Bencze Mihály: Mélységből magasságba
Jeruzsálemben tombolt a virágkarnevál,
Ide tévedt füsti fecske tavaszt kunyerál.
Gólyák röpte az elmúlásnak adja magát,
Párává lényegül a múlt, kottázza dalát. Tovább »
Jeruzsálemben tombolt a virágkarnevál,
Ide tévedt füsti fecske tavaszt kunyerál.
Gólyák röpte az elmúlásnak adja magát,
Párává lényegül a múlt, kottázza dalát. Tovább »
HÁROM RÖVID
Semmi a foghagyma maga,
De naggyá teszi a szaga.
*
Világéletében ne szóljon a marha,
Mi ő voltaképen:
Megmondja a szarva.
*
Ami eltört, annak
Sorsa beteljesül;
Lám, a záptojás meg
Akkor érvényesül.
Dr. Harangodi Nagy András
Uj Virradat, 1933
Az újságíró nem szépíró, hiába ír fél évszázad alatt annyit, mint egy sok kötetes lexikon, mégiscsak az egyik napról a másikra múló időnek dolgozik. A más feladatokat is felvállaló közírónak, szerkesztőnek, publicistának mindezzel tisztában kell lennie, de azért csak ott incselkedik benne a kétely: talán voltak-vannak olyan egyéni gondolatai és közösségi meglátásai, amelyek túlmutatnak a mindennapok forgatagán. E mérlegelés jegyében készült ez a könyv (Az írógéptől az iCloudig). Nem igazi önéletrajz, nem napló, nem is valamiféle tapasztalatokon alapuló bölcselkedés, hanem olyan, különböző műfajokat felvonultató média munka, amelynek szerkezetét egy évig csiszolgattam, hogy május 12-én, csütörtökön 15 órától, a Csíkszeredai Könyvvásáron végre az olvasó elé kerülhessen…
Hívták, ússzon velük együtt, de nem, Vadmalac a parton sütkérezett.
”Engem a Jóisten nem halnak teremtett.”
No de azért ebédre sült pisztrángot rendelt. S míg a citromot csavarta rá, ezen elmélkedett:
“A hal nem eszik vadmalacot, ne féljek tőle.”
A gondolat fennakadt a lelkén.
Akkor most a sült pisztrángot hogyan egye meg?
Forrás: szerző FB-oldala
Kedves Emberek, ha már úgyis csak illúzió, amit érzékelünk, kifejlesztettem ennek praktikus alkalmazását az önmegtartóztatás gyakorlására. Vegyünk egy tábla sima csokit és együk úgy, hogy képzeljük bele a darabos vagy egész mogyorót. Ezt a műveletet végezzük addig, míg 100% nem érezzük a mogyorós csoki ízét. Amikor az ízlelés már zökkenőmentesen megy, vegyünk egy maréknyi mogyorót és most azt együk úgy, hogy képzeljük hozzá a csokit. Hangsúlyozom azonban, egyéne válogatja ki mit ért maréknyi mogyoró alatt. Ez a mennyiség ugyanis variálódhat, miként a csokis papíron levő fotó és a már felbontott termék valós tartalma aránylik egymáshoz. Merthát gyártótól és/vagy márkától függ ugye, hogy a fotó ellenére elvétve találunk csak benne mogyorót vagy még a Braille írás is kutya füle ahhoz képest, ahogy dudorodnak ki szépen a pörkölt kis darabok a csokiból. Szóval az illúzió a mennyiség választásánál is nagy szerepet játszik. Visszatérve a gyakorlatra, addig rágcsáljuk átéléssel a mogyorót, míg hozzá tudjuk érezni a csokoládé ízét is. Ezt addig ismételjük, míg azon kapjuk magunkat, hogy csak a mogyorót szopogatjuk mert a nem létező csoki már leolvadt a szánkban róla. És most jön a harmadik, legnehezebb fázis. Tegyünk magunk elé egy üres csokis papírt és mélyen koncentrálva képzeljük el, hogy mogyorós csokit eszünk úgy, hogy nem bontunk fel egy igazit mert az igazi is csak illúzió. Ezt az önmegtartóztatást nevezhetjük más néven még abszolút önbecsapásnak is.
Sok sikert kívánok!
És csokit … hm …
Forrás: szerző FB-oldala
Hazafelé kerekezve a Hudson partján a tegnap este élénk orgonaillatot suhintott rám a folyó felől érkező alkonyat szellője, és rögvest ezt követően arcomba is csapott szelíden a kerékpárútra behajolt orgonaág, miközben én a napnyugta színeibe merengtem a város felé süvítve kedvenc útvonalamon. Az arcomba nyúló fürt mélyen hajolt ki az útra, kicsit tőből megtörve, valószínűleg a sok elbámészkodó biciklis és a parti gyepen napos délutánokon bujócskázó kisgyermekek kezei nyomán. Örömmel hoztam haza. Tisztában vagyok vele, az orgona hamar elvirágzik a vázában, de a tövéről félig leszakítva még kevesebb ideig ontotta volna már az illatát. Egyszerű, vadorgona volt, nem rétes, nem nemesített. Csak halványlila és bőségesen illatozó. Ide ültem mellé, hogy az illatából merítkezzem, amíg írok. Tovább »
A csíkszeredai Erőss Zsolt után Horia Colibăşanu temesvári hegymászó is meghódította a Kancsendzöngát
Horia Colibăşanu temesvári hegymászónak szombaton sikerült megmásznia a 8586 méter magas Kancsendzöngát, ezzel ő az első román alpinista, aki felért a világ harmadik legmagasabb csúcsára – írta a sportoló közleményére hivatkozva az Agerpres. Ezt a csúcsot korábban sikerült meghódítania egy magyarországi expedíció tagjaként a csíkszeredai Erőss Zsoltnak is. Tovább »
Halál, ne légy büszke, bár néhány földi
lélek erősnek vél, s félelmetesnek.
Nem vagy az, te szegény. S kik sírba esnek,
nem halnak meg, s engem sem tudsz megölni. Tovább »
I.
Kis gyöngyvirág−harangok
csengnek−bongnak vidáman,
burukkolnak galambok
a közelítő nyárban.
Földszag árad a kertből,
illatozik az élet,
fényes ruhájú szellőn
rózsa lobog elébed.
Mert te vagy a királynő,
szép pünkösd drága álma.
Parancsaidat várja
a virág, mely lilán nő
a kertben, hol az ének
szárnyal – neki az égnek. Tovább »
Törökverőnk neve a Kárpát-medencében és a Balkánon közismert, ám ezeken túl már nemigen akad nyomára a történelmünk iránt érdeklődő. Annál kellemesebb meglepetés egy kis svájci városban az az utcanév, amely Hunyadi János (1407?-1456) emlékét védi és hirdeti…
anyám pilláid lecsukódnak
álmaid talán nem hazudtak
szerelmes szíved csak értünk
és mindjárt utolsót dobban Tovább »
A turisták többnyire azóta keresik a zsugorított emberfejet, amióta a hatóság erélyesen megtiltotta a fejzsugorítást. Ezért vált hiánycikké a zsugorított emberfej Ecuadorban. És amint az már ilyenkor történni szokott, méregdrága lett az emberfej, dzsungelien körülményes úton lehet beszerezni és dugdosni kell a hatóság elől. Végül pedig még az is kiderül, hogy a fej nem valódi zsugorított emberfej. A jivaro indiánok ugyanis a fejvadászat visszataszító bűnét áruhamisítással tetézik. Zsugorított majomfejet adnak el a hiszékeny turistáknak, és képesek azt hazudni, hogy a rendkívüli emléktárgyat gyilkosság útján állították elő. Vagyis már ők sem a kívánt anyagból és nem a hagyományos technológiával dolgoznak. Viszont úgy gondolják, hogy amennyit egy amerikai milliomos használja otthon a zsugorított fejet, amennyire bizonyítja vele bátorságát és a szellemekben való hitét, annyira a majomfej is megteszi…
Nyilván értjük a turista elkeseredését, amikor rájön, hogy rútul becsapták. De a fejvadásznak is vannak emberi, sőt műszaki meggondolásai. Tőle az erőszakos turista zsugorított fejet követel, mégpedig pénzért. Holott ő nem gengszter, aki pénzért gyilkol, hanem csak egyszerű fejvadász. Nem ügynök, aki megbízásból dolgozik. És különösen nem képes ilyesmire jöttment turisták kedvéért. Tovább »
belém nyilall mikor kiválaszt
feltálalja versem
méltónak talál kiemel
– hálóból a keszeget –
mi beleakadt s nem menekül
már tányérján díszlik
étvággyal fogyaszt
hogy ízlettem
nekem is ízlik
(nk)
2022-05-07
Forrás: szerző FB-oldala
Láthatatlan súgólyukakból
áramlik a folyamatos megvezetés:
immár nikábos nőket festünk,
arctalan szépségeket,
de csupasz bőrükön átsejlenek
a szexualitás delejes öblei
és közérthető nyelvre fordítják
a MÁS valóság rejtelmeit, Tovább »
csak a város felett
kavargó füst
terjed az égen szét
csak mintha vihar készülne
mintha sűrű sötét
felhő közeledne
nem olyan
mintha alatta romok
volnának Tovább »
Látta a tévében, hogy a láma rokonainak, a guanak=k csordáit az Andokban évente egyszer befogják, hogy lenyírják a szőrüket. Úgy történik a dolog, hogy kerítéseket állítanak fel, emberi láncolatot alkotva zárt helyre szorítják a csordát, azután egyenként elkapják, a földre fektetik, majd ott megnyírják az állatokat.
– Azt lehetne – kérdi a Koma a mentorától –, hogy bekerítsük az emberek keserűségét, ami az évezredek alatt összegyűlt, mindent-mindent, és lenyírjuk az elmékről, hadd szabaduljanak meg tőlük, ne nyomják tovább őket?
Ha kérdezne Vadmalac a Komájától, azt kérdezné: ”S az összegyűlt keserűséggel mit kezdenénk?”. De nem teszi, csak szótlanul átöleli a barátját. Odajön Malacka is, meg Kismalac, és körbezárják a nyugatalan lelket, mintha az egy csorda guanak= volna.
Forrás: szerző FB-oldala
A Honfoglalást (895-96) követően a magyarság rendkívül gyorsan, egy évtized alatt megtöltötte a Kárpát-medencét, sőt a Morva Fejedelemség felszámolása után nyugat felé is terjeszkedni kezdett, elérve az Ausztriában futó Enns folyót. Ezt az érintettek végképp nem nézték jó szemmel, s a Keleti Frank Királyság szervezésében csapást kívántak mérni a „betolakodókra”. 907 tavaszán el is indult a koalíciós ármádia, s július 4. és 7. között a mai Pozsony alatt összecsapott a magyar hadakkal. A „hazaiak” győzelmének emlékére a távoli Kanadában élő magyarok pár éve kopjafát állítottak… Tovább »
Dráva jó szüleim,
nem ittam alkoholt, nem vettem Bo-drogot, de Marcal az önvád, és ezért írok e folyóiratban, akkor is, ha néha Zagyva az egész, mert Ipoly nehéz hallgatni, mint beszélni folyó ügyeinkről, ha híd akarsz lenni, taposnak majd rajtad, ezt olvastam, és hogy Tisza vizet öntsünk végre a pohárba, mert túl sok a közhelyes Duna, Sajó sebeink pedig figyelmeztetnek, Mura csinálnánk valamit már késő, így könnyen Rába…., szebben Bódva, mert ez olyan hullámtéri: szóval Körös körül szemét, szennyezés, könyékig Túr az ember benne, miközben vizét isSza-most még, pedig már érződik Lajta a népek felelőtlenségének íze, így hát tölcsért csinálok a kezemből, mint az egykor igen Kapos Zala-tnay, hátha egyszer Titeket is Által-ér és megtalál, ezen a kompon találkoznánk. Várom Tőletek is a folyó-sítást!
Na, Sió, puszi a családnak!
Jóna Dávid
Forrás: szerző FB-oldala
többet ér a tettnél az indulat
az eredménynél a szándék
az észnél a szív
a beteljesülésnél a vágy
mérlegre minden esetben
mégis az első kerül
(nk)
*
2022-05-06
Forrás: szerző FB-oldala