Napjainkban bizonyára kevesen tudják pontosan, hogy ki volt Bárd Oszkár? Azt pedig, hogy 2018-ban emlékezünk/emlékezhetünk meg az író születésének 125. évfordulójáról, bizonyára még kevesebben.
Az évforduló alkalmából hívott meg a Helikon – Kemény János Alapítvány, hogy ismertessem az író életének és munkásságának fontosabb eseményeit. A megemlékezésre Marosvásárhelyen, a HKJA által szervezett Helikoni Esték című rendezvény keretében, a Magyar Unitárius Egyház templomának konferencia termében került sor, ez év október 18-án. Tovább »

Időről időre online irodalmi testvérlapok bemutatkozására is sort kerítünk. A Hetedik az első a sorban. A válogatás a vendégszerkesztőség munkája. Szívesen adtunk helyet a közel három esztendős irodalmi műhely alkotóinak, megújult honlapunkon!
A magyar irodalmi életben az az áttörés maradt el, ami országunk és társadalmunk életében is látható, mivel az elmúlt évtizedekben nem történt átfogó megújulás. Az irodalommal foglalkozók ma is kasztokra szakadtan élnek, sőt, ezt a kasztosodást éppen azok erősítik, akik valódi befolyással rendelkeznek.
Sok tehetséges író és költő nem jut el a valódi megmérettetés lehetőségéig, és nem kap méltó elismerést, mert nem tagja bizonyos köröknek. Tovább »
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép komoly fiadat!
(József Attila: Levegőt!)
Hát azt kellene vennünk, levegőt!
Szabadságra vágytunk és belefulladunk a parttalan szabadságba. Jó szó nélkül, oktatás nélkül nem emberek, vadak leszünk.
Vegyes gondolatok fogalmazódnak bennem erdélyi turnéim kapcsán, hozzáadva mindazt, amit anyaországunkban tapasztalhatok, mióta kitört a szabadság. Tovább »
Olvasónapló Sarány István Garabonciások c. könyvéről
Hogy kerül ide a dió? – kérdeném, ha nem tudnám. De mert tudom, inkább mondom…
A téma, aminek Sarány István merészen nekifeküdt, mostanáig kemény diónak bizonyult. Olyannyira, hogy átfogó elemzés nem született a tárgyban. Részletekre, együttesek történetére, pályafutására futotta az erőből, de az egészet, a folyamatot feltárni, rendkívüli türelemre volt szükség, ez pedig nem terem minden bokorban. Tovább »
Egy hónapon belül, egyik nap kopogtattak Nyusziék ajtaján. Kinyitották: hát egy Pingvin volt. Kérdezte, hogy itt lakik-e Félix Zúzamadár, mert ő az önkormányzatról jött ellenőrizni a Kicsi Papagáj lakhatási körülményeit. Betessékelték a Pingvint.
— Szervusz Félix!
— SZERVUSZ NÉNIMADÁR! — csivitelte Zúzamadár. Tovább »
A rémületre is a tekintetében,
a rúzsra, amit nem vehetett meg,
a pénztárcára, amit soha nem látott,
arra, hogy mindig letorkollták, Tovább »
Rövid útmutató az információkban tévelygőknek
Olvasom egy angol nyelvészkedő blogban (Dictionary.com), hogy az idei év ’legnépszerűbb’ – szerte a világon legtöbbet használt, legtöbbször említett stb. – szava a ’misinformation’ volt. Még magyarítani se kell: (a nyomokban még talán föllelhető) latinos műveltségünkkel kapásból megértjük, hogy ez csak egy információval kapcsolatos negatív töltésű szó lehet. Visszaemlékezem: egykor – divatszóval anno – pozitív töltésűek voltak az év szavai, mint pl. beauty, love, cooperation – szépség, szerelem, együttműködés… Tovább »
Kedves barátom, AGA egy megrázó tanulmányt küldött – háziolvasmányként. Tanítványa, egy hölgy írta, egy kultúr-antropológus, aki menekülttáborban dolgozott Bicskén, amikor ott még nem húzták le rolót – bocsánat, nem építettek kerítést a magyar határra. A felnőtt kísérő nélkül érkezett 18 éven aluli gyermekeket készítették fel a befogadásra. Volt még ilyen is… Tovább »
Leszakítottam, hogy éljen.
Bíztam a víz erejében.
Ó, már meghalt rögtön,
szóltál ekkor. Tovább »
(Nagyszerű, izgalmas, felemelő – ugyanakkor fárasztó, lelkileg, fizikailag, szellemileg. Tagadhatja az ember, de az élmények akkor érvényesek, ha átszűrődnek rajta. És bizony nyomot hagynak, a nyomoknak pedig beszélniük kell. Egyszerű felsorolással nem érdemes foglalkozni.) Tovább »
Fitos uram bátorsága
Nagykőrösről, aug. 8-áról irják: Ma egy hete városunk valóságos népünnepet ült. A piacz széles terét nagy néptömeg lepte el, s türelmetlenül várt várt valamit: hogy mit? mindjárt elmondom. Van itt egy ácsmester ember, Fitos, ki akármilly magas és sugártornyot egy pár kötél segitségével, minden áldás nélkül megjavit vagy megujit. Tovább »
Nem volt forradalmunk
Lamberggel elbánt a pesti nép. Görgey egy gróf Zichyt segített a másvilágra, de majdnem ennyi az egész. Fényes Samu minapi, bátor szép cikkében kultúrán inneni országnak sejti megrémülve ezt az országot. Nem, ez kevés, ez az ország nemcsak kultúrán inneni, hanem forradalmon inneni ország. Forradalma sohse volt ennek a Bécsben sokáig forradalmárnak csúfolt népnek és országnak. Tovább »
Egyik nap Fiú Nyuszi és Leány Nyuszi elmentek a cukrászdába. Ott találkoztak Leány Nyuszi osztálytárs nőjével, Fehér Macival..
— Szervusz Maci! Hogyhogy itt találkozunk?
— Éppen a repülőtérre megyek. Utazunk haza Grönlandba. Veled mi újság?
— Hát sajnos nem született Kicsi Nyuszink, így örökbe fogadtunk egy Fiú Papagájt, de nagyon drága… Mond-mond mindenfélét, be nem áll a csőre. Tovább »
Megfeszülhetek,
úgyis legurul mindig
álmom a lejtőn.
múmia lettem.
szikkadt szemem, bőrlevél –
évezredekből üzenet.
Rossz idők járnak az emberek nyugalmára térségünkben, aggasztó események érik egymást az orosz-ukrán viszály fellángolásaitól a romániai politikai viszályig és protokollumbotrányig, a Gruevszki-ügytől a „rabszolgatörvényig” vagy az antiszemitizmusról készült reprezentatív európai felmérésig (a hét vizsgált ország közül Magyarországon a leghangsúlyosabb). A témabőségnek ebben a zavarában a publicistának tulajdonképpen jó dolga lehetne – én azonban nem beszélhetek másról, mint amit most a legfontosabbnak tartok: Tamás Gáspár Miklós tegnap töltötte be hetvenedik életévét. Tovább »
csak akkor álltam
le a meneküléssel
mikor már nem volt
hova s kipróbálva Tovább »
Minap egy remek könyvbemutatón vettem részt: dr. Hermann Gusztáv Mihály történész és Orbán Zsolt, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium népszerű történelemtanára – mindketten a székely tankönyvként ismert oktatási segédanyag szerzői – Csillagösvény és göröngyös út című kötetének bemutatóján. Tovább »
Olvasónapló Sarány István Garabonciások c. könyvéről
Azt ígértem, hogy ma ténylegesen bemutatom a könyvet. Mert aki rászánja magát, hogy el is olvassa, elejétől a végig, jó ha tudja, mit hol talál a jól megszerkesztett, kemény könyvborítók között (tervezte Miklós Hanna Ingrid)
A hosszúkás könyv, amelynek szerkesztői H. Szabó Gyula és Keresztes Imola, pontosan 306 oldalas (beleértve a tartalomjegyzéket is), s több részből illesztették össze. Tovább »