1987. június 20.

Ma reggel, miközben nesztelenül sétáltam a moha szőnyegén és a lehullott levelek közt az erdőben, akár egy indián vadászember, néhány tűrhető sor jutott eszembe készülő versemből. Haza kellett sietnem, mert vállamra akasztott tarsolyomban sok minden volt velem – nitroglicerin, pénz, három töltőtoll –, csak éppen jegyzetfüzetem hiányzott és féltem, elfelejtem a sorokat.

Valaki egyszer említette a párbeszédet, mely egy nemzetközi kongresszuson folyt Paul Valéry és Albert Einstein között. Valéry noteszt húzott elő zsebéből és valamit följegyzett benne. Aztán, amikor Einstein csodálkozó pillantását észrevette, magyarázatot fűzött hozzá: „Mindig noteszt hordok magammal, arra az esetre, ha valami jó ideám támad. Önnek nincs notesza?” „Nincs. Nekem szinte soha sincsenek jó ideáim” – válaszolta Einstein.

Ötleteim nekem sincsenek. Ennek ellenére notesszel járok, pontosabban papundeklivel fedett blokkokat hordok magammal.

Előzmények:  1. rész/ 2. rész / 3. rész / 4. rész / 5. rész / 6. rész / 7. rész / 8. rész / 9. rész / 10. rész / 11. rész / 12. rész / 13. rész / 14. rész / 15. rész / 16. rész / 17. rész / 18. rész / 19. rész / 20. rész / 21. rész / 22. rész / 23. rész / 24. rész / 25. rész /