Január első napjaiban hunyt el, 64 éves korában Sepsiszentgyörgyön Mánya Zita fogorvosnő, aki valamikor a múlt század hetvenes éveiben egyetemi hallgatóként tűnt fel az erdélyi sajtóban erőteljesen realista ihletésű, a székely falu családi hagyományaiból táplálkozó költeményeivel.

A majmok ragyogóan megfeleltek minden feladatnak.

a kényszernőtlenek osztályán garázsra lát az ablak zúzmara fagypont piros napgolyó

Hajlik már felém az emlék, árja egész tengerár, egy szakadék lett a nemrég, a jelen meg defterdár: múltmorzsáktól ember lettem, s vajon miért tettem-vettem, önmegtrójai faló, mind csak inába való?

Ó áldott Nap mikor tavasszal felmelegednek a földek nagyanyám fürgén elindul

elöljáróm a betegségben egérszagot érez lehet hogy megdöglött valahol

Beszorult szippanatnyi levegő a létem. Emlékezet. Ahol láthatatlan kezek osztják szét a reggel fényeit, érdemes megtanulni a feledés fázisait.

Uram, uram, nagy kedvellettel küldöm megintlen ma reggel üdvözletem, s végtelenedő bókomat!

Nincs tanács / Nici-un sfat Ne álmodj olyan álmot, amit már álmodtál Mintha olyan úton haladnál amit már elfeledtél

mintha barátom lenne az óra csak annyit mond 59 s én bekapcsolom a rádiót mely nem barátom mert locsog mindenfélét

Ez itt a Cinecitta. Jó, hát nem pont olyan, na de hát azért te sem vagy egy Antonioni, nem igaz?!

Víz és könnyek / Apă şi lacrimi Nyájas olvasó, én nem kényszerítelek rá, hogy e verset olvasd.

Úgy ajánlottad nekem a szerelmed mint egy igazi pincér egy ismert pincér egy megbecsült tenné a bor-ajánlattal: a legjobbat adja mije van mikor betérek mindig és kérés nélkül nem kell ellenőrizzem de a legjobban sosem csalódtam Forrás: Erdélyi Szép Szó 2019, Pro Print

Hazám, te édes magyar ország, te Bartók Béla, Bakfark Bálint, te ápolsz és el is takarsz születésemtől a halálig,

Apel / Szózat Patriei, să fii adept Neclintit, oh, ungure; Leagăn e ș-apoi mormânt, Ce te saltă, te apune.

A megfigyelők megfigyelte megfigyeltek a megfigyeltek megfigyelte megfigyelők

ismertem egy fát igen olyan kis laboda-pelenkás korától mikor még maga alá hullatta őszi alig-leveleit

Sötét van. Lassan becsukódik ajtó, ablak. Lámpák pislákolnak a hűvös szobában. Csillagfénytõl szép a kert, holdsugártól a párnám. Csupán hiányodtól pecsétesek a falak.

aurél hogy vagy aurél kérdezte apám a zebrán az orvos szerint öt évem van hátra mondta a zebrán

Pánik Torkodban játszódnak fuldoklásaim.

Mikor az élet fájdalmat szül, és gyűl a könny a szemgödörben,

Szabad beszéd Talán csak magammal, talán csak ennyi … Szólásszabadság Vigyázz a szádra…. Ráharap a kikérdezés s kikezdi a hazafi-lárma.

Pár hónapos szünet után indul az INTERNET KÁVÉZÓ új sorozata… Mert mindenkor jól esik a kávé, de a legeslegjobb hétfő reggel. Amikor olyan nagyokat ásít az ember… Mint például most is. De behúzunk egy jókora kortyot, s már jöhet is az első vendég: Márkus László – költő, a Litera-Túra szerkesztője. Övé a szó… AZ ÉLET […]

Emlék Furcsa egy eb. Nem ugatta meg a holdat éjjel, de még az égboltra se néz fel.

Élni először. A magzatgyermek álmának vásznain versként lüktető szív.