgette tenyerét Kína, Kuba és Korea egy része diadalmasan.
– Vesszenek a politikusok, ők visznek csődbe bennünket! – rázták az öklüket a munkavállalók és munkaadók zöme egyaránt. – Vesszen a kapitalizmus, új világrendet akarunk!
– Ez az Úr büntetése, amiért eladtuk magunkat az Ördögnek – hirdették a papok a templomban.
És valóban: sorba törtek ki a vulkánok, a folyók megáradtak, járványok, földrengések rázták meg a bolygónkat, mintha valamilyen átok szakadt volna a világra.
– Átok? Véletlen, vagy még az sem: szükségszerűség, a fizikai és egyéb törvények természetes láncolata – fölényeskedtek a tudósok.
Kétségtelen, hogy áradások mindig is léteztek, ugyanígy szárazság, orkán, szegénység, háborúk… De most valahogy minden összejött, és szinte naponta fokozódott a káosz és kétségbeesés. Tovább »

Tallózás-böngészés közben futottam rá a cikkre; nem hagyhattam ki, a témája okán… Csatolom is – hátha ti sem olvastátok.

https://mki.gov.hu/hu/hirek-hu/evfortulok-hu/medve-a-korsoban

Nagy Jóska

Egészségünkre !

– mert néha szavaidba botlom –

Sebet ejtett rajtad az Isten,
sajognak benned a népdalok,
remeg az ideg, ha a korsó bora
se fehér leányka, se vörös bikavér.
A múlt galamblelke szárnyra kel,
magával viszi a csontozatot,
agyagtested állványait
szétbontja, inaid, velőd, agyad
tanulmány tárgya lesz,
lábadnak nyoma sem marad. Tovább »