Czóbel Minka: Maya
Czóbel Minka. »Maya.« Budapest, 1893. A kis kötet két részből áll, az első «Az élet könyvéből», a második «A halál könyvéből» czímet visel. E két jellemző czím is mutatja, hogy a költőnő, ki már korábbi köteteiben is örömest foglalkozott a lét nagy kérdéseivel, itt a két legnagyobb probléma, az élet és halál sötét titkait kutatja. Arany János mondta Tompa egyik költeményéről: „Oly helyeken jár a költő, a hol féltjük az embert. Állítson a költő keresztet az ily pontokra, hogy itt veszélyes a járás.” Tovább »
amint leszaladtam az éppen soros lapról elszaladtam tulajdonképpen az épphogy megkezdett verstől éreztem amit ezek utánam üzentek hogy keressem meg előbb magam nézzek szembe azzal ami adott jó-erősen és csak úgy térjek vissza hogy tudom a megtalált kiről kellene írjon akinek írnia kell ehelyett amint megtalálásomra elmenekültem még láttam ahogy a lap széléről a semmibe vész egy tarkó hát fél könyök és egy vádli de nem az enyém…valaki itt helyettem és értem szaladt
Van Marosvásárhelyen az egykori Sáros (ma Târgului) utcában egy könyvkötő műhely, cégére alig észrevehető ő , az évek, évtizedek és a 20. század korma, pora már szinte teljesen ellepte. Ott dolgozik ma is a 94 éves Krón Ernő, akit ma már mindenki csak Ernő ő bácsinak szólít. Műhelye száz esztendeje ugyanúgy működik. A Liget riportja itt látható-olvasható…
Tovább »
béke tér ’67/’68
a villanydróton
tornyosul három ujjnyi
kolozsvári hó
Budapest, 2018. XII. 18. Tovább »
Mint sáskahad – Ca un roi de lăcuste*
átgázol rajtam az idő mint sáskahad a réten,
a pusztaság meg egyre nő, mindenből veszteség lesz
és közeleg a perc, amelyben fintorogva
belép a tettek mezejére Tovább »
A halottak kényeskednek
Mikor Zola hamvait mégiscsak elhelyezték a „hálás haza” Panthéonába, elkezdett forogni a sírjában először is Lannes maréchal. Ugyanaz a Montebello herceg, aki halálos sebet kapott az esslingi csatában, s akinek családja ma nagy família. A Montebellók tiltakoztak, hogy az ő nagy ősük egy Zolával porladjon egy fedél alatt, és egy ugyanazon Panthéonban. Tovább »
A halálfejes lepke – Fluturele cap-de-mort*
Repülj, acherontia atropos,
irány a lakatlan mezők
nézd el zsigeri rettegésem, elfordított fejem
és idegesítő noszogatásomat a távozásra Tovább »
1917. október 24.
– …Most egyik anyag drágább, mint a másik, és ebből egyáltalán nem az következik, hogy viszont a másik olcsóbb, mint az egyik… Ha én két nőre azt mondom, hogy az egyik szebb, mint a másik, attól még lehet mindkettő elég randa, csak az egyik nem annyira… Én arról beszéltem, hogy a kávét nem lehet többé firnisszel hamisítani, mert a firnisz drágább lett, mint a kávé, Tovább »
gonosszá lesz a szív?
már annak születik
csak kezdetben eltakarja
mi titokban érlelődik Tovább »
a cserkészköltőnő
telefonba ír
neki már nincsen kézirata
csuklómozdulatainak lázgörbéjét
letörli majdani hagyatékáról Tovább »
Kossuth Lajos mint keresztatya
Horváth Gyula Zalaegerszegen, Kossuth Lajost felszólította, hogy vállaljon keresztapaságot születendő gyermekénél. A felhívásra nagy hazánkfia így válaszolt Turinból, okt. 14-ről:
„Uram! Illetődéssel vettem önnek ehó 9-rőli levelét. Magasztalásait nem fogadhatom el. A kor, melyet élünk, eredményekben oly nagyszerű az emberi nem haladásának történetében, hogy tán épen az egésznek nagyszerűsége teszi az embereket oly kicsinyekké, de kik még sem oly kicsinyek, hogy még én is nagynak látszassam közöttük. Tovább »
Lüktet a madár torkában a vekker
és fölcsereg.
Ugrik egyet az ösztönök óramutatója.
Tanítóbácsi ujja emelkedik
az ég alján a magasba,
háta mögül ránk mered
a félelmetes fekete tábla. Tovább »
– Mindent,
mindenkit a
bárkába! –
kiáltott Noé,
üvöltözött. Tovább »
Hétfőn szélsuhanc vagyok.
Kedden kis öröm sóhaj .
Szerdán lágy melegség.
Csütörtökön napsugaras folt a kézfejeden. Tovább »
Xavér és Jancsika, a kagylónyúl
Hogy ki volt Jancsika?
Hát egy igazi nyúl.
És miért kagylónyúl?
Mert olyan apró volt, hogy egy emberi fülkagylóban kényelmesen
elfért. Tovább »
1917. október 18.
– Már régen elhatároztam, hogy nem olvasok többé újságot, mert nem érdemes, de ezek a napok végleg meggyőztek róla, hogy kár minden érdeklődésért, amit rátok fecsérel az ember. Kezembe veszek egy ilyen tizenkét oldalas ünnepi számot, hogy mondok, ha legalább nem töltöm az időt, ha kicsi az újság, nyilván tömören és velősen közölnek majd benne mindent, amit máskor hosszú lére szoktak ereszteni – hát az első cikk arról kesereg, hogy milyen rettenetes papírhiány van, Tovább »
Fociról olvastam laza (nem szakértői) cikket egy orosz lapban – az ötletek jelentős részét alkotó módon kölcsön vettem (ld. még: plágium) – abból kiindulva, hogy a nyelv miatt e nélkül senkihez sem jutna el a mondandó, pedig kár lenne kihagyni. Az orosz újságíró a kevéssé ismert tényeket, sztorikat gyúrta szórakoztató (és hosszú) hétvégi olvasmánnyá – én pedig közreadom, minimális kiegészítésekkel, népszerű ’tudományos’ ismeretterjesztő stílusban; kiragadott példákkal, de koncentrálva a kevéssé közismert elemekre. Hátha még a nagy drukkerek is találnak írásomban érdekeset… Tovább »
Az vagy nekem, mi testnek a kenyér
s ifjú arc örök fényesség szívemnek
lelkem miattad örök Gyászban él
ó, én Fiam, miért nem öl meg… Tovább »
Dínomdánom-ország, evő-ivó-ország, asztal-ország, koccintó-ország vagyunk mi. És meghatóan bájos az a hitünk, hogy asztal körül, közös tállal, pohár mellett testvérekké változtathatjuk az ördögöket is. Lám Zichy Tivadar gróf is azt hiszi, hogy a tegnapi park-klubi delegátus lakoma óta az osztrák delegátusok a legjobb cimborák. Ez a magyar politikai bölcsesség régi iskolája: bandérium, ováció, áldomás. Tovább »
Mély megrendüléssel értesülök, hogy a Google új mesterséges intelligenciája, az ALPHA GO ZERO 9 óra alatt megtanult sakkozni, úgy, hogy csupán a játékszabályokat ismertették vele, de egyetlen korábbi partit sem. A tanuláshoz nem vett igénybe semmilyen adatbázist! Ami még ennél is félelmetesebb, hogy rögvest laposra is verte az eddigi világverő algoritmust, a Stockfisht, ezer játszma során. Tovább »
Pusztai Péter rajza