ha összecseng a versem pár sora
hamisan cseng már kétszáz éve
s ha fáj a fejem
ne csengjen koponyámban
a jobbra-balra konduló kolomp Tovább »

Prohászka és Bethlen

Prohászka püspök művei hír szerint román nyelven is meg fognak jelenni. Ugyancsak hír szerint az oláh nép epedve várja e műveket, melyek a klerikalizmus magas iskolájából valók. Egyszer, régen Bethlen Gábor lefordíttatta román nyelvre a bibliát. Nagy gondolata volt a nagy fejedelemnek: meghódítani a román népet a protestantizmusnak. Tovább »

1. Reszelős királynégyilkosság Genfben

1898. szeptember 10-én és másnap is ideges táviratok érkeztek az ország minden részéből a belügyminiszterhez: arra kértek választ, mi az igazság abban a rémhírként terjedő információról, hogy „Erzsébet királynénk őfelségét meggyilkolták”. A miniszterelnököt, báró Bánffy Dezsőt hivatalosan Goluchowski közös külügyminiszter értesítette a történtekről, és a kormány kénytelen volt megerősíteni a hírt, hogy Erzsébet királyné – Sissi – 1898. szeptember 10-én külföldi magántartózkodása során halálos kimenetelű merénylet áldozata lett Genfben. Tovább »

Egy rózsaszín szalagos kislány
sétál tánclépésben fel-alá
a mozi előtt,
melyet már a nyolcvanas
években lebontottak. Tovább »

Énekkar, kórus, dalárda 

Egy nyugdíjas olvasóm azt írja levelében, hogy ő még hajdan dalárdában énekelt, de ez a szó mintha kiment volna a divatból. Naponta olvas műkedvelő énekkarok, kórusok szerepléséről, vetélkedőjéről. „Épp úgy énekelnek, szerepelnek – írja -, mint mi a dalárdában. «Dalárda» mégsincs, nem kár a dalárda szóért?” Tovább »

Aba-Novák Vilmos: Fény, 1926,
olaj, vászon, 200,5×117,5 cm, magántulajdon

Belül van minden, festékfoltos vászon
körös-körül a táj, és színfalak
a felhők, olykor még felizzanak,
aztán kihunynak, mert a forró rácson Tovább »

Az orvos
ellenségképpel operál.
Megfeni,
kihegyezi a karikatúrát
és belevág a páciensbe. Tovább »

Manapság ugyancsak gyakran beszélünk arról, hogy kifordult a sarkából a hagyományos világ. Számítógépek, mobiltelefonok, az újságok alkonya és a közösségi oldalak tündöklése a maguk azonnali híreivel és álhíreivel, gyors és gyakori utazások földünk egyik sarkából a másikba, szakmák tűnnek el és új foglalkozások jelennek meg, ha nincs munkaerő a gyárakban, akkor majd jönnek a robotok, és mindez hihetetlenül gyorsan, szinte robbanásszerűen következett be. De nemcsak a hiper-szuper technikáról van szó, hanem sok más, hétköznapi mozzanatról is. Tovább »

Tisztelt vezetőség!

Bolyai Jánost a kolozsvári rádió román adása egy interneten bemutatott videóban román tudósként mutatja be. „Én Romániát választom – 100 román, akinek  a kreativitása, munkája és bátorsága Romániát azon országok közé emelte, amelyek gazdagították az egyetemes tudást. ” c. videofilmben BOLYAI JÁNOS-t a románok közé sorolja. Tovább »

Isten szomorúan ül a mennyben. Rám vár, meg rád. Mellette Fia könnytelen imákkal, mintha benne ülne, kéri. Értem, érted. Nem boldogtalan, csak az idők vége előtti fájdalmak hullámzanak. A teremtés készül újra. Gyenge hasonlat, de hogy értsük, a régi golyót újra gyúrva, betölt Önmagával mindeneket. Tovább »

Lélekmelegítő

Most már mindent egyre nehezebb elviselni. A hátizsákot, az átnedvesedett rongyokat, a felelősséget. Nem lehet kiállni. Az ember még azt a fényűzést sem engedheti meg magának, hogy kificamítsa a bokáját vagy elnyúljon egy hasadékban… amíg innen kiviszik! Mert maga vállalta.
– Megjött Emil! – halljuk elölről. Tovább »

csendkoszorú
glória
lebeg fölötted Tovább »

Tisza-tó. A szerző felvétele

Írni szeretnék egy szonettet, de nem találom hozzá a szünetet, a csöndet. Verstelen versem sóhajt s megremeg, merthogy fesztelen született.

Írni szeretnék a véges nyugalomról, nincs erőm, a világ gúnyos, léha, szabadság zsarnoka, nagyképű pofon. Tovább »

– Ha jól betekintünk
egy-egy ablakon,
van ott gyűlölködés,
van ott szarkóma. Tovább »

(Édesapám emlékére, édesanyámhoz, szeretettel!)

félig csukott szemmel
jött felém az ősz
a lassan közelgő születésnapom előtt – Tovább »

Amikor tegnapelőtt Strasbourgban (nem Brüsszelben) Orbán Viktor megvédte Magyarországot, az Európai Parlament üléstermében alig voltak többen európai képviselők, mint ahányan hozzászóltak a vitában. Másnap Jean-Claude Junker beszámolóját vastapssal jutalmazta a plénum, s különös helyeslés kísérte, valahányszor az Európai Bizottság elnöke az uniós alapértékekre vagy a nacionalizmusra és a populizmusra célzott. Tovább »

Rozsé a buszon ült, a hátsó részen, úgy helyezkedett mindig, hogy ne kerüljön senki a háta mögé. Mindenki legyen csak szem előtt. Előtte. Csak hátakat látott, tarkókat, arcot egyet sem. Mellőle egy öreg bácsi próbált lekászálódni, közeledett az ő megállója. Tovább »

1987. június 20.

Ma reggel, miközben nesztelenül sétáltam a moha szőnyegén és a lehullott levelek közt az erdőben, akár egy indián vadászember, néhány tűrhető sor jutott eszembe készülő versemből. Haza kellett sietnem, mert vállamra akasztott tarsolyomban sok minden volt velem – nitroglicerin, pénz, három töltőtoll –, csak éppen jegyzetfüzetem hiányzott és féltem, elfelejtem a sorokat. Tovább »

a
Szép Szó
ritkaság
ölel és véd
simogató kéz

nem tréfált
komolyan közölte
túl kevés vagyok neki
nem szóltam
szitált az eső

… Egy… kettő…. tíz!

Előbb még azt kellett megtanulnom, hogy mi a „smirgli”.
Ez nem természettudományos szakszó, de tökéletesen kifejezi azt, ami itt az emberrel történik.
A járat hasonlít a Gályarabok folyosójához. A dolomitos mennyezetből a víz. tüskéket oldott ki, olyan éleseket, mint a csiszolópapír felülete. Csak valamivel durvábbak a szemcsék. Annyival, hogy átszúrhassák a dupla kabátujjat. S a plafon lelóg az ember feje fölé, csupán annyi a hely, hogy hanyatt fekve könyökkel toljuk előre magunkat. Húzzuk a zsákot s minduntalan beakadó rongyainkat. Tovább »