Szente Cs. János: A ródli
2016. január 3.
Kegyetlen tél volt. Úgy repedt a fa az erdőn, csuda volt hallgatni éjjelenként, behallatszott a faluba is. Hajnalonként, megelőzve jóval a Nap sugarait, a fehér gyapjú alá rejtett szerény házacskák tetejéről fehér füstcsíkok indultak felfele, hogy majd találkozzanak a Holddal. Ám ez elég serény volt, mind mindig, mert mire a füst felszállt valameddig, eltűnt, és […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (25)
2016. január 2.
2009. V. 24. vasárnap gyóntam áldoztam – Szanatórium Gábor atya volt a gyóntató. Szegények kenyerére adomány, egy mécsesgyújtás, álltam a gyermek fejét érintő pap szobor előtt, a gyermeknek fény nyílt a tekintetében, és remegett a lábam. Részletesen gyóntam. Megköszönte a tiszteletes úr, és kötelezett a pünkösdhétfői szentmisére, hogy jó, hogy elmondom bűneimet, számolok a lelkiismeretemmel, […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (24)
2016. január 1.
2009. V. 23. szombat –Szanatórium Néhány évvel ezelőtt (2002?) Györe Balázs könyvet dedikált, postán érkezett, s ezen a napon született Kiss Virág is. Vajon hány éves lehet ma? E. megadta 70-es számát,kérdeztem a sufnit, holnap átbeszéljük. Vettem KOMESZ-t: 1 szoba, bútorozatlan kerestetik. Józsinál nem lehet. Nem bírnám. Olyan hebrencs. Zavaros.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (23)
2015. december 31.
2009. V. 22. péntek – Szanatórium Ha úgy veszem, jó a kórház, rendet tart. Ha meg úgy veszem, hogy pénzt, lakást kell keresnem, vegetálás. Szíven ütött a 2. korinthusi 10. 1-18.(sms-függőben Erikának). Vendi nem írt vissza, Busa A.-t meg elfelejtettem. Szanaszét minden. Az orvos nem tud életrendet mutatni a kinti világba, ideítél tartózkodni. Függőben Almásfüzitő. […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (21)
2015. december 29.
2009. V. 20. szerda – Szanatórium Hány tollat használ el egy ember élete során? Hány gyóntatója van, barátja, ismerőse, családja, orvosa stb.? Hogyan terjeszkedik az élet, és hogyan lesz úr a halál. Az emlékezet útvesztőiben bolyongok, és ugyanazokba a falakba ütközöm.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (20)
2015. december 28.
2009. V. 19. kedd – Szanatórium Horkoltam. Mostanában úgy ébredek, mint akit fejbe vertek. Tóth Béla (17. betegtárs) holnap megy haza. Csak valami csendes, önellátó ember kerüljön helyére. Edit hozott Mátyás-dohányt és adta a tollat, amivel írok. Nekiláttam Almásfüzitő óta előjött tévtörténeteim összegyűjtésének. Hogy honnan szedtem össze!
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (19)
2015. december 27.
2009. V. 18. hétfő – Szanatórium Zoltán elment Dömösre. Egy gépi kávéra hívtam meg búcsúzóul. Nagyvizit után szerettem volna Szénás dr.-ral beszélni a stratégiáról, de nem találtam. Töltött káposzta volt ebédre, utána Tatán, a buszvég.-re Busa Attila. Felháborodott, hogy nem fizette ki a rendőrség a menetjegyeimet. Lengyel Barna vállalja a lakás eladását, jövő héten fényképeznének, […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (18)
2015. december 26.
2009. V. 17. vasárnap – Szanatórium 7-kor ébredtem. A 9 órási miséről is késtem. Gábor atya prédikált Szent Colbert atyáról, aki halálát adta a kivégzésre ítélt sokgyermekes apa helyett a Holokauszt idején. Beszélt a rabtartásról, éheztetésről, s a Vasút utcai kínoztatásaimat véltem visszahallani. Erikáéknál kaláccsal kínált, tejet ittam, aztán fejemhez vágott mindent, hogy gonosz vagyok, […]
Kozma Mária: Rókacsapdák
2015. december 25.
Nem elég a megélhetés, a lélek harmóniára törekszik. Hogy sokszor tévutakon keresi ezt? Meglehet. De legalább keresi. A modern kor azt akarja elhitetni velünk, hogy az életünk mindennapjai unalmasak. Sokan az utazást teszik a mérleg tányérjára, hogy ellensúlyozza a mindennapok unalmát.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (17)
2015. december 25.
2009. V. 16. szombat – Szanatórium Vallási tévelygés, szexuális aberrációk, öntudatvesztéses ital, mérgezéses dohány-, esetenkénti kábítószer-fogyasztás, botrányok, veszekedések, a valóság meg nem értése, homoszexuális rémélmény, Rákóczi téri kaland, plátói szerelmek kergetése, rokontagadás, tudásszomj, ami pozitív lenne, ha szintézisképző gondolkodás kísérne. Házassági vágy és gyakori munkahelyváltás, érdekesség szerinti települések.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (16)
2015. december 24.
2009. V. 15. péntek – Tata, Almási u. 11. A kempingekben érdeklődtem az árakról, magasak, megfizethetetlenek. A postán levél az Alfennek, nyugdíjamra jár-e kedvezmény és részletfizetés? A Vita-Sütő Kft-nél már betöltötték a betanított munkási állást. A Munkaügyiben Márkkal találkoztam, vőlegény. Fűnyírás lenne Pápán, 90 ezer ft teljes munkaidőben. Euronix-ben fülhallgató.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (15)
2015. december 23.
2009. V. 14. csütörtök – Szanatórium (zöld tintával) Aludtam éjjel, aludtam délelőtt. Kevesebb kávé. Kommunikációs csoport. 2. ülés. Formáljanak kört: Van origója. Egyik szélén férfi (bal), másikon nő. Közöttük a polc, a bibliák előtt Veres Kata, a pszichológus. A főfalon fakereszt, van egy húsvéti gyertya. Minden ember életének lángja, míg mécsese kitart. És egy elfújt […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (14)
2015. december 22.
2009. V. 13. szerda Buffalo étterem, Tatabánya (zöld tintával) Reggel rögtön 3 adag kávéval lelejmoltak. Hogy majd visszahívnak, csakhát… Írtam egy mesét, Béke Veletek! címmel, áttételesen az örökségünkről szól. Ha összefogunk. Ha nincs kísértés az sógorom autóhitelére. Ha nem adom ki albérletbe, s ha Cilu… Én vagyok a Nemtudom.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (13)
2015. december 21.
2009. V. 12. kedd – Szanatórium (zöld tintával) Átmásoltam az Alkoholszonda verset Szénás dr.-nak. Aztán írtam egy mesét. Nem célzatosan, de azt hiszem, a fiam számára. A kajszibarackfájáról, ami Ciluék kertjében lett elültetve, s Erika kedvenc gyümölcse. Elvakult vagyok. Ketten, kétféle sugallatot kapunk szüleinktől.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (12)
2015. december 20.
2009. V. 11. Ferenc napja, – Szanatórium Cilu szerinted felköszönt? Vagy unokahúgaim. Olvasom a naplóbejegyzéseket. Erika tegnap azt mondta, megbánta a kapcsolatot. Tehát: először szóval nem tagadta meg Szabolcs létét , másodjára, velem kapcsolatosan igen.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (11)
2015. december 19.
2009. V. 10. vasárnap – Szanatórium Isten szeret Téged, akár hiszed, akár nem. Mindezt Melinda mondta a kocsiban. Mentek gyülibe. Egy háromnegyed napos beszélgetés után Erikával. Felolvastam a Bútámasztót, a Hitvallást és a Koloncos monológ-ot.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (10)
2015. december 18.
2009. V. 9. szombat 16:21 Megint rendezni kell Istennel való kapcsolatomat. Bűnlajtstromot állítottam össze, hiszen ki-ki hagyással újra kell kezdeni a megtérést. A rendőrséggel kapcsolatosban megkérdeztem háziorvosom, de a plébános urat nem, hiszen néhanap elmentem misére, de nem gyóntam-áldoztam. Fej nélkül vágtam bele az ügyletekbe.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (9)
2015. december 17.
2009. V. 8. péntek – Szanatórium Viszontlátásra! Köszönöm – köszöntem el Hegedűs őrnagytól. Mit is? A sok pontatlanságot, a vissza tudni nem emlékezést, az elmaradt jegymegtérítést, hogy nem kapom vissza Vargától – valószínűleg – az ellopott pénzt, a félelmeket, a talajvesztettséget, a rákényszerült költekezést, hogy a csendes életvitel, a tervek dugába dőltek, s még bírósági […]
T. Ágoston László: Tűzpiros rózsák Áginak
2015. december 16.
Az ablak előtt ült a lakótelepi beépített konyhaasztalnál, és reggelizett. Vajas kenyér, tea, mint minden reggel. És egyedül, mint minden reggel. Az asszony korábban kel, mint ő. Korábban kezd, és messzebbre jár dolgozni. Eleinte ő is kiugrott az ágyból az óra csörgésére. Egymást kerülgették a falatnyi fürdőszobában, hogy együtt ülhessenek az asztalhoz. Ági ragaszkodott a […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (8)
2015. december 16.
2009. V. 7. csütörtök – Szanatórium Holnap 8:56-kor indul a busz Komáromba. Vasutassztrájk lesz. A fordítóirodán a lakhatásra írt levél 2 munkanap alatt lesz meg. 3000 Ft áfával. Zoltán hétfőig adott 5000 Ft-ot. Lelkemre kötötte, pontosan fizetni az osztrák nőnek, és fontos a munka. Magyarázom a sorrendet, de elég konok és erdélyiként élelmes. Még az […]
Elekes Ferenc: Fejfájós hadsereg (7)
2015. december 15.
Éjjeli sakkozás Beleszólási távolságból néztem, amint két szovjet generális sakkozik, míg haladtunk Moszkva felé egy elegáns éjjeli vonaton. Mint nyáréjszakán az égen, annyi volt mellükön a csillag. Egyik fényesebb s nagyobb, a másik kisebb és haloványabb. Csatájukba nem szóltam bele, közel se mentem nagyon, gondolván, ők bizonyára lőtávolság gyanánt fognak föl minden távolságot, szakmájukból kifolyólag. […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (7)
2015. december 15.
2009. V. 6. szerda – Szanatórium Kutyául össze vagyok zavarodva és kutyául is érzem magam. Törekszem a pontosságra, és, egyre nyilvánvalóbbak a kiszolgáltatottság adta helyzetek. Mátyás Attilának mintha odaadtam volna a kártyát, hogy vegyen le, és hozta is a bizonylatot, és meglepődtem? – vagy épp megbízhatóságról tett bizonyosságot? Az tudható, ha a kártya a kezükben […]
Elekes Ferenc: Fejfájós hadsereg (6)
2015. december 14.
Németül van becsavarva Feuergefahrlich. – Ez a szó volt fekete betűkkel reáírva egy benzines hordóra, amelyet a németek hagytak ott, egy hatalmas tank mellett, a reformátusok temploma előtt. A falumban. Ennek a hatalmas tanknak semmiféle motorbéli hibája nem volt, csak annyi, hogy az egyik lánctalpa leszakadt, s ha beindították, akkor ez a tank egy helyben forgott, […]
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (6)
2015. december 14.
2009. V. 5. kedd –Szanatórium Éjszaka bevizeltem. Álmomban Cilu festette gyönyörű képet láttam, amit mama szekrényének erezetében visszatükröződik egy gyertya sárga lángja. Meg hogy családunk egy néger nőt fogott feleségnek nekem, utazunk sorülésen, aztán egy WC-szalon, ahol hatalmas tükörnek vizelek. Kávéztam, cigiztem, már akkor nappali ruhában. Aztán megint elaludtam.
Vasi Ferenc Zoltán: Egy havi penzum (5)
2015. december 13.
2009. V. 4. hétfő – Szanatórium Az egész napos semmittevés és kisfokú öngyötrés. Szépen felépítettem a Fényes-fürdői tartózkodást, de visszarettenek, hogy velem nem lehet élni-lakni, még dolgozni sem tudok folyamatosan. Hiszen a verseket is leállítottam. Sejlik, de gondolattá nem érik, így nincs mit kibontani. Unottság az olvasás igényében. Hogy’ fogok Klári néni könyvéről írni, ha […]
Pusztai Péter rajza