A vallások változhatnak, a sör és a bor marad a régi.

Felfirkálta, szerk. ÁHU

Fodor Sándor: Mit nem ivott nagyapám?

Valamennyi bodoki Fodor Sándor közül (dédnagyapámig visszamenően, családomban minden elsőszülött fiút Sándornak kereszteltek) nagyapám volt a legmulatósabb természetű. Ennek köszönhetően maradt aztán a legfiatalabb valamennyiünk közül – immár mindörökre. Tovább »

Életében ritkán lehetett őt mosolytalanul látni, pedig érték csapások, bőven. De még legelkeseredettebb pillanatában is ott csillogott a derű a tekintete mélyén, mintha mulatságos történetet készülne elmesélni, de valamiért meggondolta magát, és egyedül mulat azon, ami hirtelen az eszébe jutott…
Szerencsére, humoros történeteit. – ún. anekdotáit – nem vitte magával az öröklétbe; Tovább »

gőzölgő fénykép
gomolyog fel a pára
s agyamból arra vetítek Tovább »

I. FELVONÁS, 2. jelenet

(Ugyanaz a szoba, de most gyertyák világítják meg. A Herceg fel-lesántikál a szobában, láthatóan „edz”. Az ablak mögött látszik, hogy hull a hó. Beront – havasan, elegánsan, felajzva, kicsit kapatosan és nevetve Sir John Dalyngrigge)

Sir John: Á, hercegem, szóval talpon, megint talpon… Dicséretes ez a buzgalom… Látta már, hogy szakad kint a hó? Mindenki lent van az udvaron, hívtam zenészeket – rendezünk egy kis mulatságot… (Az ajtó előtt csengő női nevetés.) Megígértem Lady Margaretnek, hogy viszek egy igazán rangjához illő áldozatot a hógolyóihoz! Ugye nem fog az én szívem hölgyének kosarat adni? Tovább »

Jönnek a békések, az égre néznek,
elöl vonul legény és lobogó,
s telitüdő, s kórusban száll az ének:
minket biztosan lát a Fennvaló! Tovább »

Egy Robotos Imre nevű régi káderes írt egy iszonyú „dokumentumriportot” Ady és Csinszka viszonyáról. Az igazi Csinszka 1975-ben jelent meg a budapesti Magvetőnél, a második, a visszhangokkal kiegészített kiadás Szembesítés címmel 1985-ben a bukaresti Kriterionnál. Tovább »

Azért írok, mert nincs mit csinálnom, és azért hagyom abba, mert nincs mit mondanom.

Felfirkálta, szerk. ÁHU

Az emlék vissza-vissza tér:
a sziklára font fenyőgyökér.

Tovadobbanó lópaták
dobajában az ifjúság, Tovább »

sógornők kávéznak

ez jelent valamit

a gyermek úgy érzi
hogy ez a családról szól
és ebben igaza van Tovább »

Színmű két felvonásban

Tovább »

Egy icipici frivolság

A kulisszák mögül megint a vígszínháznak egyik naivájáról szól az ének; ezúttal: Varsányi Irénről. Az ő panaszát pletykálom tovább, úgy, amint ő mondja-mondogatja minden ismerősének. Tovább »

(apám emlékére)

Idők végeztével
gyakran hangoztattad
felemelt ujjal, mint próféták: Tovább »

Érthető módon fölötte népszerű a kalandos útirajzok között az ún. túlélő irodalom vonulata, amiről legtöbbünknek azonnal Robinson és rendkívüli megmenekülés története jut az eszébe. Az élet azóta is pazar bőséggel teremti újra az izgalmasabbnál izgalmasabb, regényes helyzeteket, legtöbbjükről éppen a túlélők hiteles megfogalmazásában szerezhetünk tudomást. Tovább »

Esik az eső.
Valami tisztul, vagy csak
elfolyik minden?

– Milyen szép kicsi gyermeke van abban a fonott kosárban! Leányka-e, vagy fiúgyermek? Leányka. Éppen jó, hogy leányka! Ne nézze, hogy ócskapiacon vagyunk, vegye meg neki ezt a gyönyörű réklit. Ingyen van! Tovább »

Munch Sikolya szivárványos volt,
most fekete zászlók csattognak. Tovább »

A nevemet sokáig nem szerettem.
Az apámé, nagyapámé, dédapámé, ükapámé.
Sorminta, unalmas. Tovább »

Ott vagy a sohsem volt homokos tengerparton.
A homok sem emlékezhetik. Csak vágyam volt
belesimogatni a homokba tested körvonalát,
a még langyos homokba napnyugta után. Tovább »

Fehér Illés műfordításaiból

Felnőtté válás – Odrastanje

Éltem,
A hét néhány napján,
Valóban, ténylegesen, tapinthatóan éltem,
Seb voltam, melyből féktelenül áradt, zúdult
Az élet. Tovább »

Valahol, nem nagyon távol sisteregve morajlik a tenger. Itt egészen mozdulatlan és különösen zöld a víz. Enyhén olaj- és keserűmandula illatot áraszt. A hullámok döreje azért áthallszik azon a természetes gáton, melyet az összeomlott, kiégett szállodasor emelt az óceán elé. Különben szellő se rezdül; mintha a verőfény ontaná, olyan forró a csend. Tovább »