A Kolozsvár Társaság szervezésében mutatta be a kincses városban új versesköteteit Nászta Katalin egykori sepsiszentgyörgyi színész. A művésznővel könyvbemutatója után beszélgettünk. /Nánó Csaba interjúja/ – Pár éve mutatta be Kolozsváron a Thália erdélyi napszámosai című, színészekkel készült interjúkötetét. Azok a beszélgetések még akkor készültek, amikor Ön is színésznő volt Sepsiszentgyörgyön. De hogyan és mikor kezdődött […]

A minap véletlenül klikkeltem a youtube egyik videójára, amelyen egy vénséges vén ember beszél a pódiumon ülve közönségéhez. Spanyol beszédét viszonylag jól lehetett érteni, bár felső műfogsora olykor mintha le akart volna esni. És amit ez az öregember mondott, annak volt értelme, legalábbis a hallgatóság értette jól, de a kamera inkább elfogódott, reverenciális tiszteletet tükröző […]

Hozzánk nőnek a dolgok, a dolgokhoz hozzánövünk, hiába a nikkelezett kések a fiókban, mégis a megfeketedett, zsilettvékonyra fent vágószerszám tolakodik kezünk ügyébe mindig, mellyel gyermekkorunkban is zsíroskenyeret kentünk, s meggyfanyelének tapintása bőrünk alatt lüktet; és hiába a nájlonvödör a sarokban, mindig a korhadt vizeskártya után nyúlkál a vénember, ha szomjas, bizony, hozzánk öregednek a dolgok, […]

Miután egy játékkészítő cég megalkotta Barbie-t, az öltöztetős babát, és tizenkétmillió darabot adott el belőle: meglepő ajánlattal lépett a vásárlók elé. Bejelentette, hogy Barbie-t hajlandó ingyen kicserélni egy modernebb és tökéletesebb játékbabára. A cég számára egyben jó üzlet a csere. Ugyanis az új modell ruháin visszanyeri a befektetést. Így az ajándék egyben állandó fejadó, amelyet […]

A teljes tanulmány itt olvasható:

Megjelent a Brassói Lapok ez évi 43.száma, mely többek közt három négyfalusi szerző írását is hozza. Veres Emese-Gyöngyvér a VI.Brassói Magyar Színházfesztiválról, Bencze Mihály egy szovátai füvesemberről cikkezik, jómagam pedig interjút közlök Zsidó Ferenccel,, a 25 éves Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztőjével. (B. Tomos Hajnal)

ISTEN ÉLTESSE SOKÁIG! „Lefekszem, de furcsa mód, nem tudok aludni. Látomásaim vannak. Egy adott pillanatban a felkelő Nap látványa jelenik meg előttem.– Olyan, akár a frissen sült kenyér – mondom. A hasonlatot kitűnőnek érzem. Az agyamban gyermekvers motoszkál, fél órán belül el is készül. Íme: „Reggelente, / mikor a Nap / hozzánk ismét / visszatér, […]

HORVÁTH ISTVÁNHAJDANVOLT MAGAM Kalászba borult búzatábla. Ott áll fölötte a domboldalon. Verítékpára lengi körül. Feltűrt ingujjban, harisnyásan hallja a napfény játékában feszengő ezüst kalászokat. Megszólítanám hajdanvolt magam. De a szó, amíg addig érne, megkövesülten ütné szíven. Nem rezzentem fel. Elröppennekenyérillatú boldogsága Népújság, 1991 szeptember 9.

A romániai magyar irodalomtörténész munkaköréhez természetszerűen tartozik hozzá az összehasonlító irodalomtörténeti vizsgálódás, elsősorban a román-magyar kapcsolatok terén, írók és művek, korszakok és áramlatok kölcsönhatásainak feltárása. A komparatisztika romániai magyar művelői közé tartozik Dávid Gyula. – Mióta foglalkozik az összehasonlító irodalomtudomány a magyar-román irodalmi kapcsolatok kutatásával? – Az összehasonlító irodalomtudomány magyarul a múlt század hetvenes éveiben […]

Huszonötodik születésnapjára emlékezett e napokban a csíkszeredai Székelyföld folyóirat. A Hargita Népe legutóbbi Műhely-melléklete a volt főszerkesztők, illetve a jelenlegi lapvezető véleményének helyet adva emlékezett meg a negyed százados évfordulóról – ezekből idézünk, Sarány István ankétja nyomán.. *

KELL-E MÉG NYOMTATOTT ÚJSÁG? Van-e még szükségünk újságokra, napilapokra? Kell-e még a papíron érkező hír, kommentár, elemzés, beszámoló, kritika, riport, interjú, vagy már csak az idősek, a megszokások rabjai ragaszkodnak ahhoz, hogy a reggeli kávé mellett átlapozzák kedvenc újságukat, és ne a telefont görgetve vagy számítógépet bújva tájékozódjanak – gyorsan és felületesen, ahogy az mai […]

BARNA DÓRI ÉS A DRÁMAÍRÓ Szegény Barna Dóriról, most, hogy elment a legfőbb főszerkesztő elé, kötetszámra beszélik az eseteket. Még színháziak is, pedig nem volt úgynevezett színházi ember. De a színházaknak gyakran tett megfizethetetlen szolgálatot. Temérdek fiatal és ismeretlen ember kereste fel mindig verssel, novellával, effélével, nagyon szigorú és egyenes volt. Az antitalentumot mindenütt üldözte. […]

BARTHA JÁNOSHORVÁTH ISTVÁN ÉS A KERETLEGÉNYEK Már megkezdődött az istentisztelet a bethleni református templomban, amikor egy idegen férfi lépett be halkan, és leült az ajtó melletti padsorba. Sokan tették fel maguknak a kérdést, ki fia-borja lehet, de utána nem sokat törődtek jelenlétével. Ott ültem a szemközti padsorban, nem tudtam levenni a szemem róla, mert nagyon […]

A Kántor Lajos múlt heti cikkében (Elapad a Forrás?, A Hét, 40. szám ) felvetett kérdés elsősorban mégiscsak elvi jellegű, túlterjed egy könyvsorozat szerkesztési (belső) problémáin, ellentétben azzal, amit A Hét szerkesztőségi jegyzete állít, nagy óvatosan. Talán bizony a vita elől sem kellene eleve olyan mereven elzárkózni, hiszen néhai nagy és kis csaták után nagy-nagy […]

ILLYÉS GYULA TÖRTÉNELEM Tovább, tovább! Egyikünk — elesett? Itt csak beállás lehet. Nem kiállás! Feküdtem, lám. De kié is a seb? Éj volt. És csönd, mint Petőfi mögött s felett a lózihálás. TÓTH ISTVÁNÖSSZEVÁGOTT SZÓKÉP Sokan őrzik Krisztus kabátját, méltán — méltatlanul. Törzsét fejükkel egybevágják. — Hát most már ki az Úr?! 1978Népújság, 1991. június […]

Hogy mikor lesz az emberből költő és mikortól minősül annak, hogy ez milyen rangot jelent s jelent-e igazi rangot – nem tudom. A lelkület, az indulat, mi egy embert arra indít, hogy valahogyan kifejezze, ami benne dúl, szólni akar – ez választja ki, ez indítja arra, hogy ne tartsa magában, ossza meg, tárja ki, adjon […]

SZERZŐ ÉS KÖNYVE Izsák József hetven éves. Köszöntjük. Nálunk nem forgalmazott könyvéről szól; ízelítőt is abból adunk. — 1982-ben jelent meg első könyve Illyés Gyuláról, a Szépirodalmi Kiadónál. .. — Tíz évi munkám áll benne. És a kézirat öt évig várt (hiába) a bukaresti írószövetség fiókjában. Nem kellett itt, kiadták odaát. 1984-ben fejeztem be a […]

IZSÁK JÓZSEFÉP NYELVBEN ÉP LÉLEK Illyés, a nyelvművész, a nyelvművelő és nyelvteremtő a magyar irodalomban a legnagyobbak közé tartozik. Talán Vörösmarty, Arany és Kosztolányi példáihoz fogható, amit e téren megvalósított. A puszták népétől a Beatrice apródjaiig bizonyítható, hogy miként találta meg a magyar nyelvben is azt a sajátos értelmi zenét, amely a francia nyelvnek, Ronsard, […]

IZÉLT ÉS GYŐZÖTT(A Princ című darabból) Az öreg uralkodó herceg meséli az élményeit. — Mikor fiatal hadnagy voltam, Münchenben jártam. Este elmentem egy . . . izé . . . egy helyre, valami görög neve van . . . ja, igen, orfeumba. Ott volt egy vöröshajú lány. Hát én úgy szettem, mint az a izé […]

Versjubileum (16) Daniel Hoblea és Daniel Săuca mellett Cristian Contraș volt az a zilahi román költő, akinek verseit közölték a Hepehupa induló évfolyamai. Cristian Contraș Zilahon született 1964-ben, és jelentős szerepet vállalt a Hepehupa elindításában: 2001 őszén a Szilágy megyei Hagyományos Kultúrát Őrző és Támogató Központ igazgatójaként ő bízta meg Szőke Anna kisebbségi kulturális referenst, […]

BARTHA JÁNOSKALAPCSERE SZABÉDIVAL Szabédi Lászlót sokan szórakozott embernek tekintették. A látszólagos feledékenység, a kicsiségek iránti nemtörődömség nála nem a szórakozottság, hanem a tudós, a gondolkodó, a költő sajátos velejárója volt. Ő akkor is töprengett, alkotott, amikor az egyetemről a város központja felé ment, de akkor is, amikor a tanári étkezdében a levest szürcsölte. Ennek tulajdonítható, […]

Cseke Gábor: Világhavazás (2012. január 14.) Pusztai Péter fotója: Hóviharunk Tegnap jócskán havazott Kanadában (Montrealban), ahol az érkező tél érdekes alakzatot hagyott Pusztai Péter ottani kertjében. Mindjárt el is küldte, fotó formájában az „egyszerű szépséget”, képének a Kucsma a széken címet adta. Pár perc múlva, postafordultával már ment is a rögtönzött rigmus a finoman komponált […]

EMLÉKFülöp Kálmán köszöntése hetvenedik születésnapján, 2018-ban SZÉP VERSEK KÁLMÁNTÓL*HADNAGY JÓZSEFLAUDÁCIÓFülöp Kálmán 70. születésnapjára A mi világunkbansok minden vakíthat…elég ha azt mondom:látlak, egyedi vagy…nem tudom… tán pataka kertek aljában,mely tengert visszhangzikszívós morajával,

A RAVASZ SZERZŐ Egy újságíró beszélget Szirmai Alberttel a Nagy Endre kabaréjában. — Hallottam a Mexikói lány néhány zongoraszámát. Gratulálok, gyönyörű számok. Legalább is olyan finom, mint a Táncos huszároké, ha nem jobb. — Nana — mondja Szirmai —, ezzel nem sokat mond, mert a Táncos huszárok muzsikája nagyon rossz volt. — Ugyan, hogy mondhat […]

Tóth István Vigasz Ahol a kényszer győz, és nem a szellem, ott ez a vigasz az erőszak ellen. Ha szó sem perceg, jobban hallani, hogy őrölnek az Isten malmai. 1978 Népújság, 1991. június 7.