Az ember sohase legyen elbizakodott. Tavaly nyáron a Margitszigeten, a szálloda előtt ültem egy kis tündérrel, aki egy kicsit hozzám tartozott. A szállodából kijött egy vidéki földbirtokos barátom, fején gyönyörű tiroli kalappal. Bemutattam a tündérnek, és beszélgetés köziben megdicsértem a remek tiroli kalapot.
— Neked adom — felelte udvariasan —, de mit adsz érte? Tovább »
Tizennegyedik alkalommal szervezték meg Csíkszeredában a Free Camp Nemzetközi Alkotóműhelyt a Művészetek Házában. A tematikailag és műfajilag teljes szabadságot biztosító művésztábor egyik idei jellegzetessége, hogy szabadon látogatható. Idén három országból érkeztek a képzőművészek: Magyarországról, Ausztriából és Romániából. Tovább »
tülköl a hajó
membránja a nagy tenger
sirályvijjogás
Budapest, 2021. VIII. 25.
minden légyzümmögés
azt a régi rettegi ébredést idézi
mikor két sárga ragacsos csíkon haldoklottak
embertervezte sunyi kínhalállal
Budapest, 2021. VIII. 26.
Végéhez közeledik a 100 kötetre tervezett sorozat
1857. március 8-i levelében írja Arany János Tompa Mihálynak: „Szász Károlyt, amint hallom, a kunszentmiklósiak papnak választák. Csak lesz esze, és eljön abból az istenverte Székelyországból.”
Szóval, „abból az istenverte Székelyországból”. S mondja ezt az az Arany János, aki nemhogy Székelyföldön, de a történelmi Erdélyben (a Királyhágótól keletre) sem járt soha. Tovább »
Forrás: szerző FB-oldala
talpam alatt ha celofán zörög
hétköznapot jelez
lehajolok néhány nap múlva
nyögve egyet
megfogom
pedálos vederbe dobom
egy talpalatnyival
nőtt a lakásom
Budapest, 2021. VIII. 23.
Vőlegény: Tegnap egy jósnőnél voltam, tíz pengőt fizettem neki, és tudod, mit mondott? Azt, hogy te egyáltalán nem szeretsz.
Menyasszony: Te hülye! Ezt én ingyen is megmondhattam volna neked!
Színházi Élet, 1937/20 Tovább »
Már vesszők sem választják el napjainkat,
összefüggő baltacsattogások csonkítják
torzzá a szavakat. Tovább »
Megrázta a közvéleményt az augusztus 22-i, déli csíkszeredai vasúti szerencsétlenség, amelyben két személy vesztette életét a zsögödfürdői átkelőnél.… Gépkocsival akartak átkelni a síneken, a vonat azonban telibe kapta az autót, mintegy fél kilométeren tolta maga előtt, mígnem a kocsi kigyúlt, a mentők már csak két elszenesedett holttestet találtak a roncsban. A tűz átterjedt a mozdonyra is, további tragédia bekövetkeztét a tűzoltók közbelépése gátolta meg. Tovább »
„Nekem ne legyen boldog
és világoskék az irodalom,
hanem fekete,
mint az alvadt vér.”
Szabó Magda
Nekem az irodalom
egy ház: a kenyér háza,
ahol gyermek születik
fekete éjszakába’. Tovább »
Forrás: szerző FB-oldala
Olyan váratlanul lett vége a nyárnak. Mindig ez van, így van megírva, megrendelve, hogy augusztus 20-a után szükségszerűen elromlik az idő, az emberek már csak a hattyúkat etetik a Balaton partján, felvették az esőkabátot (softshell dzseki) is, és úgy nézik a szokatlanul háborgó vizet. El is felejtették, hogy két nappal azelőtt önfeledten lubickoltak, frizbiztek a vízben, esetleg vízibicikliztek is, és azon hahotáztak hangosan, hogy ki égett le jobban a tűző napon. Egyedül a horgászok kitartóak, ők addig reménykednek még egy utolsó nagy fogásban, míg be nem fagy a tó vize, ami ebben a klímaváltozásban nem valószínű, hogy egyhamar bekövetkezik. Tovább »
Megint egy új moly
Jött elő-
Kelő, de nem kell ő
Nekem, se semmi más Tovább »
Még egy hétig gondolkozott, aztán sms-t írt Váradinak. Felhívni képtelen volt. 3 nap múlva telefonáltak a Minisztériumból, és elhívták elbeszélgetésre. Az érett augusztusi hőségből kicsit megilletődve lépett be a légkondicionált üvegpalotába, ahol már a recepcióig is csak elektromos kártyával lehetett eljutni. Jól működött a rendszer, tudtak róla, és elmagyarázták, hogy a 3. emeleten melyik irodába menjen.
Idegenül érezte magát ebben az eleganciában, az itt dolgozó emberekről eleve valamilyen kiváltságosságot feltételezett, amivel ő nem rendelkezik. Azt képzelte, ez feltétlenül látszik is rajta, és nagyon remélte, hogy nem jön szembe senki, aki esetleg rákérdezne, mit keres itt. Nem is jött, és az irodát gond nélkül megtalálta. Tovább »
Ahol születtem,
azt a helyet úgy hívják:
nehéz időszak.
Forrás: szerző FB-oldala
Forrás: szerző FB-oldala
(Sz. Gézának, utólag)
Úgy mentél el,
mint ki éppen érkezik,
meddő agyzugokban
virágzást vétkezik. Tovább »
„Mit mondtál? Nem hallottam jól! Mondd csak még egyszer! Mi nem tetszik, mi az, ami egyhangú?!” Belevésődtek a fejembe ezek a mondatok és a hozzájuk kapcsolódó jelenetek.
Nemrégiben egy kolleganőm ajánlotta, hogy nézzem meg a Tina élete című filmet. Figyelmeztetett, hogy felkavarja a lelkivilágomat, mivel tudnivaló rólam, hogy az érzékenyek táborát erősítem. Valóban nagyon megérintett a film. Tovább »
Forrás: szerző FB-oldala
Ül a padon az írónő,
háttal az Aranybikának.
Debrecenben fáraónő.
Itt nincs nagyobbja a mának. Tovább »
Azt játszom: betegnek tettetem magam
ma nem megyek iskolába
nem kelek föl az ágyból
fejemre húzom takaróm Tovább »
Az idő – ahogy a mondás is tartja – begyógyítja a sebeket. Vagy legalább is megszokjuk, hogy fáj. Néha, ha valamihez hozzáérünk vele vagy valami hozzáér, még felszisszenünk, de a sajgást megszokjuk.
Valahogy így telt el a július, és Attila egyre gyakrabban kapta magát azon, hogy nem gondol Ildire, vagy ha igen, már távolinak érzi mindazt, ami történt velük és köztük. A személyes veszteség mellett lassan az érvényesülését illető is felmerült a gondolatataiban: nem sok keresnivalója van ebben a városban, ahol Szigeti az alpolgármester. Az, hogy Kuna Imre nyugdíjba megy, csak tovább erősítette azt a körvonalazódó szándékát, hogy abbahagyja a tanítást, és elmegy a városból. Egyelőre azonban fogalma sem volt, mit csináljon helyette. Csak azt tudta, hogy a fővárosba megy, ha megy. De hová, milyen állásba, hol fog lakni? Ezek a kérdések megválaszolatlanok voltak. Elhatározta, hogy egy időre elutazik. Pestre indult, egy barátjához. A vonat pedig késett. Tovább »
Ma fázom élni
Félhomályt töltögetek
Hajnali pohárba
Leásítom az égről a napot
Az örömöt meghagyom másnak
Magamat felszentelem
Az ordításnak Tovább »
Pusztai Péter rajza
