Hol is… Brassó? Költõk járnak oda… B. Tomos Hajnal fotója, maga is költõ

most megiszom a tejet
most verést kapok
tél van és táncolok
megiszom táncolok szoptatok
lábam közt az ég
most már meghalok

Stegerwald Tibor* ezt a fotót küldte Felhívásunkra** Csíkszerdából.

*Interjú Steigerwald Tiborral

**Honoldalunk neve a Káfé, Internet kávézó sorozatunkban írók, mûvészek vallanak kávézási szokásaikról, most indítjuk, tulajdonképpen folytatjuk a kávézó-kirakatok, cégmegnevezések sorozatát. Akinek kedve van, szegõdjön mellénk, bárhol is él vagy jár, San Franciscóban, Dél-Koreában vagy… Budapesten. Nem verseny ez, nem lesz elsõdíjas, a honor pedig a megjelenés. Ide küldjétek a fotókat: gergely90@hotmail.com

volt itt egy gyerekkor
hozzá a megfelelő ostobaságok
gyufagyújtogatás
mesék
zsíroskenyér
lyukas harisnyák Tovább »

Tovább »

„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
S tavaszi zápor fűszere a földnek;
Lelkem miattad örök harcban él,
Mint fösvény, kit pénze gondja öl meg;”

Ó, uram, tudd meg, az én szavam oly kevés, hogy kifejezzem mit érzek irántad. Azért vetem Shakespeare-t papírra, mert e szonettje, a hetvenötödik, mely egy ifjú férfiember iránt érzett szeretetét fejezi ki, jobban illik az ünnephez. S te ifjú vagy. Tested erőtől duzzad, eszed vág, mint a borotva, Csaba királyfi vagy te, táltos, Mátyás reinkarnációja. Minden, amit a magyar, vagy mit beszélek, szkíta lélek magának csak kívánhat. Költő vagy te, kire rád bízhatom a pénzemet, vagány kuruc vagy, aki nem tart az ellentől, Lúdas Matyinak születtél, aki nem csak háromszor, százszor is elveri a port a gaz labancokon. Te képes vagy, egyedül te vagy képes Attila nyomdokain járni, már hódolnak neked a keleti kipcsak és türk szolganépek is. Tovább »

Egy héttel korábban publikáltam egy felhívást – kávéscsészék, kávézházcégérek bemutatására, nem hittem, hogy ilyen gyorsan én kerülök sorra.

A stockholmi S:t Göran kórházbn ilyen csésze kávéval hozzá az életbe vissza a betegeket.

B. Tomos Hajnal rovata

Ez év június 15-én új Nemzetközi Repülőteret avatnak Brassó-Vidombákon, mely az elmúlt 50 év első, nulláról megépített légi kikötője lesz Romániának. A megnyító ünnepségeket nyílt napok előzik meg június 10 és 11 -én, amikor is koncertekkel, fényjátékokkal, lézershow-val, légi bemutatókkal stb. szórakoztatják az egybegyűlteket. A 15ei megynyító fénypontja az első menetrend szerinti járat érkezése lesz az új reptérre, mely az esemény hivatalos vendégeit szállítja Bukarestből.

Tovább »

Hertha Hillfon plasztikája. Stockholm Danderyd metrómegálló

DUPLA BALLADA EGY FOSZLÓ ELVTÁRSHOZ

Arcod pufajkasima

Szemed alkonyatlerakat

Agyad zsír s kátránykalitka

Izzó csókodból csikk maradt

Hajad múló szunyogszita

Arcod pufajkasima

Sántál érveid bérlova Tovább »

Válaszol: HAJDÚ Mónika

Kérdez: GERGELY Tamás

 

 

1. Valamivel korábban arra a kérdésre, hogy mi vagy, úgy válaszoltál, hogy közgazdász nem vagy. Akkor most felteszem újra a kérdést: mi vagy te, Hajdú Mónika?

 

Köszönöm ismételten a kérdésed és engedd meg, hogy kijavítsalak! A pontos válasz így hangzott: „Hogy ki vagyok? A diplomám szerint külkereskedelmi üzemgazdász.” Szerintem, nem. Viszont már akkor is nehezen szedted ki belőlem a szót. Az az igazság, hogy nem igazán szeretek beszélni magamról vagy inkább nem is tudok.

Ezért fogadd el kérlek, hogy Sándor Edit szavaihoz nyúljak, aki, talán mert több évtizede ismerjük egymást beleérzett abba ki vagyok valójában, és ezt egy ajánlásban meg is fogalmazta: „Hajdú Mónika született fotóművész és született költő, egyszerre lírai és ugyanakkor sajátos humorú egyéniség. Szenzitív módon van kapcsolata az őt körülvevő világgal, látásmódja mindenki mástól erősen megkülönböztetett. Egy vízcsepp nála egyszerre könny és drágakő. A vízfüggöny mögül feltáruló világ csak az övé, melyben ugyanakkor mindenki másnak is helye van. Képei befogadnak és más dimenzióba hívnak, rengeteg érzékletes és érzéki információval ajándékozva meg minden szemlélőt. Nem magyar és nem spanyol (hiszen ott él) ember láttatja velünk sajátos képi világát, hanem az egyetemes ember közvetíti az univerzum üzenetét. Azzal a teljes hittel ajánlom figyelmükbe munkáit, hogy képei látványa által megváltozik a világról alkotott viszonyuk. Meggyőz bennünket a művész, hogy a látszat mögül feltárul a csoda.”

 

 

 

Tovább »

Alapállás és jelenség

Nemrég ért véget egy érdekes és értékes vállalásom: alkalmam volt román nyelvre fordítani Szente B. Levente Vízmerítő címmel összegyűjtött verseit. Ennek apropóján szerettem volna egy értő ismertetőt írni a kötetről.

Ahogy a csillagok öszetartoznak az éjszakával és a végtelenséggel, úgy tartoznak össze ezek a versek a Valósággal és a költő emberi magatartásával: egymás nélkül nem értelmezhetők. A mögötte élő ember ismerete nélkül a versvilág csonkának, a vers nélkül Szente B. Levente élete talán értelmetlennek tűnne – mint látni fogjuk. Így aztán igazából nem azt vizsgáljuk, miről szól ez vagy az a verse, inkább azt, kicsoda az, aki egyik-másik vers mögül ránk köszön – és milyen céllal. Tovább »

Honoldalunk neve a Káfé, Internet kávézó sorozatunkban írók, mûvészek vallanak kávézási szokásaikról, most indítjuk, tulajdonképpen folytatjuk a kávézó-kirakatok, cégmegnevezések sorozatát. Akinek kedve van, szegõdjön mellénk, bárhol is él vagy jár, San Franciscóban, Dél-Koreában vagy… Budapesten. Nem verseny ez, nem lesz elsõdíjas, a honor pedig a megjelenés. Ide küldjétek a fotókat: gergely90@hotmail.com

A fenti képet Stockholmban készítettem a tegnap a város Liljeholmen nevû negyedében, épp dolgom volt ott, a villmos felé sietvén. De azért egy kattintásra megálltam. (Gergely)

Fábián Enikõ B. Tomos Hajnal versét mondja

Tóth Cecília akril vászon

Tomos Hajnal rovata

Kedden, május 30-án újabb tárlatnak ad helyet a brassói Reménység Háza. Ezúttal az V. Csernátoni IKA Alkotótábor anyagából válogattak a szervezők. A kiállított műveket dr. Deák Ferenc Lóránd méltatja, a tárlat kurátora pedig Székely Géza képzőművész. A kellemes hangulatot Jánó Kinga népdalénekes előadása biztosítja.

minden vers
veszteségek szobra
fölosztva
fájó darabokra
nézel arra
mindig
ami nincs
tekinteted
szorongó bilincs Tovább »

Tovább »

Gyökerek és szárnyak

‒ Meséljen, kérem, a gyermekéveiről.

‒1936. január 2-án születtem Marosjárán. A szülők beleegyezése nélkül írták be az Irina nevet az anyakönyvbe. Négyéves voltam, amikor bejött a magyar hadsereg (emlékszem, népviseletbe öltöztetve levittek Körtefájára, a főút mellé), és nyolcéves, amikor jöttek az oroszok, dübörgő tankokkal (akkor egy kerítésre felállva bámultam őket). Öten voltunk testvérek: Béla, Lajos, Domokos, Géza és jómagam. Az otthon kijárt négy osztály után beírattak a marosvásárhelyi református leánygimnáziumba, ahol latint és franciát tanultam, zeneórán pedig megtanultuk az összes zsoltárt. A híres református leányinternátusban laktam, a Bethlen Katában, ahol jobban vigyáztak ránk, mint otthon. És ekkor jött a tanügyi reform (1948-ban ‒ a szerk. megj.), amely betiltott minden egyházi képzést, államosították az felekezeti iskolákat. Haza kellett mennem, de a VI. osztályt a körtefáji iskolában kezdtem, mert Járában nem volt felső tagozat. Az első évharmad végén ‒ mivel kevés gyerek volt ‒ megszűnt a felső tagozat, nem tudtam befejezni azt az osztályt. 1949 őszén végül sikerült folytatnom a tanulmányokat Sáromberkén, ahol az egykori Teleki-kastélyban beindult az V‒VII., s felvettek a VII. osztályba. A kastély alagsorában internátust nyitottak, s a kertbe, az évszázados tölgyek alá jártunk ki mosakodni; szalmazsákot vittünk, azon aludtunk. Bár a fűtést nem oldották meg, átvészeltük a telet, befejeztem a VII. osztályt, és ezzel lezárult a gyermekkorom… Tovább »

B.Tomos Hajnal rovata

A május 13-án Brassóban is megrendezett Múzeumok Éjszakája sikerén felbuzdulva, úgy határozott a város előljárósága, hogy további lehetőségeket kínál a helység története iránt érdeklődőknek. A középkori bástyákban valamint az Apollónia-házban berendezett múzeumokat további két hét végén 12 órától d.u. 6-ig lehet látogatni.

A régi Tanácsház, jelenleg Brassó Történelmi Múzeuma

Nem is fontos mire vágysz, fontosabb, hogy mit érzel,

Kavarogj a zabolátlan szélben, amíg vérzel.

Addig szédülj, amíg az idő és a tér pörget,

Hol a mélyben, hol az égben, megfogod a szörnyet. Tovább »

Válaszol: Steigerwald Tibor

Kérdez: Gergely Tamás

Ki vagy te, Steigerwald Tibor?  Hol élsz?

Az első kérdésedre én is lassan fél évszázada keresem a választ. Sokféle általam elfogadott énkép kergeti itt egymást az időben, és sajnos el kell, hogy szomorítsalak: csak részleges képpel szolgálhatok magamról. Ha kicsit mélyebbre ások magamban, félretolva a hétköznapok salakját, akkor talán felsejlik valami igazibb, valósabb is. De kezdjük az elején! Szóval, még az előző évezredben, ’74-ben, január 21-én születtem Sepsiszentgyörgyön, ahol jelenleg is élek. Itt, most, elsősorban emberi mélyebb aspektusból, s azon belül-párhuzamban amatőr fotósként szeretnék bemutatkozni. Ehhez pár adatot muszáj villantanom. Egy ideje a sepsiszentgyörgyi Mohos fotóklub tagja vagyok. 2010-ben, nevem alatt megszületett a Vallomások c. egyéni tárlat a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király római katolikus templomban, már digitális fotókkal, korábbi munkáim gyümölcseként. Számos közös kiállításon vettem- és veszek részt, s több fotóm is díjazták különböző fórumokon. 2012 óta fut személyes blogom: https://steigit21.blogspot.com Tovább »