Gergely Tamás: A koma meg egy plakát
2019. október 22.
„Hazudtok, loptok, harácsoltok”, olvasta a Koma Vadmalacékhoz menet. Nem egészen értette a dolgot – egyrészt nem tudta, mi az, hogy „harácsoltok”, de már a hangalak is megijesztette. Főként a ”cs” a szó közepén, úgy fájt neki, a lelkének, mintha elharapta volna a nyelvét.
Hm/25
2019. október 22.
Kellér Andor: Noteszlap
2019. október 22.
A fiatalember, aki könyvet átnyújtotta és meleg dedikációt írt bele: Karinthy Ferenc. Szemügyre vettem: ugyanaz az előreugró áll, kutató szem, s mintha éppen úgy, olyan szenvedéllyel keresné a lényeges kifejezést, mint az apja. Csak ahogy pillanatra megfigyeltem, nem oly himbáló járású, lomha, rendetlen s nem is alacsony, hanem éppen nyurga. A fiatalembert egyszer régen már […]
Karinthy Frigyes: Viaszfigurák
2019. október 22.
Egy borús kedvetlen vasárnap délután magamra maradva, idegenek között, magamhoz is idegenül és hitetlenül, a panoptikum előtt ácsorogtam és a rikitó, durva plakátokat bámultam csüggedten: – milyen durvák és bántóak – és az a vonakodó bús kiváncsiság fogott el, ami néha, kétségbeesett percekben kivánatossá teszi, hogy megfeledkezzünk arról, amit szeretünk: gondolatainkról és érzésünkről s menjünk […]
Bölöni Domokos böngészője
2019. október 22.
Vizes viccek áradata Az utóbbi időben Budapesten az összes jó és rossz vicc a víz körül forog. A vizes viccek ősapját nem szükséges külön bemutatnunk. — Mi van a vízzel? — kérdik. -— Miféle vízzel? — Ami a fejedben van.
Cseke Gábor: Mióta, hogy annyian…
2019. október 22.
Eperjesi Noémi címlapja alá Mióta, hogy annyian gondolunk mindegyre szépeket s jókat míg üggyel-bajjal épül a híd tapsikolva eregetjük a vézna egymás mellett tova- bukdácsoló papírhajókat
Apa şi puntea / A folyó és a híd
2019. október 22.
A marosvásárhelyi Ardealul kiadó égisze alatt jelent meg nemrég fenti címmel az a kétnyelvű (román-magyar) versantológia, mely Demény Péter és Kocsis Francisko tolmácsolásában ízelítőt ad a Romániai Írószövetség marosvásárhelyi fiókja költő tagjainak költői alkotásaiból. A válogatás jelzés értékű, a fordítások míves munkáról árulkodnak: messzemenően lehetővé teszik egymás költészetének kölcsönös megismerését és érzékelését. A huszonhét román […]
Nászta Katalin: üres a táj
2019. október 22.
itt a pillanat: minden epés faragott rímek szúrnak – nincs aratás – nem volt vetés
Kristó Tibor: Bikaütés
2019. október 22.
minden évben leütik a bikát mégis mindig itt van dúl-fúl furt öklel közöttünk pedig már a kóstját is eladtuk marhaságainkat vele előadjuk
Zsidó Ferenc: Kristó Tibor EMIA-díjához
2019. október 22.
Hetven évvel ezelőtt, a magyar költészet napján született Kristó Tibor – és ez nem lehetett véletlen, ez már egy korai eljegyzésnek, eljegyződésnek is tekinthető. Már ha egyetértünk azzal a tétellel, hogy költőnek születni kell, nem lehet csak úgy azzá válni.
Steigerwald Tibor: Fő utca – a ház ugyanaz
2019. október 21.
Történetek Loch Ness-ről (9)
2019. október 21.
A közelgő világháború előjelei félresöpörték a Ness-tó iránti érdeklődést. Akadtak még makacs kíváncsiskodók, akik felvételeket próbáltak begyűjteni a Szörnyről, de leleteik nem váltották ki a remélt visszhangot. A közvélemény osztotta a londoni állatkert akváriuma igazgatójának szentenciáját, mely szerint „Az egész csak egy ügyes mutatvány, amelyet a hiszékeny publikum nyakába sóztak, és csak a benne található […]
Csák Gyöngyi: Kétezertizennyolc
2019. október 21.
Bennem csak bánat- magok világféltésben megőszülő táj.
Ion Cuciurcă: Hajnal Fogaras fölött
2019. október 21.
Cselényi Béla: kisbánya
2019. október 21.
rókagomba som kökény csattanómaszlag moha boróka Budapest, 2019. X. 15.
Nászta Katalin: hiányaim kettő
2019. október 21.
mégis a hézagoktól vagyunk: akik kötőanyag nélkül szétesnénk – köveink között a rés húz vonalat ott fújnak a szelek – rokonítanak megírjuk a verset s a tényeket de azonosítani csak a tömítések képesek 2019-10-12
Pusztai Péter: Elmúlt napok (439)
2019. október 21.
Şerban Foarţă: Ha drámánk van
2019. október 21.
Ha drámánk van, hát hibádzik a díszlet, ha díszletünk van, a drámánk hibádzik – saját lánya ma mely királynak pázsit hogy a kórus szakassza meg a szívet?
Alexandru Vakulovski két verse
2019. október 21.
vénasszony a diófa alatt a diófa alatt vénasszony bujkál kék bolti eladó köpenye van rikító vörös a haja mint a szovjet banyáknak általában
Ioan Es. Pop két verse
2019. október 21.
először is kiteljesedik a magány s azt hiszed majd, hogy oda az Isten se száll alá, nemhogy az ember, nem megy ám könnyen: érzékeidet hozzá kell idomítanod a feneketlenséghez, amelyben a szem már nem látja, amit valaha látott, a fül nem hallja, amit hallott, a tapintás sem, amit megérintett, az orr sem, amibe beleszagolt, s […]
A szegedi Tiszatáj román irodalmi összeállítása
2019. október 21.
73. évfolyamának idei szeptemberi számában a szegedi Tiszatáj c. rangos irodalmi folyóirat terjedelmes román irodalmi válogatásnak adott helyet, Demény Péter szerkesztésében. A változatos prózai és versanyagot tartalmazó összeállítás szerzői : Cosmin Perţa, Caius Dobrescu, Magda Cârneci, Radu Vancu, Dan Coman, Radu Ţuculescu, Adela Greceanu, Traian Ştef, Robert Şerban, Andrei Dósa, Alexandru Vakulovski, Ioan Es.Pop, Şerban […]
Gyalogúton Zanglába (33)
2019. október 20.
50. nap – október 20. Az elmúlt éjszakát Yerköy városában töltöttem, reggel indultam tovább, Yozgat felé. A yerköy-i fogadtatás minden előzetes elképzelésemet felülmúlta, mondjuk nem is volt nehéz, mert semmi extrára nem számítottam. Ehhez képest maga a polgármester, Ferhat Yilmaz jelent meg a kávéházban, ahol üldögéltem, több önkormányzati képviselő, egy újságíró és egy angoltanár kíséretében.
Pusztai Péter rajza