3.
e g y r u g ó r a
mindent a szeretet mozgat
a tetszés, ami vonz, amíg még ragaszkodsz valamihez
önmagában van rendeltetése, egy rugóra jár a kígyó, a medve
miből vagy gyúrva ember, hogy szárnyad sas, lábad fa törzse, derekad nádszál Tovább »
zöld papírra ír
verset a hűvös tavasz
ismétli magát
Budapest, 2021. IV. 15.
Hol kerti törpéket festett az akkor beáramló olaszoknak, hol a barátnője menyasszonyi ruháját festette, hol gyümölcsöt szedett. Mindez még mindig csak arra volt elég, hogy folyton késésben legyen minden részlettel, és a tanára rászóljon harmadéven: Gata, nu mai pot tolera asta! Ori lucrezi cu materiale ca lumea, ori te tai! És amikor valahogy megvásárolta, amit kell, valaki ellopta. Egykori lakótársára, Ildikóra gyanakodott, mert az elkezdte elfordítani a fejét, ha meglátta, még a tíz éves találkozón is alig köszönt.
Közben pedig nemcsak ez a fajta nyomor volt. A szobában mindenki megtartotta a születésnapját, csak Zsiléta talált ki mindig különféle ürügyeket. Végül már ő sem tehette, akkor hosszú könyörgő levelet írt anyunak, hogy ha Mikes elolvassa, eltépi a diplomáját. Tovább »
Portré * Forrás: szerző FB-oldala
Árnyam az ösvényem, talpam alatt fényszilánk,
Csak a fű nő nyomomban, kaszálnak az imák.
Mosolyogva néz az ég, lelkem viszonozza,
Vigad a lom, víg a dalom, est visszhangozza. Tovább »
Sokan voltunk, legalább tízen,
és lány közöttünk egy se volt,
meztelen úszkáltunk a vízen,
vigyázott ránk a telehold. Tovább »
Jóllehet a Nagy-Homoródmente egyik kicsiny falujában láttam meg a napvilágot, édesanyám elbeszéléseiből már gyermekkoromtól úgy „ismertem” Kolozsvárt, mint Recsenyéd hét határának megannyi titkát. Szüleim 1938 nyarán keltek egybe, s előbb Brassóba, majd Kolozsvárra mentek „szerencsét próbálni”. Kellett a pénz a földvásárláshoz, a házépítéshez. Tovább »
Forrás: szerző FB-oldala
Egy rakás közhely, amit most mondok: többet ér, ami kevés, mint ami sok.
Nem szólok az aranyról, a Kínai falról, a piramisokról. Ezekből köztudomású, hogy kevés van. De szólok a boldogságról, az egészségről, a barátságról, a szerelemről, amelyekről azt hisszük, minél több van belőlük, annál jobb! Ez nagy tévedés! Kicsi boldogság, kicsi egészség, kevés barát és aprócska szerelem kell az embernek, hogy jól érezze magát. Hogy meg tudja becsülni, amije van. Tovább »
nekem
a színvilág nem más
mint a szeretet áttetsző teste
körülölel mindent amiben Isten
az ember szíve-szemén keresztül
bennünk örökké lát
így csak –
te meg én.
Anyám elkísér.
A fiola nyakát lepattintják,
tartalmát fecskendőbe szívják.
Az üvegcse nyakán fémköpeny, Tovább »
Tó tükrén a Nap
bíborszínű ragyogás
lelkemet lengető
Egyszer kaptam valakitől
egy darab drótot –
két végét összekötöttem
és szabályos karikát
formáztam belőle. Tovább »
Vadmalac a komájától tudakolta: ”hogy van az, hogy a pincében tárolt muroknak mindig az egyik vége kezd rothadni?”
Komája megvakarta a fejebúbját, mielőtt válaszolt volna:
”Hogy legyen fejlődése a dolognak.”
Ezt már Vadmlac is el tudta képzelni. Ilyeténformán nyugtázta az állást :
”Ja.”
Forrás: szerző FB-oldala
Roppant csigaházak görögnek a pusztán,
ha rájuk lép a villám, nyákjuk szertefröccsen. Tovább »
Roppant csigaházak görögnek a pusztán,
ha rájuk lép a villám, nyákjuk szertefröccsen. Tovább »
(töredékek a Sárgaház folyosója c. naplójegyzékből)
1
reggelente
már lehajtott fejjel mennek
az emberek Tovább »
Kubai méhkolibri (Zapata). Szárnyaival másodpercenkét 80-at verdes
Zsiléta az üzletekben kóválygott, az almákat tette a mérlegre, de egyikre sem volt elég a pénze. Vajúdi évfolyamtársai meghívták olykor ebédre, de szégyellt folyton hozzájuk menni, pedig Oana meg is mondta: Poți să vii oricînd la mami, că-i ești atît de dragă. De hát nem mehetett mindig.
Ilyen idők kezdődtek. Ha Marius Grozavu hazament Zádonyra, bekopogott anyuékhoz, de Zsilétáéknak egy lepukkant Olaszországhoz hasonló lakása volt, a csizma végében anyu szobája, középen a mamáé. Tovább »
Volt egy rokonom, vidéki agglegény. Amolyan vadászgató, morózus, öreg birtokos. Szenvedélyes pasziánsz-játékos volt és roppant babonás ember. Mindent kivetett előre kártyán. Lesz-e eső, bikabornya lesz-e a Riskának, felmegy-e a bor ára.
Megtörtént vele, hogy kirakta a paszianszot, mert meg akarta tudni, el fog-e késni a vonatról, vagy sem. A pasziansz olyan sokáig tartott, hogy lekésett.
Harsányi Zsolt
Színházi Élet, 1932/30
Kivirít a látómező bokra,
sebére a tájék zöld flastromot tapaszt;
diktatúrai, szép tavaszokra
lát rá a szabadabb, élemedett tavasz.
Budapest, 2021. IV. 21.
Forrás: szerző FB-oldala
Egy statisztikai nézőpont – egy szakmai dialógusból
Egy 336 oldalas konferencia-kötetnek, még inkább ha egy sorozat része is, föltétlenül megvan három előnye. Egyik, hogy szinte alig akad szakmabeli vagy szakma-környéki, aki ne találna benne kihívó, lenyűgöző, inspiráló, feldolgozandó és további megismerési tartományok felé vezető írást. Másik vitathatatlan esélye az interdiszciplináris kölcsönhatásokra épül, melyek – a konferencia szervezési céljaitól nem is idegenként – akkor is hatnak, ha minden résztvevő csak a saját előadását és még egyet olvas el belőle. A harmadik, kicsit titkolandó, de egyúttal bevallandó előnye, hogy a referáló szeme előtt annyi írás, annyi tárgykör, annyi sok megközelítés és módszertani, tematikai struktúra vonul át, hogy abból kellőképpen szinte egyetlen írásra tudna érdemben kitérni, a többi sötét rejtély maradna akkor is, ha közlésmódjukba egy picit bevilágít valami erős keresőfénnyel. Tovább »
s z ó s z á t y á r
ismered a kifejezést
nos mit szaporítod te is
mint Isten télen a hóesést
ki belefáradt már a hóhullásba Tovább »
Ionesco- A kopasz énekesnő, előzetes tanulmány, 1974 * Forrás: szerző FB-oldala
Pusztai Péter rajza