„Hipochonder az, aki rossz egészségnek örvend.”

Felfirkálta, szerk. ÁHU

1918. augusztus 15.

– Hallod-e, azért ez nem tréfaság, amit ezek a bolsevikiek csinálnak – ezek komolyan veszik a dolgot azzal az izével, ezzel a világszabadsággal, és hogy a vagyon az mindenkié, és hogy nincsenek előjogok, és hogy mindnyájan emberek vagyunk, és nem járja, hogy egyik ember elnyomja és tönkretegye és megölje a másikat… Tovább »

homlokodon
ráncokba
vésődik
az idő Tovább »

Amikor a tegnap este több forrásból is hallottam-olvastam, hogy május végén Ferenc pápa három napra eljön Romániába – a román források szerint Bukarest-Kolozsvár- Iasi az útvonal, a magyar források kérdőjelekkel ugyan, de Balázsfalvát és Csíksomlyót is hozzácsatolták –, a világhálón megkerestem a Vatikán állam illetve a Szent Szék hivatalos honlapját, amelyet még soha nem böngésztem, és a különböző friss sajtóközleményekben megpróbáltam felfedezni a hír igazolását, de nem sikerült. Tovább »

Mit ér a taps?
Semmit.
A közönség tapsol,
– bár fércmű, vagy még az sem –
ha tetszik. Tovább »

Petőfi szülőhelyéről

Felvilágosítás Petőfi Sándor születéshelyéről s napjáról: Kiskörös 1856. dec. 18-kán. Tisztelt szerkesztő úr! Többször olvastam már, nevezetesen a „Vasárnapi Újság” jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a „Vasárnapi Könyvtár”-ban azon hibás állítást, hogy Petőfi Sándor költőnk Kis-Kunságban, Szabadszállásán, és pedig a „Vasárnapi Könyvtár” szerint 1823-dik év június 1-én született. Ez állítást hibásnak mondom, s ezt a legérvényesebb adattal bizonyíthatom be. Petőfi nem Kis-Kunságban, hanem Pestmegyében, nem Szabadszállásán, hanem Kis-Kőrösön született. Tovább »

az árnyak nőni kezdtek lassan,
s fehéren izzottak már a nyírek,
az ős-kezdet megpihent halkan.
Még tél sóhajtott: alkonyszínek Tovább »

Ady utolsó fényképe

Robogó vonaton, derűs vasárnapon
érkeznék ide én, a kabát könnyedén
átvetve karomon,
úgy mint
mint egy idegen, egy olyan fürdőhelyen, Tovább »

visszamenőleges kialvatlanságok
gyöngyei fémdobozokban
épülnek egymásra
és ha kiakadok Tovább »

R az erkélyről leugrott;
Júlia kicsukta, mert azelőtt az anyját,
s a gyermekét, a harmadikat szidta. Tovább »

A világ végén

A szerző felvételei

(2019. január 8.) Eljutottam a világ végére. Na jó, ez így nem teljesen igaz, de már nem sok hiányzott. November 29. és december 4. között a fogadó családommal Patagóniába, azon belül Punta Arenasba látogattunk. Ez a legnagyobb déli város, a maga 120.000 fős lakosával. A legkisebb fogadótesóm kosárlabda meccsei miatt jöttünk ide elsősorban, de megpróbáltuk felfedezni a várost és eljutottunk a világ egyik legszebb helyére is. Nagyon érdekes volt: olyannyira délen voltunk, hogy a nap reggel 4-kor kel fel és este 11-re lesz teljes sötétség. De annak ellenére, hogy már lassan nyár van itt Chilében, ezen a részen elég hideg és szeles a levegő. Lássuk, hogyan teltek a napjaink: Tovább »

Szabad-e számonkérni egy költőtől politikai próféciák be nem teljesülését? Azt hiszem nem, főleg olyan korokban, amikor az erre a feladatra választott vagy fizetett politikusok sem vállalják ígéreteik beteljesítését, sőt, még felelősségüket sem ismerik be, teljesen következmények nélkül politizálhatnak tovább. Tovább »

Méltatlankodás következik, mondjuk úgy: adys indulattal, ha már idén januárban van legnagyobb publicistánk halálának századik évfordulója.
Ady Endre nem érte meg az első magyar – és egyben a világháború utáni Európában első – 1920-as zsidótörvényt, a híres numerus clausust  . Nem érte meg, de elképzelhető, hogyan fogadta volna, ha megéri. Tovább »

Az esti ima alatt Vadmalac száján kiszaladt:
”Zsidó vagyok és cigány. Észak-amerikai indián, számi, azaz lapp, kisebbségben élő magyar, ruhinga, yemeni éhező csont és bőr, szíriai menekült, kambodzsai szemüveges Pol-Pot idejéből, a Don-kanyarnál elestem.
A kommunizmus balekje, talibán áldozat, ujgur, szülőhazám Tibet.”
Fájdalomdarabkák Vadmalac lelkéből.

Úgy tűnik, az idén is lesz mire emlékezni. Hiszen az emlékek csak egymásra rakódnak, az idő pedig telik. Tehát…
260 éve, 1759-ben, 59 évesen hunyt el Bethlen Kata erdélyi magyar földbirtokos, mecénás és író, aki támogatta az erdélyi magyar református egyházközségeket és iskolákat, fiatal erdélyi értelmiségiek külföldi tanulmányait finanszírozta és jelentős könyvtárat tartott fenn, amelyet a nagyenyedi kollégiumra hagyott.
200 éve, 1819. november 24-én indult el végzetes útjára Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor. Tovább »

1918. július 18.

– Hát kérlek szépen, nem bánom, ha már nem bírod ki a családoddal egy hétig egyfolytában a nyaralást és már a nyelved kezd kilógni amiatt az istenverte Pest miatt, amiért már nem láttad egy hete (mert ez a bajod, nincs neked semmiféle halaszthatatlan dolgod, ha csak az nem, amit én gondolok) – hát kérlek szépen, nem bánom, utazz le a féltizes gyorssal – azzal félkettőkor ott vagy – de vigyázz, negyed négykor légy kint megint az állomáson, mert megint úgy jársz, mint múltkor! Úgyis elég borzasztó, hogy most este tízig ne lássalak. Tovább »

Az elme miniatűr mása
a téridő szövetének:
szál pihe is elhajlítja
benne a fényt…

Legenda

Egy régi délelőtt gyorsan berobbant
a hosszú, nagy szobába, mint a szél,
leült, vagy állt, vagy fájdította rokkant
szívét s beszélt, úgy ahogy más beszél, Tovább »

Győri Vilmos: Cserei Balázs

Rettentő midőn a föld s ég
Egymás ellen harczra kelnek
S dörrenésre és villámra
Új dörgés s villám felelnek;
Rettentő, midőn a tenger
Bőszülten küzd a viharral,
Habra hab tolul s a szélvész
Vad lovagként zúgva nyargal. Tovább »

A Zlatá Koruna híd

A második világháború utolsó heteiben a szovjet és az amerikai csapatok közé szorult Wehrmacht-egységek Csehország területén fejtettek ki nagy ellenállást. A térségben magyar alakulatok is tartózkodtak, a németek azonban nem bíztak bennük, igyekeztek őket lefegyverezni, a katonaszökevényeket pedig kivégezték. A cseh országrészben honvédek is csatlakoztak az ellenállási mozgalomhoz.  Tovább »

Kiáll a tornácra Vadmalac, mert valami különöset vett észre bentről. Komája szórt maga elé – mintha vetne – valami fehér port.
– Mit csinálsz? – kérdi tőle meglepetten.
– Irtom. Méreggel a gazt…
– …a mocskot. A gazt, a mocskot… Tovább »