…Mi üldözte el Kecskemétről? A nyomor, amely mint tudjuk, magát csalfán mindig helyi jelenségnek tünteti föl, vagy a színészek közt mindenütt egyformán dúló ármány? Vagy a hálótárs Némethy föltevését kell elfogadnunk, aki szerint a Pestre szerződött Mimi de Caux kedvéért hagyta ott Kecskemétet, az egyetlen kedvéért, akit a színésznők között meg-meglátogatott? Késéssel érkezik Pestre, nemcsak […]

zöld szemedbenrózsaszínűmosolypiros ajkadonnarancsszínű a szó

FAPIAC Nagyságos úr, vegye meg ezt a kicsi fát,Jó száraz, úgy fog égni, mint az olaj,ígérjen érte, lelkem, kell a pénz!— Az uram meghalt, nagyon rám jár a baj.

szobám sarkában televízióképernyőjén az egész szoba elférmindenkit befogad aki a szobábanazt is aki most éppen belátom nyílik a kicsi ajtó

Kikapcsolom avilágot. Valami mástkellene néznem. Forrás: Szerző FB-oldala

Az ország legelső folyóiratának [Athenaeum] nincs szerkesztőségi helyisége. A kéziratok előbb Bajzáék asztalán hányódnak a háziasszony kézimunkái és kávésfindzsái között, aztán egy ablakmélyedés deszkáján, ahol szalmaszéken kuporogva egy dohányvágó alkalmatosság mellett a nemzet ünnepelt, nagy költője, az agglegény Vörösmarty írja színházi bírálatait, vérfagyasztó drámáit és egyre ritkábban verseit. Az Athenaeumnák csak háromszáz előfizetője van, de […]

gyere az óvárbasétálni a halottakkal nem jössz az óvárbasétálni a halottakkal

Felsérti tenyerem, de behozomAz erdőt a szobábaElültetem a fákat, gondolomNehéz volt, elég is máraÖrökzöld borítja bútoraim Míg kint csontok zörögnek

Felismertem-e szerepem,az egyetlent, mit rámosztottegykor a teremtés-kor –

A port kavaró seprűt nem szereti a világ – mi sem bizonyítja ezt jobban:magától működik a porszívógyár.

A fiatal költőnek mintha valóban egyre menne. Mintha most még valóban nem az volna fontos neki, hogy mit ír, hanem csak az, hogy ír. Aki érzi erejét, az azt is érzi, hogy azt minden formába bele tudja csomagolni. Bordal kell, népdal, vidámság? Van az is.… Már aszódi, selmeci és soproni barátai furcsállva figyelik meg rajta, […]

– Nagy Anna Évának – Szeretem a rajzórákat,különös a hangulatuk,a rajztanárnőt is szeretem,méltóságteljesen titokzatos,és szép, mint egy színésznő.

Balla Zsófia születésnapjára Nehéz madár vagy, Zsófi,szorongón szárnyaló. Ez jut eszembe rólad:mélyen vad mályvató.

kirakós játék voltamde most hogypasszolnak az elemeknem vagyok hajlandótovább játszani veled

napló mögé bújvaírom a naplómatfölém magasodikmint egy emeletes háza bizarr béla-történelem

…Szerencsére a költemények könnyen születnek. A diákok nem sokat értenek a művészethez, de előttük és a tanárok előtt is, mint akkoriban mindenki előtt, aki műveltnek akarta tudni magát, a biedermeier parancsuralma magas polcra emeli a költészet művelőit. A tagbaszakadt, falusi kamasz vasgyúrók fölött öt-hat széplélek uralkodik. Orlayn és Kozmán kívül egy Lantay Sándor nevű, egy […]

emlékek / amintiri amikor az egyetem ablakán keresztül nézed az esőtés emlékek kavarják fel, kip-kop, a piás lelket,hólyagossá lesz a felülete. amikor a divatjamúlthárpiák ismét kibontják láthatatlan szárnyukat ésa húsban mélyebb repülés vergődik, mint a hús. amikora láztól felrepedt lelki ajkak hosszan-hosszan kilélegeznek.

elmúlt a vízözönés bábeli tornyot építbennem az öröm

„Kipróbált két csikaján” Pozsonyból Győrbe megy, onnan Pestre, onnan — mintha csak úgy a szomszédba szaladna át — Selmecre, hogy kikérje a bizonyítványát, onnan Dunavecsére szüleihez. Végre itt pihenhetne, de pár hét múlva — ahogy egy akasztófahumorú levelében Szeberényinek írja — unatkozik! Szüleinek nincs terhére, kocsma, mészárszék körül mindig akad dolog. Valójában attól tart, hogy […]

tenyered az ég feléfordítodkinyújtott ujjaidközötthomok-életedpereg

Nem a szépet vagy a csúnyátjegyzi a sorom.Csak az igazat.Ne mondhassa az unokámnemzedéke, hogy maszlaggal etettem.Tartalmát értsék a mai valónak,ne csak kontúrját tapintsák,mint ahogy szép nőnekszabályos álláttudatlan csodálnák.

Kisütött a nap. A fű zöld volt. egy pici eső esett.És egy kék égbolt.Nyugtató sárgát viseltél, és egy mosolyt, ami megjelent a szemedben. és amikor nem a szeplőidre gondoltam.Arra gondoltam, milyen szépek ezek a kis pillanatok.

…Soproni barátai rémülten fogadják a „kiaszottan, elviselt katonaruhában” megjelenő fiút; azt hiszik, megszökött. Nem soká időz közöttük. Mintha az országfutó nagy lendületnek nem tudna megállást parancsolni most sem, amidőn alkalma volna rá; pár nap múlva ismét útra kel. Pápára gyalogol, a márciusi havas esőben. Itt sem leli helyét.»Miért jöttél Pápára, mi a célod, miből akarsz […]

a szemüvegemszivárványos árnyékátis megcsodálom