Az ellenségeskedés is az energia egy igen erőteljes formája. A szerelem kioltódhat, a gyűlölet soha.

Forrás: Kocsis Francisko: Ceea ce nu se amână. Reflecţii, însemnări, resemnări (Nincs haladék. Reflexiók, feljegyzések, főhajtások), Editura Ardealul, Tg. Mureş, 2019. Fordította Cseke Gábor.

GÖCSEJ

Amerre pupillád körbetekinthet, dombsorok
állnak ezernyi halommal. Rajtuk a Kandikó
magas íve mereng; ki az Alpok messzibe nyúló
lábaira, s el a zöld Balatonra. Tovább »

Megjelent a Pannon Írók Társasága kiadásában – Zalaegerszeg, 2019 decemberében

Lackner László 1943 – ban született Lentiben. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát végzett, harminc évig a turisztikai szakmában dolgozott vezető beosztásokban. A Zalai Írók Egyesületének egyik alapítója, több szinten vezetője volt. Három társával 1985-ben létrehozta a Pannon Tükör című kulturális folyóiratot, amelynek kiadói feladatait tizenöt éven át ellátta, és amely azóta is folyamatosan megjelenik. Nyugdíjasként, tíz éven át a Pannon Egyetem, négy éven át a Kodolányi Főiskola felnőttképzési kurzusain tanított idegenforgalmi ismereteket. Tovább »

ónos esőben
srég szaggatott vonalak
sietnek szembe

Budapest, 2019. XII. 15.

Régebben elkövettem azt a hibát, hogy egy-egy (számomra) fontos ember temetésére nem mentem el, mondván, hogy ez csak társadalmi esemény, akkor jobb, ha otthon maradok: éppen mondjuk olvasni. Nem. El kell menni, el kell temetni, imádkozni kell, vagy hallgatni: úgy, ahogy a szokás előírja. Azt kell csinálni, amit mindig. Tovább »

Fiatalok között emlékezem
és hasonlítgatok:
milyenek ezek az idők,
s milyenek voltak azok, Tovább »

Kimúlása közrészvétet
még elvétve sem ébresztett.
Nem volt dics, sem szavalmány,
csak a méla utálmány.

Észak és dél – két
pólus bennem. Széltében
meg kelet ugat

111. nap – december 20.

Takesztán felé tartok. A mai nap is verőfényes és enyhe, dél körül egy szál pulóverben gyalogoltam. Tegnap, miközben papírzsebkendőt és csokoládét kerestem egy boltban, megismerkedtem egy ifjú párral, akik épp életük első közös bevásárlásán voltak. Az ismerkedést ők kezdeményezték, pontosabban a férj. Bevásárlás végeztével elvittek kávézni, majd meghívtak ebédre egy hangulatos kisvendéglőbe. Tovább »

Az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József (1932–1993) nevét kapta az Európai Parlament brüsszeli székháza új épületének egyik szárnya. Antallról, aki fiatalon részt vett az 1956-i forradalomban, és fontos szerepet vállalt az 1989–90. évi rendszerváltás előkészítésében is, határainkon túl is elismeréssel nyilatkoztak a politikusok. Tovább »

Olyan sefiú-selány-arca van
ennek a decembernek.
Már rég csontra
vetkőzött a táj Tovább »

Átfesti körmét,
Mert alatta élet van
És feketeség.

A Füst (Men­tor Köny­vek Kiadó, Mi­ner­va Művelődési Egyesület Kiadója, 2019) a leg­első ma­gyar, erdélyi ho­lo­kausztkönyv. 1945 végén je­lent meg, szerzője némi­leg is­mert volt a romániai ma­gyar ol­vasók körében, hi­szen írásai je­len­tek meg különféle iro­dal­mi la­pok­ban, társ­szerzője egy re­mek színda­rab­nak is, melyről ra­gyogó, iz­gal­mas beszámolók je­len­tek meg jóformán min­den fon­to­sabb sajtótermékben (mára tel­je­sen el­fe­ledték). Tovább »

téli esemény

szikráit szórva
meg-megsuvad a szánkó
jaj csak neki ne Tovább »

AMI A PALACKBÓL MÉG KITELT

Nappal vitorlások suhannak a tavon.
Sötétedéskor, lassulóban és ott, ahol az égbolt elhajol – szinte a csillagok közé
villanylámpás hajók. Tovább »

Az állomáson gunnyaszt egy legény
fölötte virraszt a jóremény

Batyuja harap országból-világból
batyuja étvágyán a világba lábol Tovább »

Magyari Lajos nevével félszázaddal ezelőtt mint középiskolás diák találkoztam először, s egyik jellegzetes verse, a Kapuállító éveken keresztül kísért, sőt, mondhatnám, része volt irodalmi tudatunknak, hiszen nemcsak egy verset értettek alatta, de azt a nemzedéket, illetve írói csoportosulást is, amelynek meghatározó alakja volt, s így az 1969-ben megjelent antológiájuknak is a Magyari-vers címét választották. Tovább »

Megérkezett címünkre a Napút c. folyóirat idei 9. (novemberi) száma. Rendhagyó módon, anyagai elsősorban a magyaroszági (és nem csak) ruszinok hétköznapjai, nylve, kultúrája köré szerveződtek. Érdekesnek tűntek számunkra mindenek előtt azok a vallomások, melyekben jelenkori személyiségek ruszin gyökereikhez tartozásukról vallanak, s ezzel együtt egy keleteurópai veszélyeztetett népcsoport múljáról és jövőjéről is véleményt mondanak. Ezekből válogattunk alább.

Ruszin. Mit jelent számomra – magánemberként vagy nyitott
szellemű kutatóként – e szó hordozta lét?

*

Gecse Géza: Számomra a ruszinok az a szláv nemzet vagy nemzetiség, amely a XIII.–XIV. század óta jelent meg nálunk is a Kárpát-medence erdők borította északkeleti részén és népesítette be a Kárpátok völgyeit. Tovább »

ELŐKELŐSÉG

— Ugyan, mit nagyzolsz az őseiddel? Csak nem akarod azt mondani, hogy már a Noé bárkáján is ott voltak?
— Nem, nekik már akkor is saját yachtjuk volt.

Színházi Élet, 1935/41