1.
Eső sugdolózik
a hajnali bambuszerdővel-
valaki tovasurran,
megzizzen a csönd,
de nem érdekel-
az én útamról később
száll fel a köd. Tovább »

Franz Werfel: A SZÜLŐK DALA

Gyermekeink elszaladtak,
még imént volt, nyílt az ajtó,
mind bejött a sok zsivajgó
s zengett szerte a kacaj, szó,
az asztal körül. Tovább »

MIÉRT MOND LE EGY (MAGYAR SZAKOS) TANFELÜGYELŐ ?

Avagy: mikor fog már valóban s érdemben azzal foglalkozni a tanügy, ami a dolga: az oktatás-nevelés tartalmi átalakításával, a minőség jegyében? Mert a tanügy a decemberi változás óta csak szélmalomharccal foglalkozott, mindenféle külső nyomásnak engedve jobbára abban merült ki a tevékenysége, hogy gáncsot vessen a valóban újító demokratikus kezdeményezéseknek, hogy a magyar anyanyelvű oktatást lehetőség szerint a minimálisra csökkentse, és olyasféle diverziók szolgálatát is „felvállalta“, mint Demény Lajos kiűzetése Vásárhelyről, vagy — hogy csak a legfrissebbnél álljunk meg — a posztliceális képzés felvételijén tapasztalt huncutkodások „húzd meg — ereszd meg“ kisded játékai. Tovább »

Utak, mellékutak, ösvények, csapások,
szakadó kötelek, madzagok, zsinegek,
kétoldalt völgymélyi szakadék, szurdokok,
rettentő távolság, nyaktörő meredek. Tovább »

Voltaire: A FRANCIAK…

A franciák csatába mentek,
mint kiket bolond szenvedély hajt
s Itáliában megszerezték
Genovát, Nápolyt és a vérbajt.
Genovát, Nápolyt visszavették
hamarost az olasz hadak,
de mindenük el nem vehették,
mert vérbajuk, az megmaradt.

Forrás: Szépirodalmi, 1988 – I.

sétálni kedvem sose volt
szánalmas lekésett életek
sorsára ugyan nem jutok
ilyet tőlem ne kérjetek Tovább »

hogyha a dendendendele
vagyis a dendendendele
szól a denderle Tovább »

Ma, július 15-én koncertezik a Barokk Fesztiválzenekar a Szent Ágoston-templomban, azelőtt pedig a Régizene Nyári Egyetem kurzuszáró hangversenyeit hallgathatják meg az érdeklődők a Márton Áron Főgimnázium dísztermében. A hétvégén sokféle program lesz, tartanak reneszánsz gyermeknapot, borkóstolót, zenés helytörténeti túrát Szépvízen, és még vasárnapig szólni fog a régizene.
Tovább »

Tovább »

Pihennek a füvek,
törvények éle,
mint kövekbe ütköző
kasza csorbul – Tovább »

„O seară simpatică”, búcsúzott
el egy román hölgy egy este, és
arra gondoltam, a háború, mint
nyalka úriember, véget ér, a
regresszió regresszál, hiszen így
mégsem lehet viselkedni, a rollerezők
jólnevelten nem zenéltetik járműveiket éjszaka, Tovább »

Dobozban még a mozgásérzékelő,
de vén lónak új szerszám felesleges,
szitok fogja a virulens igekötőt,
ilyen fickót te ne fenyegess!

Száll még a por, köpköd a portás,
csavaros kupak őrzi oldószerét,
körbenéz lassan, sziszegve, vádlón,
fejét fordítja, mint a vadászmenyét. Tovább »

Mauríce-Étíenne Franc-Nohain: EGYÜGYŰ LEGENDA

Van egy kis állomás — a nóta zengi —,
hol még nem szállt le soha, soha senki
és mikor indul a vonat,
mézes mosollyal hívogat
az állomás főnökje, tisztje meg
peckes haptákban tiszteleg,
lelkét az utasok elé kiönti
s a harmadosztályt is külön köszönti. Tovább »

(1923. július 14. – 2015. március 14.)

Ahol a holló
Édesanyámnak

Ahol a holló, ott a pince.
Két méterrel fölötted állok
földhöz ragadtan.
Ide kötődtem, mint a háziállatok,
mint a lánc. A fájdalom bilincse
mint széthulló jéghegy
végigcsörög a fák között. Tovább »

Valahová mindig érkezik az ember,
az állomás-téren tombol még július,
csillagos augusztus, őszelő szeptember…

A felhevült aszfalt fölött forgószél kél,
régi plakátfoszlányokat sodor felé.
Ismerős idegen város, morogva békél. Tovább »

1969

Bács.
Elővárosi zóna.
Oda költöztek ismerőseink.
A mennyezetről még csak kábel lógott le,
semmi égő,
semmi körte.
Vártam a tengerre utazást.
Töménnyel kínáltak.
Beszélgettek.
Nem érdekelt, miről. Tovább »

2022. 07. 14. – 02:10

A híres magyar „marslakó” tudósok zsidók voltak, és a jelenleg legnagyobb magyar női sakkozók is azok. Azért emelem ki ezt a két kategóriát, a tudományt és a sakkot, illetve ezek alkotóit, mert képzettségemnél, észjárásomnál és lelki felépítésemnél fogva ezekhez vonzódom a legjobban, ezeknek a területeknek az eseményeit, csúcseredményeit figyelem leginkább. (Valamikor és valamikor… de hagyjuk a nosztalgiát…) Egyáltalán nem mellékesen: nem tehetek róla, de fanatikus meritokrataként ezekre a – bizony legliberálisabb szellemű területeken elért – magyar sikerekre vagyok a legbüszkébb. És az antiszemiták ezt a büszkeséget akarják elvenni tőlem. Tovább »

– Kedves Bobby, igaz-e, hogy ön kizárólag pénzért hajlandó interjút adni?

– Igen.

– És ön szerint hány kérdés-feleletből áll egy interjú?

– Háromból.

– Köszönöm. Feladom.

Megjelent A Hét III. évfolyama 28. számában 1972. július 14-én.

A szerkesztő megjegyzése

Az olvasó ne érezze becsapva magát: képzelt beszélgetésről van szó. Amikor ez a “beszélgetés” “lezajlott” (a fiatalember Reykjavíkból, Izland fővárosából “válaszolt” kérdéseinkre), már javában folyt “az évszázad sakkmérkőzése”, amely megváltoztatta a világot: a FIDE-rendszerű verseny kiírása, 1948 óta nemhogy a világbajnokok, de a kihívóik is mind szovjet sakkozók voltak. Bobby Fischer, a különc amerikai legyőzte a kommunizmust. (A ma kilencvenkilencéves, de akkor még meghatóan fiatal Henry Kissinger segítségével!)
A verseny végén Fischerrel készített – második, terjedelmes – interjúnkban ezt (1972-ben!) természetesen nem lehetett hangsúlyozni, ellenben igazi szakmai, sakkkal kapcsolatos kérdésekre már “válaszolt”.
Az évszázad – a múlt évszázad – mérkőzéséről bővebben legközelebb.

Ui.
Bobby Fischer
Born: March 9, 1943 Chicago Illinois
Died: January 17, 2008 (aged 64) Reykjavík Iceland

Forrás: ujhet.com

MEGJELENT a Kalligram folyóirat háborúellenes száma. Fantasztikusan gazdag szám lett, hasonlót még nemzetközi vizeken sem látni. Köszönet érte, a gondos és dinamikus szerkesztést esetemben Gábor Danyinak. Részemről benne: Hetényi Zsuzsa: Azov védelme. A folyamatos háborúk hasonlóságáról (történelmi esszé)
A továbbiak: Tovább »