Iulian BOLDEA (1963) întotdeauna întotdeauna am crezut că drumurile nu duc nicăieri că pietrele pe care calc au înţelesuri oarbe că universul se recompune în fiecare dimineaţă din cioburile universului de ieri

Álmok masíroznak szemem alá árnyékuk az űrben lángol a zene megreped fülemben

A mentalevél Illata ízzé válik. Teát forralok

A vacsora A kedves Virányi Sándor, akinek most volt nagy sikere Farkas Imre darabjában, fantasztikus történeteket mesél kezdő korából új kollégáinak. — Hát amikor nem volt pénzed, mit vacsoráztál? — kérdik tőle résztvevő hangon.

A szerelem mérge a szemen keresztül jut a vérbe és innen a lélekbe. (Ha nem viszonzott, kialszik.)

Azt álmodtam, hogy valakinek kellett volna vinnem egy kis konyakot, eltévedtem az óriási házban, összefutottam a múltammal, úgy megörültem neki, mintha a jelenem lenne,

lékelt lobogó lékelt lobogó bordó csontszínű khaki táj a lék mögött

BOGDÁN László (1948) Hazafelé EP idézése Igen, ott túl, nem messze. már egy másik világ volt. Ahol zajlott a másvilági parti. Ahol számon tartanak, várnak rám.

meddig a nő és meddig a férfi? öregedhetnek a lélek követelőzik

Bár elejétől fogva készültem rá a világot nem sikerült megváltanom…

BÁLINT Tamás (1985) Hibalista Szeretném, ha a dolgok, ahogy szeretném, úgy alakulnának, de egyre-másra a saját korlátaimba botlom.

Művészkedés Néha elemlámpát vesz az ember. Játszani kéne és celofánok színei révén, hangulatos színdarabot szül, majd amatőrök nézik a fényét: „Mennyire kár, hogy nincsen a klubban tarka korong!” Budapest, 2019. X. 16.

Volt egy ember, aki egy óceán feletti, hosszú éjszakai repülés során elmondta nekem, mitől félt éjszaka gyerekkorában. Mindig ugyanazt a rémálmot látta, azután rettegve és sikítozva hívta a szüleit. A hosszú estéken történt, azokban a csendes, rosszul megvilágított, tévémentes időkben, amikor legfeljebb a rádió vartyogása vagy apja újságjának halk zizegése hallatszott, ilyenkor könnyen kicsíráztak a […]

Az a szép, hogy minden forradalom egyetlen gyönyörű pillanat.

A Komát nem hagyta nyugodni, amit látott. Pedig már bent ült Vadmalacéknál, zilált idegállapotára való tekintettel Vadmalac még azt is megengedte neki, hogy a kedvenc foteljébe üljön, hadd felejtse el a Hazudtok, loptok, harácsoltok – plakátot, amit az utcasarkon látott, sőt, Malacka megkínálta a gyereknek készített tejberizsből, hadd felejtsen. – Kik hazudnak, lopnak? – kérdezte […]

Berecz Edgár (44 éves) számos furcsa helyzetben találta magát eddigi élete során. Illetve ideig-óráig el-eltűnt, majd ismét hazakerült Székelyudvarhelyre. Folyékonyán beszéli a három „klasszikus” idegen nyelvet – angol, német, francia -, de a japánt, a törököt is, és eligazodik minden nemzetközi körforgású újlatin nyelven – román, olasz, spanyol, portugál -, ugyanakkor a szláv nyelvek sem […]

52. nap – október 22. Pengő Zoltán ma, kedden délelőtt jelentkezett úti beszámolóval a Maszol.ro-n. Kezdem visszanyerni a régi formámat, a betegség óta tegnap volt az első nap, hogy 40 ezer lépésnél többet tettem meg, ráadásul a lábam kifejezetten jól bírta. Vasárnap Yozgatban voltam, ahol Metin Özisik várt, aki nyugállományú ezredes, jelenleg pedig a helyi […]

„Jaj, csak ezt ne, ezt az „istenem, végre élőben”-t (amúgy ez milyen abszurd már, nem?) könyörgöm, ne ezt az áhítatos csodálatot pláne irigységet…

Bánthat aki akar, meztelen a testem, de tenyeredből, szerelmem, csókokat legeltem.

Finoman siklik a másodpercmutató éj nyugalmában.