„És nagy gyönyörűség volna, ha mindenki magyar írót kicsúfolnának végre” – írta 1910-ben Ady Endre, aki nagyra becsülte a paródiát, mely „olyasvalami bizony, mint a könyvvigéc. Élelmesen és sokat csatangol az író és a publikum között. Hasznos, derék, kedves kulturális szerep…”És rendkívül népszerű is. A magyar irodalmi hagyományban meg egyenesen otthon van. A magyar irodalmi […]

KIÉ VAGYOK? Magam…azért tanultam meg, már egészen kicsiny koromban elég jól magyarul, mert a magyar népdal, a nóta szárnyán kerültem a költészet birodalmába. Előbb húzott magához a magyar nóta, mint a Bácskában akkor hiányzó német népdal. Igen, a szépség, a kora gyermekkorban tapasztalt és a jövőre elhatározó esztétikum a legnagyobb lökőerő a nyelv és ezen […]

SÁNDOR MÓRIC GRÓF Nagyobb pénzösszegben fogadott, hogy még aznap bezárják.Egy csavargótól megvette annak kopott ruháit, s így fordult be a lebujba, hol jól megebédelt s borozott. Fizetésre kerülvén asor egy egész zacskó fillért vett elő a számla kielégítésre, s midőn a vendéglős a sok fillért elfogadni vonakodott, rongyos tárcájából egy egész csomag ezerest vett elő […]

Mirk László csíkszeredai ny.tanár, újságíró, irodalomtörténész saját kiadásában gyűjtötte össze 2019 októberétől 2021 márciusáig az erdélyi keresztény családok lapjában, a Krisztus Világa c. csíkszeredai folyóiratban közölt irodalomtörténeti sorozatát az erdélyi irodalom születéséről, annak meghatározó személyiségeiről. (A nyomdai mmunkák a helybeli Typographic szakembereit dicsérik.) Rövid előszavában a szerző így szól az  Olvasóhoz: „A kötet címét Tompa […]

Há most mán kijózanodtam, s elmondhatom, hogy vót.A dolog azzal kezdődött, hogy van ez az összejöveteles tiltás, s nem szabad mindenkinek bémenni a korcsomába.Mongyuk, mióta Mári elment, mán nem es esik jól ott a féldeci, olyan fájin korcsomáros nem es lesz többet, most valami városi cinkát hoztak, az ki se tudja becsülettel tőteni a sert, […]

CERUZAHEGYEZŐ „Mr. Molnár, én önnek nagy tisztelője vagyok. Minden darabját megnéztem, éppen ezért engedje meg, hogy figyelmeztessem ’A jó tündér’-nek egy abszurd mondatára.”„Tessék!”„A darab hőse, az ötvenéves ügyvéd nem álmodhatott gyerekkorában ceruzahegyezőgépről, mert ezt a gépezetet sokkal később találták fel, mintegy nyolc-tíz év múlva.”„Honnan tudja ezt ilyen pontosan?”„Én vagyok a feltaláló.”

Cselényi Béla – Órajáték bronzapával   Parnasszus Könyvek, 2019 Szerkesztette: Zsille Gábor  

Kedvenc orosz online lapomban (Argumenti i fakti) olvastam, hogy Jakutföldön egy maci letámadott egy hetvenéves nyugdíjast (neve alapján nem jakut lehet, inkább orosz: Tretyjakov, mint a moszkvai képtár) , aki kiment pecázni egy tóra.Egyszercsak társasága támadt: három bocs szaladt ki a bokorból. El akarta őket zavarni, mikor megjelent a macimama, aki jól pofoncsapta, kicsit meg […]

Korán Rágalmazási perben tanúnak idézték meg Molnár Ferencet. Ebben az időben a szigeten lakott, és rendszerint csak délután kelt fel. Nem ment el a tárgyalásra, sem az elsőre, sem a másodikra. A harmadik tárgyalásra dörgedelmes idézést kapott. Ha nem jelenik meg, elővezetik. Ennek a fele sem tréfa! Pont nyolc órára magához rendelte egy barátját, és […]

Nagy Sziget, Kuba hétköznapjai. A karibi szocializmus vidám barakkja. A szemtanú tollából. A rendszerváltás óta Serdián Miklós György az egyetlen magyar szerző, aki tényirodalmi értékű naplót jelentetett meg a szigetországról. 1997. XII. 1.Ha túl sokat van itt az ember, no es fácil – nem igazán egyszerû – és olykor-olykor levegôváltozáscímén el kell hagyni a késôszocialista […]

ERKEL ÉS BRASSAI Erkelt Ferencet több ízben megismételt vallomása közelebbről is a mienkké teszi. Zenei újjászületése itt történt, ebben a mi drága városunkban, ahol ittlétekor az ezernyolcszázharmincas években oly gazdag, színes, eleven művészi élet volt. Játszott és vezényelt az ország első kőszinházában, hallotta az első magyar operakisérletet, nemes körmöci Ruzicska Ignác Béla futását, beszélgetett s […]

Egy nyugatnémet pszichológus azt javasolja, hogy a közlekedés áldozatait az autóutakon temessék el. Minden valószínűség szerint nem gondolt hagyományos síremlékekre, mert a száguldó vezetők belerohannának és lankadatlan dőlhetnének a hantra, minta jó ötlet rossz megvalósításának megfagyott gyermekei. A pszichológus által ajánlott sírokat nyilván a pálya síkján kell elképzelnünk: ez esetben a vezetők keresztről keresztre röpülhetnének. […]

Lövétei Lázár László költő „riportversei” az erdélyiek munkaerő-vándorlásáról Feketemunka – ez a címe Lövétei Lázár László legújabb, tavaly napvilágot látott verseskötetének, amely az 1990-ben Erdélyből Magyarországra indult hatalmas munkaerő-vándorlásnak állít emléket. A szerző a Krónikának elmondta, azért választotta ezt a témát, mert úgy érezte, még mindig nincs kibeszélve – főleg a vers nyelvén – rendesen […]

Bözödi két epigrammája A Sepsiszentgyörgyön élő neves régész-történész, Székely Zoltán 1995. április 3-án írt levelében megküldte Bözödi György dedikációját, amelyet a Székely bánja című könyvbe írt be. A bejegyzés Székely Zoltán lakásán történt.„Jött, hogy meglátogasson engem és egy Székely Lajos nevezetű szentgyörgyi barátját, akivel együtt volt bezárva – írja Zoltán bátyánk. – Nagyon kellemesen töltöttük […]

Közöttünk élt Kolozsvárt; ala­csony, őszülő, idős férfi, az aka­démiai fiók hivatalnoka: Diósy Menyhért, Léda férjének unoka­öccse, Lédának magának is rokona. Benamy Sándor írta róla: „A New York kávéház veseasz­talánál vigasztaló volt látnom mindennapos vendégünket, Diósy Mennyust, Ady egykori minde­nesét, váltó-, adó-, utazási, kato­nasági, kórházi s minden egyéb ügyének intézőjét, akinél halkabb, szerényebb, áldozatosabb házi hí­vőt […]

A legjobban úgy tudjuk megőrizni az identitásunkat, ha a székelységről olvasunk könyveket. De még ennél is fontosabb, hogy örömmel tegyük mindezt – hívta fel a figyelmet Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, a száz kötetes Székely Könyvtár sorozat utolsó köteteinek bemutatóján. A pénteki eseményen lezárult az a tíz éves út, amely során a Székelyföldhöz kötődő […]

Rátonyi Róbert: Színészbejgli 1945 karácsonyán öltözőasztalomon tekintélyes csomag várt. Mellette rövid levél, „Fogyaszd egészséggel, Lili néni sütötte. Ezt nyugodtan megeheted, ez nem afféle színészbejgli. Ölel, Gyula bácsi.” A felejthetetlen Gózon Gyulával és aranyos feleségével, Berky Lilivel, akkor már hónapok óta együtt játszottam az Operett Színházban a Napsugár kisasszonyok című operettben. Karácsony előtt Gyula bácsi és […]

              21 MAGYAR FOTOGRÁFUS A 20. SZÁZADBÓL A címlapon BánKuti András:Bányász / Miner, 1990

Erdély, Ardeal, Siebenbürgen, Transsylvania: az erdőkön túli tartomány, lényegében egy földrajzi fogalom, melyet gazdag, hánytatott történelmi múltja és sokat szenvedett népe tölt meg emberi tartalommal. (…) Hol is lehetne szebb hazája a „székely” sónak? Erdélyország keleti részén, a Székelyföld Sóvidékén, a Görgényi-havasok lábánál, egyszer…, nagyon régen …, valaki sóra bukkant. Talán így is kezdődhetne a […]

O, temps, suspends ton vol!(fr. Ó, idő, állítsd meg szárnyalásodat)(Lamartine) Amennyiben a könyvnek lelke van, hinnünk kell abban, hogy egy jó könyv „szellemi táplálékká” válik, az álom és a valóság közötti ünneppé. Négy évvel ezelőtt recenzáltam II. Veress Albert doktor úr Aschii de viata. Din amintirile unui psihiatru, Miercurea Ciuc, 2018.** című kötetét. írásom végén […]

Cicázzunk ! Az alább látható 13 kilós ciculi Sztárij Oszkol lakója (a magyaroknak a helységnévről a Don-kanyar juthat eszébe: ott kellett volna a 2. hadseregünknek kiépítenie a ’hídfőállást’ Moszkvától délre, jó ötszáz kilométerre, Kurszk és Voronyezs között – helyette jött a totális vereség és pusztulás). Itt él a Minyin-család, papa-mama-két kislány – ők szerezték be […]

FAPIAC Nagyságos úr, vegye meg ezt a kicsi fát,Jó száraz, úgy fog égni, mint az olaj,ígérjen érte, lelkem, kell a pénz!— Az uram meghalt, nagyon rám jár a baj.

EGY KEDVES, RITKA SZÓMelyik lehet? Móra Ferenc igazi otthona, bölcsességének és tudásának legügyesebb kicsiholója, népi derűjének és írástudásának legigazibb kőtáblája a vasárnapi Magyar Hírlap harmadik oldala volt. Sokan, sőt sergen olvastuk ezeket az ünnepi cikkeket, s nekem ilyenkor mindig úgy tetszett, hogy virágos alföldi mezőben fekszem, s a fejem felett megjelenik szűrbe öltözve, fején a […]

EGY FECSKE Már neves író volt, a pályája delelőjén, amikor valami kiadó azzal a kéréssel fordult hozzá, mondaná el a mindig kíváncsi olvasóközönségnek, milyen érdekes, vagy izgalmas élményeket élt át. Ő csak ennyit válaszolt:— Nem emlékszem, hogy valami nevezetes dolog történt volna életemben. Ha csak az nem, hogy egyszer röptében fogtam egy fecskét.Ilyen ember volt. […]

Nemcsak film-, de reklámszakemberek is egész sor kísérletet végeztek a szabályoknak, törvényeknek a megállapítására, amelyek a vizuális figyelmi központ állandó mozgásában érvényesülnek; egy adott „közömbös” felületnek (például sakktábla kockáiba írt számjegyek) melyik a figyelmet legjobban vonzó pontja, milyen „sorrendben” elemzi szemünk az eléje táruló valóságrészt. Sikerült ilyen kísérletek során a szemgolyóra egy parányi tükröt rögzíteni. […]