Az elmúlt évtizedekben több kutatás jutott arra az eredményre, hogy a kávé káros az egészségre, és növeli a halálozás kockázatát. Amikor az eddigi legnagyobb létszámú, több mint 400 ezer ember bevonásával készült kutatásnak csupán az életkori adatait vették figyelembe, megerősítette ezt az állítást: azaz adott korcsoporton belül a kávéfogyasztók halálozási kockázata nagyobb volt, mint a nem […]

III. Guusztáv király nem szerette a kávét. Ő anélkül is korán, frissen ébredt. Elhatározta: megmenti népét ettől a reggeli (nappali, délután, esti) veszedelemtől. Elhatározta: olyan kísérleteket végeztet, amelyek bebizonyítják, hogy a kávé – öl!

Hatvanöt éves korában elhunyt az a Szatmárnémetiből Dunaújvárosba áttelepült asszony, aki sokáig nem tudta, hogy nem csuoán az édesanyja, de az édesapja is magyar. Nyelvtudásával nem volt gond, mind a magyart, mind a románt jól ismerte – gyerekkorában magyar nagyanyja nevelte. Ötvenöt éves korában, áttelepülésekor tudta meg, hogy édesapja is magyar református.

Aki szereti Jókait, de még inkább szeretné megtudni e hosszú és termékeny életpálya megannyi apró konyhatitkát, föltétlenül olvassa el Szini Gyula nagy szeretettel és alázattal megírt regényét Jókai Mór életéről. Részesei lehetünk a névadásnak, gyermekkornak, pályakezdésnek, szerelmeknek, sikernek, hálószobatitkoknak és bizony, a törvényszerű hanyatlásnak is. Egy fantáziadús, termékeny író titkai – ez Szini Gyula regénye. […]

Bukarest, január 20. Timbru de ajutor románul van mondva és magyarul ennyit jelent: segitő bélyeg. Amint a nevéből kiderül, a román kincstár e bélyegek jövedelméből valakin segiteni akar. De kicsodán? A felelet: magán a román kincstáron. Continescu román pénzügyminiszter, aki a Németországtól élvezett előnyök ellenére is a Take Jonescukkal, Niku Filipescukkal és társaikkal egy vizen […]

Nekünk új Mohács nem kell. . . Hordozzuk magunkban: bevert fejekben, összetört szemüvegekben, meggátolt gondolatokban, gyermekgyilkos anyákban, diákgyilkos tanárokban, tanárgyilkos diákokban . . .

Tóth Márton, a Magyar Államvasutak főmérnöke fiatal korában az 1848-49-es szabadságharcban tüzérfőhadnagy volt, s emlékeiről 1905-ben önálló kötetet publikált Nagybányán. Ebben a két történelmi esztendőben átélt harci élményeit sorolja föl a szemtanú becsületes realizmusával. Nem a saját szerepét fényesítgeti, nagyítja ki, hanem környezetét, bajtársait, a harc valóságát ábrázolja – a kor nyelvezetének megfelelően.

Háborús apróságok (6) Hóval befújt keletgalíciai tájon szánkóval haladva keresztül, aiz egyes előretolt őrszemeket vizsgáltam. Szuronyos puskájára támaszkodva bundájában mozdulatlanul áll egy öreg nép fölkelőnk; hó födi sipkáját és vállak, valóságos Verescsagin kép. Nem túlságos szellemességgel kérdezem: —- No, mit csinál itt, öregem? — Őrzöm ezt a fene nagy síkságot, hogy el ne szaladjon velünk […]

Az 1964-ben született, a mai középnemzedékhez tartozó spanyol költő egész verseskötetét (A szerelem fekete macskája / El gato negro del amor) fordította le a sokoldalú magyarországi műfordító, Dabi István, akinek számos nyelvből készült versfordítása olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban. Az utóbbi időben egyre többször ültet át teljes köteteket, költői műveket, amivel a világlíra áramlatait, külső […]

Háborús apróságok (5) A tisztilegénynek egyéb dolga nem volt, mint tisztjének személyes kiszolgálása: lakását, ruházatát rendben tartani, apró megbízásait elvégezni stb. Óriási kényelem a tisztnek, viszont teljesen érthető, hogy a mai viszonyok között beszüntették, mert túlnagy emberanyagot von el a fegyveres szolgálattól.

Kedves barátom, Borzák Tibor rövid időn belül immár másodszor lep meg, igen kellemesen. Az első kellemes meglepetést a szibériai Petőfi-expedícióról szóló könyve jelentette (P.S. Titkok a barguzini csontváz körül), arról írtam is a megfelelő időben (tudtommal azon melegében, késedelem nélkül), most pedig a Szabad Föld tavaly  július 22-i számában megjelent Regényes élet: ő a Libás Irénke, a Röszkei Szépasszony, és Rambo néni is című riportján […]

Háborús apróságok (4) Hogy a muszkák milyen kegyetlenül bántak a zsidókkal, élénken bizonyítja egy eset, melyet maga a szenvedő alany, Chájim Lilienblüh panaszolt el nekem. Kolomeában történt, az orosz megszállás alatt. A katonai parancsnok, egy százados, kihirdette a szesztilalmat; megszegőit bot- és pénzbüntetéssel fogja sújtani.

Háborús apróságok (3) Egy másik altiszt… I. Napoleon történetét körülbelül a következőkben ismertette: — Volt egyszer a franciáknak egy kicsi-kicsi hadnagyuk, Napóleonnak hívták. De ez már nagyon rég volt, még negyvennyolc előtt. Hát az a kicsi hadnagy kigyetlen vitéz ember vót és fölverekedte magát mind magasabbra, huszonöt éves korában már generális vót, mer mindig elül […]

Háborús apróságok (2) Minden századnál, sőt majdnem minden szakasznál volt valami virágos beszédű mesemondó, akit a lövészárokban vagy a szállásokon akár órákhosszat is elhallgatott a legénység, de még a tisztek is. Sok szép tündérmese, regék régi nagy királyainkról, mesék Árgirus királyfiról, meg a háborúval kapcsolatban stb. Némelyiket érdemes lett volna följegyezni; lenne most sok érdekes anyag […]